Nem tudja teljesen megvédeni Moszkvát az orosz légvédelem
Pilóta nélküli repülőeszköz csapódott be kedden az orosz főváros üzleti negyedébe, személyi sérülésről nincs információ. Két másik drónt elfogott a város légvédelme, de két nap alatt így is másodszor érte dróntalálat Moszkvát.
Az orosz hatóságok Kijevet vádolják, vasárnap éjszaka Zelenszkij videoüzenetben beszélt arról, hogy a „háború fokozatosan visszatér Oroszország területére, szimbolikus központjaiba és katonai támaszpontjaira, ami elkerülhetetlen, természetes és teljesen fair”.
Anton Gerascsenko ukrán politikai tanácsadó a mai dróntámadás után arról írt a közösségi médiában, hogy a két találat azt mutatja: a Kreml nem képes megvédeni a városi elit tagjait – az ilyen épületekben dolgozó kormányhivatalnokokat és üzletembereket sem –, az orosz invázió kudarcot vallott.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint az eset azt mutatja, hogy „Kijev valójában terrorista sejt”.
Tágabb kontextus: ez legalább az ötödik alkalom május óta, hogy katonai drónok elérik az orosz-ukrán határtól mintegy 500 kilométerre lévő Moszkvát és környékét.
Májusban két drón közvetlenül a Kreml fölött robbant fel – igaz, egyes szakértők emögött orosz hamis zászlós műveletet sejtettek, de a New York Times szerint az incidens ukrán titkosszolgálati akció volt.
Hónapról hónapra közelebb: az elmúlt hónapokban egyre több háborús esemény történt Oroszország, ezen belül is a főváros területén. A Washington Post már márciusban több tucat orosz területen történt fegyveres incidensről írt, míg a különböző bombázások és dróncsapások összesített számát már akkor több tucatra tették.
Februárban egy drón célzott meg egy regionális energiaellátási központot Kolomnában – ez 100 kilométerre sincs a Kremltől. A közösségi médiába feltöltött képek alapján egy UJ-22-es, mintegy 800 kilométeres hatótávú Ukrjet-drón végezte el az akciót, de végül nem járt sikerrel.
Decemberben ukrán drónok kettős csapást hajtottak végre a szaratovi Engels-2 katonai légibázison, ahol stratégiai atombombázók állomásoztak.
Ezek után az orosz vezetés elrendelte Moszkva légvédelmének megerősítését: Pancír-Sz1 és Sz-400-as légvédelmi rendszereket telepítettek moszkvai háztetőkre és parkokba. Moszkva belvárosa fölé légvédelmi kupolát húztak – mégsem tudják lelőni az összes drónt.
Ki tette? Az akciók egy részéért az ukrán titkosszolgálat nyíltan vagy burkoltan vállalja a felelősséget. Vannak azonban olyanok is, amelyeket szakértők Kijev felé lojális paramilitáris alakulatokhoz kötnek.
Hivatalosan az ukrán hadsereg Ukrajna területén végez katonai műveleteket. Ez nemzetközi jogi szempontból és az ukrán-amerikai kapcsolatok tekintetében is lényeges, ugyanis a nyugati fegyverszállítmányok azzal a kikötéssel érkeznek az ukrán hadsereghez, hogy azokat nem vetik be országhatáron kívül.
Belgorodnál korábban minden jel szerint mégis ez történt, a Kijev támogatását élvező orosz területre behatoló paramilitáris egységnél egyes felvételek szerint amerikai gyártmányú fegyverek is voltak. Az amerikai nemzetbiztonság az eset után meglehetősen szigorú hangnemben nyilatkozott. Moszkva ellen eddig nem vetettek be nyugati gyártású drónt.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete a háború ötszázadik napján, július elején mintegy 9000 civil, köztük 500 gyerek áldozatot tartott számon hivatalosan Ukrajnában. Oroszországban eddig legfeljebb néhány civil áldozat volt.
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.