Elszállt infláció, csökkenő reálbérek, összeeső fogyasztás, zsugorodó gazdaság – címszavakban ezek voltak 2023 meghatározó trendjei a magyar gazdaságban. Hacsak nem jön valamilyen újabb külső sokk, ezeket szinte biztosan magunk mögött hagyjuk idén, ám az egyelőre nyitott kérdés, hogy mennyire lesz lendületes a gazdaság az új növekedési pályán.
A 2023 egészét jellemző inflációs adatot többnyire 17,6-17,8 százalék körülire várják az elemzők, míg idén 4-6 százalék közelébe mérséklődhet az áremelkedés üteme. A gazdaságot fékező pénzromlás tehát jócskán lelassul, ám jegybanki a három százalékos inflációs cél elérésére csak 2025-ben mutatkozik esély a Magyar Nemzeti Bank decemberi Inflációs jelentése szerint.
Idén ugyanakkor két belső tényező érdemben hathat az árnövekedés irányába: januárban két részletben, összesen 41 forinttal emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, továbbá a tavaly júliusban bevezetett új hulladékgazdálkodási rendszer miatt megemelkedő vállalati költségek is begyűrűznek a fogyasztói árakba 2024 közepéig – az MNB becslése szerint a 2023. és 2024. évi inflációt is 0,1–0,2 százalékponttal emeli meg elsősorban az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek árain keresztül a Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített szisztéma.
A reálbérek a 2023-as csökkenés után idén újra növekedhetnek a dezinfláció következtében, aminek révén fordulhat a háztartások fogyasztásának alakulása: 2023 elejétől a lakosság durván visszafogta a költéseit, ám 2024-ben növekedés várható e tekintetben, bár a 2022-es szinthez képest viszonylag mérsékelt ütemben (igaz, tavalyelőtt az országgyűlési választások előtti nagyvonalú kormányzati intézkedések kiugró fogyasztást eredményeztek).
A tavalyi recesszió után idén várhatóan a GDP is növekedni fog, az uniós átlagnál gyorsabb, de régiós összehasonlításban csak gyenge-közepes mértékben a GKI becslése szerint. Kérdés, hogy történik-e átrendeződés a bruttó hazai terméket tekintve a térségbeli országok között, miután Magyarország – amely viszonylag gyorsan lábalt ki a koronavírus-járvány után – visszakerült a régiós átlag közelébe, derül ki a jegybank számításaiból.
A grafikonon láthatónál egyébként a kormány optimistább, a Pénzügyminisztérium csak enyhén (3,6 százalék), a gazdaságfejlesztésiről Nemzetgazdasági Minisztériumra átkeresztelt tárca jelentősebben (4 százalék).
A gazdasági kilátásokat továbbá alapvetően meghatározzák az uniós pénzek sorsa, amivel kapcsolatban az utóbbi napokban több pozitív fejlemény is volt, nem utolsósorban az első utalások megérkezése december végén, illetve január elején.
A jogállamiságot övező vita azonban továbbra is fennáll a magyar kormány és az Európai Unió között, így az elméletileg elérhető uniós támogatásoknál kevesebbre lehet számítani, miközben a költségvetés kamatkiadásai jócskán megnőttek, és idén tovább emelkednek, megközelítve a 2021-es szint háromszorosát az MNB prognózisa szerint. Ahogy a Bloomberg szerdai cikke felhívta rá a figyelmet, a jegybank által becsült, a GDP arányában 4,3 százalékos tavalyi adósságszolgálat a legmagasabb az EU-ban, bőven megelőzve az egyébként jóval eladósodottabb Olaszországot.
Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen megjelent cikkében azzal árnyalta, hogy tavaly a lakosság állampapírokon realizált kamatbevétele elérte a GDP 2 százalékát, ami segíthet a fogyasztás helyreállításában. Idén várhatóan ez az összeg még nagyobb lesz, azonban – ahogyan Elek Péter pénzügyi szakértő kedden a G7-en megírta – lehet, hogy ez nem fogyasztásban csapódik majd le, hanem az ingatlanpiacon keres magának helyet.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
