Akkora az infláció, hogy már az áfabevételek növekedésére sem számíthat a kormány
Válságos helyzetben a kormányok egyik mentsvára az inflációval együtt emelkedő fogyasztási adóbevétel, ám a meglepő fordulatokkal tűzdelt magyar gazdaságpolitikát ez a jelenség cserben hagyja. A Pénzügyminisztérium az idei hiánycél 97 százalékára rúgó államháztartási deficitet mutatott ki augusztusra, amiben szerepet játszik többek között:
az áfabevétel csökkenése: augusztusban ugyanis az államkasszába 314 milliárd forintnyi áfabevétel folyt be, ami 14,5%-kal alacsonyabb a tavaly augusztusban látott 368 milliárd forintos összegnél,
a kamatkiadások növekedése: idén augusztusig ugyanis közel nettó 1435 milliárd forintnyi kamatfizetést teljesített az állam, 452 milliárd forinttal meghaladva a tavalyi év első nyolc hónapja alatt ezen a soron kifizetett 982 milliárd forintot. Augusztus hónapra nézve 189 milliárdról 202 milliárd forintra nőttek a kamatkiadások.
Miért fontos ez? A költségvetés tarthatatlan helyzete spórolásra készteti a kormányt – Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön például a bankok további adóztatását és állami beruházások halasztását vetette fel –, miközben rontja az ország megítélését (Varga kijelentései nyomán esett a forint és az OTP árfolyama is), ami még drágábbá teheti az adósságfinanszírozást. Igaz, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pénteken igyekezett hűteni a kedélyeket, és azt mondta, nem akarnak bevezetni új bankadót.
Túlzottdeficit-eljárásra is sor kerülhet, aminek következtében az érintett országok korrekciós intézkedéseket kénytelenek vállalni, különben bírsággal sújthatók. Ez nem csak Magyarországot fenyegeti az unióban, a GDP-arányos költségvetési hiány uniós átlaga 3,4 százalék volt 2022-ben, az eljárás a három százalékos küszöböt átlépő tagállamokat fenyegeti.
Számokban: augusztusban 16,4 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, a kiskereskedelmi forgalom pedig 7,6 százalékos csökkenést mutatott egy hónappal korábban, szintén éves alapon.
A jövedéki adóbevétel alakulására is kihat a lakossági fogyasztás alakulása, azonban az üzemanyagok tavaly ilyenkor még hatályos hatósági árának eltörlése és az adóváltozások miatt megnőtt ezen a soron a költségvetés bevétele az elmúlt évihez képest.
A költségvetési tervezethez képest is látványos az áfabevételek elmaradása: tavaly augusztusig az előirányzott bevétel 63,4 százaléka folyt be a költségvetésbe, míg idén ugyanez az arány 54,5 százalék.
Mi várható? A költségvetés állapota a kormányt a szigorú gazdaságpolitikára és az Európai Unióval kapcsolatos konfliktusok rendezésére kényszeríti. A visszatartott uniós forrásokat a magyar állam előfinanszírozza, augusztus végéig az uniós kiadások 1814 milliárd forintot tettek ki, amiből 1041 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. A hajót át is nevezték: néhány napja már nem Cassiopeiának, hanem Aragónak hívják.