Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2023. október 31. 04:34 Vállalat

A rezsicsökkentést fizetjük ki, amikor árat emelnek a cégek az új hulladékos teher miatt

Utoljára a teherautók használatarányos útdíját vezették be olyan rosszul előkészítetten a magyar gazdaságban, mint idén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amely a feje tetejére állította a viszonyokat sok vállalat hulladékgazdálkodásában. A Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített rendszer lakossági és hulladékkezelési vonatkozásairól már írtunk korábbi cikkeinkben, most a céges oldalt nézzük meg. Ehhez számos vállalat vezetőjével beszélgettünk, egy részük névtelenséget kért. Néhányukkal még az első EPR (az angol rövidítés alapján ez a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevett rövidítése idehaza is) bevallás október 20-i határideje előtt beszélgettünk, másokkal azt követően.

Az érintettség miatt gyártó cégeket kerestük meg; közülük azok ússzák meg viszonylag könnyen, akik főként exportálnak, az országot elhagyó csomagolások után ugyanis nem kell megfizetni a sok anyag esetében a termékdíjat felváltó új díjat. Egy másik mentesülő csoportot azok alkotnak, akik nem számítanak első forgalomba hozónak, mert például olyan öntapadó címkét gyártanak, amely borosüvegre vagy éppen kozmetikumra kerül, így nem nekik kell megfizetni az EPR-díjat.

A vállalatok nehézségei némi egyszerűsítéssel három csoportba sorolhatók:

  1. Megbízható információk hiánya az új rendszerrel kapcsolatban.
  2. Az adminisztrációs teher növekedése.
  3. A pénzügyi terhek növekedése.

Az első pont lényegében mindenkit érintett, először a hulladékkoncessziós rendszer július 1-jei elindulásakor, majd az október 20-i bevallást megelőzően. „Nagyon sok volt a kérdőjel, nem volt tiszta a szabályozás, és a minisztérium sem tudott minden kérdésünkre válaszolni” – mondta például az említett öntapadó címkéket gyártó vidéki nyomdaipari cég vezetője.

„A Mohu sem segít, egy rendezvényen azt kérték, hogy az EPR-rel kapcsolatban senki ne kérdezzen. Katasztrófa a bevallás, nem volt idő kialakítani az informatikai rendszert hozzá. Nálunk 40-42 ezer tétel van, minden csomagolást az összes alkotórészére külön kell bontani, termékenként és vevőirányként nyilván kell tartani. Nem áll rendelkezésre a tudás a megalapozott bevallásokhoz, megy az idő, energia, munkaóra” – mondta közvetlenül a bevallás előtt Barta Attila, az egyebek mellett fertőtlenítőszereket és kozmetikumokat gyártó szegedi Florin Zrt. ügyvezetője. „Nem hittem el, hogy a kollégáim több heti tanulmányozás után nem tudják megoldani a bevallást. Most már elhiszem” – tette hozzá.

Más vállalatok szintén az adminisztratív terhek növekedéséről számoltak be. „Külön nyilvántartást kell vezetni arról, hogy mennyi csomagolóanyag jött be külföldről és belföldről, vagy például arról is, hogy mennyi pántolószalagot használunk fel. A napi 20 percnél így háromszor többet, egy órát kell szánni adminisztrációra” – mondta egy fémfeldolgozással foglalkozó vállalat vezetője.

Egy budapesti nyomda ezekhez képest aránylag olcsón megúszta, náluk az informatikai osztály 10-15 órányi fejlesztéssel meg tudta oldani, hogy a vállalatirányítási rendszerből automatikusan bekerüljenek a szükséges anyagfajta- és súlyadatok a bevalláshoz szükséges formátumba. Ha elsőre nem is, de másodikra sikerült beadni a bevallást.

Elszabadult díjak

Ha egy vállalat túltette magát a tájékozódás és a bevallás elkészítésének nehézségein, már csak az EPR által okozott többletköltségekkel kell kezdenie valamit. Ebben az ágazatoktól függően óriási eltérések vannak a nullától az egyes anyagfajtákra vonatkozó többszörös növekedésig. Sőt, olyanok is vannak – például a textillel dolgozók és a bútorgyártók -, akiknek eddig egyáltalán nem kellett termékdíjat fizetniük, most viszont bekerültek az EPR hatálya alá.

