Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2023. február 19. 17:23 Világ

Jobb az orosz fegyver, mint az amerikai? Van ilyen Ukrajnában, és egyre fontosabb

Az orosz hadsereg ukrajnai teljesítményéről alaposan leszedték a keresztvizet az elmúlt egy évben, és a kritikából kijutott sok orosz fegyverrendszernek is. Az utóbbiakkal kapcsolatban azonban a gyenge teljesítményt alátámasztó bizonyítékok gyakran eléggé anekdotikusak, és az eredmények elmaradásának valószínűleg sokkal inkább alkalmazásbeli, mint pusztán technológiai okai vannak.

Vegyük például azokat a nagy hatótávolságú orosz rakétákat, amelyekkel az orosz hadsereg a háború első napja óta támadja Ukrajnát. Ezekkel kapcsolatban tavaly márciusban amerikai illetékesek akár 60 százalékos meghibásodási arányról beszéltek, azonban bizonyítékok (felvételek kilövéskor „besült” vagy a röppálya során magától megsemmisült rakétákról) csak elvétve kerültek elő. Egyébként is, a becsapódott és az ukrán légvédelem által lelőtt rakéták számát ilyen hibaaránnyal felszorozva irreális orosz rakétaállomány adódna a háború előttre.

Teljesen más kép rajzolódik ki, ha valaki helyszíni forrásokkal dolgozik, ahogyan például rendre ezt teszik a Royal United Services Institute brit védelmi kutatóintézet szakemberei. A konfliktus jellegéből adódóan ők is csak ukrán forrásokhoz férnek hozzá, de már ez alapján is sokkal realisztikusabb következtetésekre tudnak jutni. Az októberben megjelent, az orosz légi hadviselésről szóló részletes tanulmányukban például az szerepel, hogy a nagy hatótávolságú (cirkáló és ballisztikus) orosz rakéták meglehetősen pontosan, 3-10 méteres hibahatárral találták el célpontjukat, ha nem tudták lelőni őket.

A döntő eredmények elérését a háború kezdeti időszakában inkább az akadályozta meg, hogy hiába szerzett pontos információkat az orosz hírszerzés például egy-egy ukrán légvédelmi üteg elhelyezkedéséről, két napba is beletelt, mire a megtámadásáról szóló döntés keresztülment az orosz parancsnoki láncon. Ennek pedig nem ritkán az lett az eredménye, hogy a forintban milliárdokba kerülő orosz rakéták pontosan eltalálták – az ukrán üteg hűlt helyét, mivel közben már áttelepült máshová.

A harcászati (a frontvonal közelében alkalmazott) orosz drónok teljesítményére ez az elemzés nem tért ki, mivel ezeket jellemzően a szárazföldi hadsereg alkalmazza, nem a légi haderőnem. De itt is van jó pár érdekesség. Az Orlan-10 drónokon sokat szoktak gúnyolódni nem túl jó minőségű kamerájuk, primitív felépítésük, na meg amiatt, mert az ukránok által földre kényszerített példányokon néha – igazi kelet-európai módon – ragasztószalaggal elvégzett javítások látszódtak.

Mindezzel együtt azonban nagyon megkeserítik az ukránok életét, mert jóval nagyobb körzetben képesek felderítést végezni, mint a mindkét oldal által nagy számban alkalmazott civil drónok. Nem véletlen, hogy az ukrán légvédelem nem sajnálja a korlátozott számban rendelkezésre álló légvédelmi rakétáit a primitívnek tűnő Orlanok lelövésére.

