Hszi Csin-ping kínai elnök hatalma tovább erősödött a Kínai Kommunista Párt múlt héten megnyitott kongresszusa során. Ennek a leglátványosabb jele, hogy Mao Ce-tung óta Hszi a párt első főtitkára, akinek vezetése alatt a neve bekerül a párt alapszabályába. A korábbi főtitkárok “ideológiai örökségével” rendre kiegészítették az alapszabályt, de eddig Mao mellett egyedül a gazdasági reformokat bevezető Teng Hsziao-ping neve szerepelt a dokumentumban, de ők csak a haláluk után kerültek bele.
“Az alapokmány kiegészítése egyértelműen jelzi, hogy Hszi szeretne lenni a 21. század Mao Ce-tungja” – mondta a Washington Postnak Willy Wo-Lap Lam, egy Hong Kong-i egyetem politikai szakértője. “Ez világosan megmutatja, hogy Hszi státuszát a két elődje [a két legutóbbi főtitkár, Csiang Cö-min és Hu Csin-tao] föle helyezik, történelmi vezetőkkel egy szintre” – mondta a Bloombergnek egy pekingi tanácsadó politikai elemzője.
Egy európai kutatóintézet, az ECFR vezetője, Francois Godemont szerint Mao óta nem mutatta ki senki ennyire élesen a hatalmát. A Washington Post szerint a kínai vezetők egymásra licitálva ajnározták a kongresszus első napján három és fél órás beszédet tartó vezetőt. Hszi főtitkárságának már az első öt éve is a hatalma konszolidációjáról szólt: legmarkánsabb döntései közé tartozik a politikai ellenfeleivel leszámoló antikorrupciós kampány és a szabadságjogokat például internetkorlátozással csorbító intézkedések sora.
Míg korábban technokrata vezetők közösen döntöttek a legfontosabb politikai döntésekről, Hszi megerősödésével a hatalom egyre inkább egy karizmatikus vezető kezében összpontosul. Bár a tényleges döntések inkább politikai háttéralkuk eredményei, a kínai hatalmi struktúra piramisszerűen épül fel. Az ötévente rendezett kongresszuson a párt 2300 delegáltja választja meg a jelenleg mintegy kétszáz fős központi pártbizottságot, amely pedig a valódi hatalommal bíró, 25 tagú politikai bizottságot (Politbüro). A legfelső döntéshozó testület, a jelenleg hét tagú állandó bizottság tagjai a Politbüróból kerülnek ki, ők döntenek a vezető pozíciók betöltéséről.
A kínai szokásjog alapján 68 évesnél idősebb vezetők nem lehetnek tagok az állandó bizottságban, emiatt várhatóan a hét helyből ötre is új tagot választanak. Az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy Hszi egyik fontos bizalmasa, a 69 éves Vang Csi-san a szokásjog ellenére marad-e a bizottságban. Ez ugyanis előrevetítené, hogy a következő, 2022-es kongresszus idején Hszi is hatalmon maradna, hiába lenne 69 éves.
Bár az új állandó bizottság tagjait csak a kongresszus záró napján, szerdán fogják megnevezni, az már eldőlt, hogy Vang nem lesz köztük, mivel a központi bizottságból is kimaradt. “Hszi már most annyira erős, hogy nincs ilyen fajta legitimációra szüksége, és gyengítené, ha eltérne a szokásjogtól” – mondta a Bloombergnek Steve Tsang, a University of London egyik vezetője.
A kongresszusi beszéde alapján a következő öt évre Hszi egyik legjelentősebb terve az, hogy csökkentse Kínában a jövedelmi különbségeket, és ezáltal a fejlett országok közé vezesse Kínát. Hszi célja, hogy Kína század közepére gazdaságilag és katonailag is utolérje az Egyesült Államokat, és valódi globális szuperhatalom legyen.
Világ
Fontos