Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2024. január 2. 12:49 Világ

Eldőlt az ukrajnai légi háború egyik legfontosabb kérdése

Amikor december 29-én az orosz légierő több mint száz rakétával és kamikaze drónnal támadta Ukrajnát, az volt az egyik legfontosabb kérdés, hogy ilyen mennyiségben ez csak egy egyszeri alkalom volt-e vagy egy intenzív támadássorozat kezdete. Mivel ma éjszaka-reggel hasonló nagyságú támadás érte Kijevet és Harkivot, a kérdés minden bizonnyal eldőlt: az oroszok elkezdték intenzíven felhasználni az utóbbi nagyjából fél évben felhalmozott rakétaállományukat.

Igaz, ha valaki nagyon akar, mindkét eset mögött találhat egyedi motivációt. A december 29-i támadás előtt három nappal az ukrán légierő megsemmisítette a krími Feodoszija kikötőjében álló Novocserkasszk partra szállító hajót, a támadásban valószínűleg több tucat orosz tengerész halt és sebesült meg. A hasonló veszteségekre az oroszok nagyon gyakran ukrán városok elleni tüzérségi és rakétatámadásokkal válaszolnak, így a december 29-i akciót lehetett akár ennek a számlájára is írni.

Akkor a hivatalos ukrán közlés szerint az oroszok mintegy 110 nagy hatótávolságú, jórészt légi indítású rakétát lőttek ki, 27 Sahíd (orosz verzió szerint Gerán) kamikaze drón mellett. Az ukránok szerint 87 rakétát és 27 drónt lőttek le, de így is találat ért egyebek mellett iskolát, óvodát, bevásárlóközpontot és lakásokat is.

Az Economist egy helyi forrása szerint ugyanakkor az oroszok ukrán rakéta- és dróngyártásban résztvevő üzemeket is támadtak, azaz a bosszú legfeljebb részben lehet magyarázat. Rob Lee Oroszországra szakosodott amerikai elemző pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan eltúlozzák az oroszok rövid távú motivációit, miközben nyár óta tartalékolják a rakétáikat, minden bizonnyal a tavaly télihez hasonló csapássorozatra. Akkor ugyan nem tudták megbénítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, de valószínűleg nem jártak ettől túl messze, az pedig biztos, hogy hatalmas károkat okoztak benne.

Így érdemes szemlélni a mai orosz támadásokat is. A december 29-i támadásra válaszul az ukránok az oroszországi Belgorodot támadták, és mivel ennek jó pár civil áldozata is volt, Vlagyimir Putyin orosz elnök bosszút ígért, és ez annyiban meg is valósult, hogy rengeteg civil célpontot találtak el az orosz lövedékek Kijevben és Harkivban. A fővárosban valószínűleg találatot kapott legalább egy transzformátorállomás, ami áramkimaradáshoz vezetett.

A mostani támadás lényegében ugyanakkora volt, mint a december 29-i, amikor Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta, hogy az ukrán légvédelem soha nem látott radarjain ennyire sok célpontot korábban. A mai támadás során az oroszok 35 kamikaze drónt és közel száz nagy hatótávolságú rakétát indítottak, most is elsősorban a levegőből.

A bosszún túl ugyanakkor cél lehet az ukrán légvédelem rakétaállományának kifogyasztása is, hiszen az amerikai katonai segély forrása lényegében kimerült, és egyelőre nem sikerült a washingtoni törvényhozásban megállapodni az új keretről. Ugyanakkor ilyen volumenű támadásra valószínűleg az oroszok sem képesek párnaponta: bár gyártási darabszámaik nem ismertek, de a legfontosabb légi indítású rakétából, a H-101-esből valószínűleg december 29-én és most is elhasználhattak durván egyhavi mennyiséget. A kamikaze drónokkal – amelyekből különösen sokat indítottak szilveszterkor – sokkal jobban állnak, de azok lelövéséhez általában nem is rakétákat használnak az ukránok.

Ha az oroszok valóban folytatják a hasonló volumenű támadásaikat, a következő hetek legfontosabb kérdése az lesz Ukrajnában, hogy bírja-e majd munícióval az ukrán légvédelem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre bizarrabb hírek jönnek az ukrajnai háború legfurcsább csatájárólNehéz megérteni, hogy a sok fronton támadásban lévő oroszok miért képtelenek felszámolni egy maximum pár száz ukrán katona által védett kis hídfőt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi éli túl a telet Ukrajnában?Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElveszett év jöhet az ukrajnai háborúbanMindenki azt keresi, hogyan lehetne túllépni az állóháborún, de nem látszik erre gyors megoldás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ kijev orosz-ukrán háború rakéták rakétavédelmi rendszer Ukrajna vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. május 10. 05:20 Közélet, Világ

Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket

Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.

Stubnya Bence
2024. május 7. 05:38 Közélet, Világ

A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?

Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.

Torontáli Zoltán
2024. május 5. 05:32 Élet, Világ

Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért

Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.

Fontos

Hajdu Miklós Stubnya Bence
2024. május 13. 05:43 Adat, Közélet

Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól

Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.

Pintér Róbert
2024. május 12. 05:19 Tech, Vállalat

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.

Jandó Zoltán
2024. május 11. 05:24 Vállalat

Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját

Hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. A hajót át is nevezték: néhány napja már nem Cassiopeiának, hanem Aragónak hívják.