Az említett budapesti nyomdánál az irodai és reklámhordozó papírokra vonatkozó díj emelkedése*kilónként 19 forintról 128-ra, illetve 85-ről 94-re 25 százalékos költségnövekedést okoz az eddigi termékdíjas rendszerhez képest, ezt áthárítják a megrendelőkre. Emellett még további 8 százalékos költségnövekedésnek felel meg, hogy EPR-díjat már azokra a csomagolóanyagokra is fizetni kell, amelyekben az elkészült nyomatokat kiszállítják a megrendelőknek. Ezt nem hárítják át, részben azért, mert bonyolult lenne szétosztani az egyes megrendelések számláira. Ha azonban a jövőben jelentősen emelkednének az ebből fakadó költségeik, akkor ezt újragondolják.

Egy vidéki, milliárdos árbevételű élelmiszeripari cégnél 23 milliós többletköltséget okoz a papír- és műanyag csomagolások díjának emelkedése. Ezt egyelőre azért nem hárítják át a fogyasztókra, mert közben a termelési alapanyagok ára csökken, jövőre olcsóbban tudják ezeket beszerezni az ideihez képest. „De az EPR-díj hirtelen jelentős tétel lett a vállalati önköltség soron” – tették hozzá a vállalatnál.

Balog Zoltán, a Márka Üdítőgyártó Kft. ügyvezetője a G7 kérdésére azt mondta, náluk nagyjából négyszeres költségnövekedést okozott az EPR bevezetése. Korábban átlagosan egy palack után nagyjából két forint termékdíjat fizettek, ez most már nyolc forint. Az EPR a bevezetése utáni első negyedévben így több mint 290 millió forint költséget okozott a cég számára, miközben a termékdíj csak szűk 72 millió forint volt. A megugró költségeket kénytelenek áthárítani, mivel a tavalyi eredményük palackonként öt forint volt, amit a díjnövekedés negatívba fordítana.

Ehhez jön hozzá, hogy korábban a hulladékot elszállító cég megvásárolta a haszonanyagot, ami nagyjából megegyezett a szállítási díjjal, így ez nem jelentett költséget a vállalat számára. Az új rendszerben azonban az állam rekvirálta a haszonanyagot. Bár van ígéret rá, hogy ezért kapnak valamilyen kompenzációt, de részleteket még mindig nem tudnak, miközben a szállítási díjat már fizetik a Mohunak, arra pedig nem számítanak, hogy ezt fedezni fogja a kompenzáció.

A Florinnál szintén az áthárításra készülnek, mert náluk egy nagyon jelentős költségelemről van szó: az EPR és az egyes termékeknél megmaradt környezetvédelmi termékdíj együtt már éves szinten 200 millióra rúg náluk, ami a költségeik mintegy 5 százaléka. „Egy liter samponnál 70-80 forint csak a környezetvédelmi díj” – mondja Barta Attila. Most úgy látja, hogy az alapanyagárak csökkenése ellenére is muszáj lesz jövőre árakat emelniük.

A csomagolóanyagokat gyártó cégeket különösen érzékenyen érintette az EPR bevezetése. Egy ilyen profilú budapesti cégnél például ez négy és félszeres költségnövekedést okoz az ilyen jellegű költségekben, mert az EPR mellett náluk még az eddigi termékdíj majdnem fele is fennmarad.

Egy dobozgyártással foglalkozó vállalatnál is hasonlóan súlyosak a számok. Egy alapanyagul szolgáló teherbíró papírnál eddig négyzetméterenként nem egészen 12 forint volt a termékdíj, ez a kiadás az EPR-rel 106 forint fölé emelkedett. Az előbbi a bekerülési árban 5,5 százalékot képviselt, az utóbbi viszont majdnem pontosan 50 százalékot – de ez persze csak elmélet, hiszen ilyen tehernövekedés mellett értelemszerűen csak sokkal drágábban tudják értékesíteni a papírból készült dobozt. Egy másik, a vékony hullámpapíros dobozok alapanyagát képező papírnál a környezetvédelmi jellegű terhelés 7,3 forintról 66,6 forintra nőtt négyzetméterenként, ami növeli a végső kibocsájtói önköltséget, végső soron az árat, csak így nem csökken a vállalat hozzáadott értéke.

