A nyugati országok tiltólistáin szerepel, nálunk az Orbán-rendszer csúcscégével kezd együttműködni a Huawei
Aggasztónak véli az amerikai kormány a 4iG és Huawei közös, egy héttel ezelőtti szándéknyilatkozatát. Eszerint a két cég együttműködhet a mobil- és a vezetékes kommunikáció fejlesztésében, műszaki kutatásoknál, valamint közös adatközpont-, felhő- és informatikai infrastruktúrával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújthat.
Az USA kormányának képviselői meg is keresték aggályaikkal a 4iG-t vezető Jászai Gellértet a VSquare hírlevele szerint, Jászai szerint azonban az amerikaiak csak „nem akarják, hogy egy nagy távközlési cég Európa közepén a Huawei technológiájával terjeszkedjen.”
Miért fontos ez? A legújabb generációs, nagy adatátviteli sebességre képes 5G-mobilhálózatok kiépítése javában zajlik szerte a világon. Az ehhez szükséges berendezések piacán is aktív a Huawei, ám a kínai technológiai céget az iráni embargó megsértése óta nem szívesen látja a legtöbb nyugati ország.
Jókora potenciál van az 5G hálózat fejlesztésében, az Európai Unió lakott területein egyelőre 81 százalékos a lefedettség. Jelentős különbségek vannak azonban a tagállamok között, Magyarországon 58 százalékos a lefedettségük.
Tágabb kontextus: kínai államhoz való kötődése miatt számos nyugati számos ország nemzetbiztonsági kockázatot lát a Huawei terjeszkedésében, többek között kibertámadásoktól és kémkedéstől tartanak. Az erre vonatkozó vádakat a Huawei visszautasította, bíróságon támadta, ám például néhány hónappal ezelőtt egy volt CIA-vezető azt állította, hogy a cég megosztotta a kínai kormánnyal az általa ismert külföldi távközlési rendszerekkel kapcsolatos tudását.
A kínai Huawei tiltólistára került az USA-ban, és Romániától az Egyesült Királyságig számos ország szembehelyezkedett a kínai technológiai óriással. A Huawei-embargót Donald Trump jelentette be 2019-ben a Kínával szembeni kereskedelmi háború és nemzetbiztonsági okok miatt.
Magyar aspektus: Magyarország a kezdetek óta nem osztozik a nyugati országokban jellemző „Huawei-fóbiában”, sőt ki is állt a cég mellett.
A 4iG pár év alatt az Orbán-rendszer csúcsvállalatává vált, a Direkt36 cikke alapján Orbán Viktor is tárgyalt a nevében. Eleinte jórészt az informatikai piacon tört előre közbeszerzések elnyerésével és számos cég bekebelezésével, majd a Digi és a Vodafone magyar cégeit is felvásárolta. Utóbbi tranzakció 660 milliárd forintba került, amit döntően az állam finanszírozott.
A 4iG az országon kívül is igyekszik fokozni a jelenlétét, idén például akár az 5G hálózat fejlesztésére is kiterjedő partnerséget kötött a montenegrói kormánnyal, és egy Albániát Egyiptommal tenger alatt összekötő kábelvezeték kiépítésében is részt vehet.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.