Míg a gazdasági nehézségek csak kicsit lassította a magyar ingatlanok drágulását, addig más európai országokban érdemi fordulatot hoztak. Németországban például évtizedek óta nem látott ingatlanválság van kibontakozóban.
Az ingatlanszektor 2022-ig tartó, Európa-szerte jellemző virágzásából Németország sem maradt ki, ám az alacsony kamatlábak és az erős kereslet eltűnésével kipukkadt az az árbuborék.
A kamatok és a költségek meredek emelkedése az ingatlanfejlesztőket is érintik, és a csökkenő lakásárak mellett egyre több építkezés gazdaságossága válik kétségessé. Meg is nőtt a félbehagyott projektek és a fizetésképtelenné váló cégek száma, ami kihatott az építőipari munkahelyekre is.
A német konjunktúrakutató Ifo, a lakásépítésre vonatkozó üzleti klímaindexe is minden idők legalacsonyabb szintjére süllyedt tavaly decemberben, ami előrevetíti, hogy 2024-ben sem lesz másként, hiába álltak csökkenő pályára a kamatok. Az ágazat túlélésének záloga a válság előtti viszonylag magas rendelésállomány és a hosszú idő alatt megvalósított beruházások kombinációja, ám friss megrendelésekben aligha bíznak az ingatlanfejlesztők.
A helyzet különlegessége, hogy alapvetően a lakhatási nehézségekkel évek óta küszködő német lakosság számára sem kecsegtet kedvező fordulattal az ingatlanpiac lejtmenete. Egyrészt az új lakások piacán egyre nagyobb kockázatot jelent a beruházó átadás előtti csődje, amivel az előleget vagy a teljes árat is bukhatják a vevők, másrészt a Scholz-kormány évi 400 ezer új lakás átadására vonatkozó elképzelése is egyre távolabb esik a realitásoktól. Márpedig új lakóingatlanok híján a bérlakáspiacon további drágulás – a lakbérek tekintetében árcsökkenésnek nyoma sincs – várható, ami a háztartások jelentős részének csökkenti a vásárlóerejét.
Németország esete viszonylag szélsőséges, ám korántsem egyedülálló Európában, a lakások iránti kereslet csökkenésével és a beruházói költségek növekedésével párhuzamosan a lakásépítés az egész euróövezetben lelassult, ami főleg a nyugat-európai fővárosok környékén, bérelt lakásokban élők számára jelent nehézségeket. A lakásokra vonatkozó építési engedélyek számáról egyelőre csak 2022-re vonatkozó adat érhető el, de már az is mutatja a szektor megtorpanását Európa egészét nézve, és Németország kivételes problémáira is rávilágít.
A magyarországi tendencia szintén rendhagyó: miután az építési engedélyek száma meredeken beszakadt 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörését követően ismét növekedni kezdett, és 2022-ben a pandémia előtti időszakra jellemző szintig futott fel. Igaz, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 első három negyedévében Magyarországon is visszaesett a kiadott új építési engedélyek száma, méghozzá 43 százalékos mértékben, ám az év végére az építőipari rendelésállomány megítélése jelentősen javult.
A lakásvásárlás elhalasztása a magyar piacon is jellemző volt a magas kamatok miatt tavaly, de az ingatlanpiacot már a korábbi években is jócskán befolyásoló állami programok szintén sokakat arra késztethettek, hogy az idei évre hozzák át a vásárlást az ingatlan.com elemzése szerint. Mindenesetre már az idén fellendülés kezdődhet a tavalyi visszaesés után, ami Magyarországon az árak helyett inkább a forgalom tekintetében mutatkozott meg. Európában rövid távon meglehetősen vegyesek a kilátások, öt éven belül azonban általánossá válhat a piac erősödése, az ingatlanbefektetők érdeklődését Németország már felkeltette.
Világ
Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás
Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Fontos
„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar
Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.
Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?
Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.
Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában
Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.