Út az árcédulához

Ez a tehernövekedés valószínűleg gyorsan eljut a fogyasztókhoz is, mert például sok, interneten megvásárolt áru kerül ilyen dobozokba. Az esetenként nagyon durva tehernövekedés alapján nem csoda, hogy a Magyar Nemzeti Bank is igyekezett meghatározni az EPR várható inflációs hatását. Erről részletesen előző cikkünkben írtunk, a mérték 0,1-0,6 százalékpont közé tehető a jegybank számításai szerint. Már ez sem kevés a jövőre várható inflációhoz képest, de ágazati szervezetek ennél egy nagyságrenddel nagyobb inflációs hatást is elképzelhetőnek tartanak.

A pontos inflációs hatást már csak azért sem könnyű számszerűsíteni, mert a késve ébredők miatt valószínűleg lesz még egy második hulláma is az áthárításnak. „Volt, aki belealudt ebbe, és nem kommunikált az ügyfeleivel. De amikor megérkezik az első számla a Mohutól, akkor nekik is lépniük kell majd” – mondta a G7-nek Barta Bence, az Andersen Adótanácsadó igazgatója. Emellett az is elképzelhető, hogy jövőre tovább emelkednek az EPR-díjak, és új anyagfajták is bekerülhetnek a hatálya alá.

Ha már a makrogazdasági hatásoknál tartunk, felmerül a kérdés, hogy költségvetési szempontból mi értelme van az egész átalakításnak. A termékdíj korábban a költségvetésbe folyt be, az EPR-díjakat viszont a Mohu kapja meg, hogy abból működtesse a hulladékkezelési rendszert az országban.

A környezetvédelmi termékdíjból befolyt költségvetési bevételek alacsonyak voltak, a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megfelelő működtetése érdekében eddig az államnak kellett kiegészítenie a forrásokat. Az új rendszer bevezetésének egyik célja az, hogy ezeket a terheket a gyártók és a forgalmazók viseljék a költségvetési egyensúly javítása és a rezsicsökkentés megtartása érdekében

– vázolja a rendszer egyik okát Barta Bence. Erre utalt a Magyar Nemzeti Bank is a legutóbbi Inflációs jelentésében, ahol azt írta, hogy megszűnik egyes állami szolgáltató vállalatok támogatási igénye.

Vagyis úgy tűnik, hogy az energetika után a hulladékgazdálkodásban is egy olyan közvetett keresztfinanszírozás valósul meg, ahol a rezsicsökkentett lakossági árak megtartását a vállalatok nagyobb terhelésével igyekszik biztosítani a kormány. Ez ebben az esetben legalább nem rontja a cégek nemzetközi versenyképességét: a külföldre eladott termékek esetében nem kell megfizetni, a külföldről importált és feldolgozott anyagok után pedig ugyanúgy beszedik, mint az itthon előállítottak esetében.

Az áthárítás miatt viszont a fogyasztók mindenképp fizetnek. Ha majd pontosabb számítások állnak rendelkezésre az EPR-díjak inflációs hatásáról, akár azt is ki lehet számolni, hogy ennek áthárításával nem járt-e valaki rosszabbul, mintha nem lenne évek óta befagyasztva a szemétszállítás díja.

A cikk elkészítésében közreműködött Fabók Bálint, Hajdu Miklós és Jandó Zoltán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelére esett a hasznosított hulladék, cserébe megtolta az inflációt a Mol hulladékkezelő rendszereAz inflációt is érezhetően emelhette a MOHU Európa-rekorder hulladékkezelési rendszere, ami nem a körkörös gazdaság felé visz, hanem jelentős visszalépés az újrahasznosításban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezette be a MolSenki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer magyar dolgozó várja, összeomlik-e néhány nap múlva a hazai hulladékkezelésAggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat epr díj hulladék hulladék koncesszió hulladékgazdálkodás hulladékkezelés mohu Mol Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.