Küldetést is keresnek a munkában a Z-generációsok az anyagi megbecsültség mellett
Paradox módon öt-hat évvel ezelőtt, amikor még a létbiztonság volt jellemző, a generációmban, baráti körömben inkább a végtelen lehetőségek, szabadság bénította meg a döntéshozatalt – mondta Wettstein Albert a Pénz(m)érték podcastban. Most ezt felváltotta egy nagy bizonytalanság, aminek pozitív eredménye lehet az, hogy jobban érezzük a döntéseink tétjét, annak a súlyát, hogy mivel töltjük el az időnket.
A G7 hatrészes podcastsorozatában, a Pénz(m)értékben azt vizsgáljuk, hogyan bánnak a pénzzel az egyes korosztályok. Befolyásolja-e ezt az élethelyzetünk, a családi mintáink, a motivációink, az értékvilágunk, a jövőbe vetett bizalmunk és kétségeink? Vannak-e generációs jegyek, amik egy egész korosztály pénzhasználati szokásait meghatározzák? Igaz-e, hogy a Z-sek mindenben felhasználók, az Y-osok élményhajhászok, az X-esek leszegett fejjel mennek előre, és boomerek-e a boomerek?
A második részben azokkal foglalkozunk, akik épp végeztek az egyetemen, és elkezdték építeni karrierjüket. Vendégünk Steigervald Krisztián generációkutató és Wettstein Albert, a Munch ételmentő alkalmazás egyik – Z-generációs – alapítója. A felvételt ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni:
Ma már egy mikrovállalkozás is makroszinten gondolkozik, és rengeteg olyan vállalkozás van, aminek van egy sokkal fennköltebb tartalma, mint a pénzkeresés – mondta Steigervald Krisztián. A mi időnkben, amikor nem volt olyan könnyű az élet, a szüleink hatására inkább egy materiális dobozba kerültünk bele, a mostani fiatalokat pedig arra próbáljuk nevelni, hogy kicsit boldogabbak legyenek, ami nem materiális cél.
Volt olyan tőkealap, amelyik teljesen abszurdnak gondolta, hogy hármas fenntarthatóságban gondolkozunk, ami az anyagi, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot jelenti – mondta Wettstein Albert. Ez minden befektetési szerződésünk első sora is. De már vannak olyan alapok, amelyek hasonló befektetési filozófiával rendelkeznek, és nem pusztán pénzügyi megtérülésben gondolkoznak.
Amikor elkezdtük mérni, kik a felhasználóink, kiderült, hogy az elsődleges célcsoportnak tekintett fiatal városi egyetemistáknál a 35-45 év közötti nők sokkal nagyobb arányban használják a Munchot – mondta Wettstein Albert. Érdekes felfedezés volt még, hogy a 65 felettiek is aktívan jelen vannak, sok telefonhívást kaptunk tőlük, hogyan működik az alkalmazás, ami szintén rácáfol egy sztereotípiára, hogy a nagyszülők alig használnak internetet. Van egy korszellem, és van egy felelősebb, tudatosabb értékválasztás, ami nem életkorhoz kötődik.
A podcast elkészítésében az Amundi Alapkezelő volt a partnerünk.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
