Elszállt infláció, csökkenő reálbérek, összeeső fogyasztás, zsugorodó gazdaság – címszavakban ezek voltak 2023 meghatározó trendjei a magyar gazdaságban. Hacsak nem jön valamilyen újabb külső sokk, ezeket szinte biztosan magunk mögött hagyjuk idén, ám az egyelőre nyitott kérdés, hogy mennyire lesz lendületes a gazdaság az új növekedési pályán.
A 2023 egészét jellemző inflációs adatot többnyire 17,6-17,8 százalék körülire várják az elemzők, míg idén 4-6 százalék közelébe mérséklődhet az áremelkedés üteme. A gazdaságot fékező pénzromlás tehát jócskán lelassul, ám jegybanki a három százalékos inflációs cél elérésére csak 2025-ben mutatkozik esély a Magyar Nemzeti Bank decemberi Inflációs jelentése szerint.
Idén ugyanakkor két belső tényező érdemben hathat az árnövekedés irányába: januárban két részletben, összesen 41 forinttal emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, továbbá a tavaly júliusban bevezetett új hulladékgazdálkodási rendszer miatt megemelkedő vállalati költségek is begyűrűznek a fogyasztói árakba 2024 közepéig – az MNB becslése szerint a 2023. és 2024. évi inflációt is 0,1–0,2 százalékponttal emeli meg elsősorban az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek árain keresztül a Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített szisztéma.
A reálbérek a 2023-as csökkenés után idén újra növekedhetnek a dezinfláció következtében, aminek révén fordulhat a háztartások fogyasztásának alakulása: 2023 elejétől a lakosság durván visszafogta a költéseit, ám 2024-ben növekedés várható e tekintetben, bár a 2022-es szinthez képest viszonylag mérsékelt ütemben (igaz, tavalyelőtt az országgyűlési választások előtti nagyvonalú kormányzati intézkedések kiugró fogyasztást eredményeztek).
A tavalyi recesszió után idén várhatóan a GDP is növekedni fog, az uniós átlagnál gyorsabb, de régiós összehasonlításban csak gyenge-közepes mértékben a GKI becslése szerint. Kérdés, hogy történik-e átrendeződés a bruttó hazai terméket tekintve a térségbeli országok között, miután Magyarország – amely viszonylag gyorsan lábalt ki a koronavírus-járvány után – visszakerült a régiós átlag közelébe, derül ki a jegybank számításaiból.
A grafikonon láthatónál egyébként a kormány optimistább, a Pénzügyminisztérium csak enyhén (3,6 százalék), a gazdaságfejlesztésiről Nemzetgazdasági Minisztériumra átkeresztelt tárca jelentősebben (4 százalék).
A gazdasági kilátásokat továbbá alapvetően meghatározzák az uniós pénzek sorsa, amivel kapcsolatban az utóbbi napokban több pozitív fejlemény is volt, nem utolsósorban az első utalások megérkezése december végén, illetve január elején.
A jogállamiságot övező vita azonban továbbra is fennáll a magyar kormány és az Európai Unió között, így az elméletileg elérhető uniós támogatásoknál kevesebbre lehet számítani, miközben a költségvetés kamatkiadásai jócskán megnőttek, és idén tovább emelkednek, megközelítve a 2021-es szint háromszorosát az MNB prognózisa szerint. Ahogy a Bloomberg szerdai cikke felhívta rá a figyelmet, a jegybank által becsült, a GDP arányában 4,3 százalékos tavalyi adósságszolgálat a legmagasabb az EU-ban, bőven megelőzve az egyébként jóval eladósodottabb Olaszországot.
Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen megjelent cikkében azzal árnyalta, hogy tavaly a lakosság állampapírokon realizált kamatbevétele elérte a GDP 2 százalékát, ami segíthet a fogyasztás helyreállításában. Idén várhatóan ez az összeg még nagyobb lesz, azonban – ahogyan Elek Péter pénzügyi szakértő kedden a G7-en megírta – lehet, hogy ez nem fogyasztásban csapódik majd le, hanem az ingatlanpiacon keres magának helyet.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