Ennél is érdekesebbek azonban a kamikaze drónok (amiket igazából keringő lőszernek vagy valami hasonlónak kellene hívni az angol loitering munition alapján, mert képesek egy ideig a célterület felett járőrözni, amíg nem bukkan fel egy megfelelő célpont, amelyre aztán rá lehet vezetni őket). A háború elején az orosz – a Kalasnyikov konszernhez tartozó – ZALA vállalat által gyártott KUB-LA nem sok vizet zavart, az utóbbi hónapokban viszont az abból továbbfejlesztett Lancet-3 és a megnövelt – 3 helyett 5 kilós – robbanófejjel ellátott Lancet-3M kifejezetten látványos eredményeket ért el ukrán radarokkal, légvédelmi eszközökkel, vontatott és önjáró tüzérségi lövegekkel szemben. (Harckocsik ellen kevésbé hatékony, mert még a megnövelt robbanófej sem feltétlenül elég a páncélzatukkal szemben.)

Ezek a képsorok már-már a 2020-as karabahi háborúról megjelent videókat idézték, ahol az azeri hadsereg izraeli gyártmányú kamikaze drónjainak csapásai (a Bayraktar TB2-esek lövedékeivel együtt) jelentősen hozzájárultak a karabahi örmény hadsereg vereségéhez. Igazán jó válaszuk még az ukránoknak sincs a Lancetek ellen: előfordult ugyan, hogy sikerült őket kézifegyverrel vagy légvédelmi gépágyúval lelőni, ám mivel 12-15 kilós tömegükkel kicsik és elektromos motorjuknak köszönhetően halkak, nehéz őket észrevenni és reagálni a fenyegetésükre.

Egy Lancet drón, elöl a szenzorok, hátul a toló légcsavar. Forrás: Wikipedia/Nickel nitride

Érdekes módon eddig a fák közé kifeszített vagy direkt erre a célra készített, fa- vagy fémrudakkal megerősített álcahálók váltak be a leginkább, a teljesen véletlenszerű körülmények között szerzett tapasztalatokból ugyanis kiderült, hogy ezeken gyakran fennakadnak a Lancetek, nem robbannak fel, esetleg még szét is törnek. Az általuk jelentett fenyegetettséget jelzi, hogy az ukrán tüzérek gyakran inkább maradnak hosszabb ideig egy-egy ilyen előkészített állásban, mert nagyobb fenyegetésnek tűnnek a Lancetek, mint hogy a felfedezett tüzelőállásukban orosz tüzérségi tűz éri őket.

Az ukránokban az a szerencséjük, hogy az oroszok egyelőre valószínűleg nem képesek túl nagy számban Lanceteket gyártani – bár az is elképzelhető, hogy képzett kezelőből szenvednek hiányt -, így még nem tudnak döntő hatást gyakorolni a harcok menetére. Ám így is több tucat nagy értékű ukrán nehéz harceszközt semmisítettek és rongáltak már meg – az Oryxnak erre is van egy listája. Bár ezt ritkábban frissítik, mint az orosz, illetve ukrán összesített harcjárműveszteségeket, ez alapján eddig csak tüzérségi eszközből minimum 15 darabot semmisítettek meg igazolható módon orosz kamikaze drónok, további 11-et pedig megrongáltak valamilyen mértékben.

Márpedig minden elvesztett ágyúnak és taracknak nagy jelentősége van, hiszen – ahogy nemrég az ukrán 45. önálló tüzérdandár parancsnoka egy interjúban mondta – egyetlen löveg napi legalább 15 célpontot tud eltalálni. Ráadásul az orosz Lancet-kezelők szemmel láthatóan utaznak a nyugati – általában pontosabb – tüzérségi fegyverekre: az említett 27 megsemmisített vagy megrongált lövegből 21 nyugati gyártmányú volt.

Vagyis ha sokkal több Lancet jut el az orosz csapatokhoz, az ukránok nagy bajba kerülhetnek.

Mindez azért is érdekes, mert pont ebben a fegyverkategóriában az ukránokhoz eljutott nyugati technológia teljesítménye egyáltalán nem meggyőző. Az amerikai Switchblade 300 hatalmas hírverést kapott, amikor az amerikai kormány először döntött az átadásáról, ám eddig nem igazolta a hírnevét. Nem arról van szó, hogy teljesen hatástalan lenne, de jellemző módon az ukránok nem sajnálják akár egy-két orosz katonára irányítani őket – sokkal nagyobb eredményt nem remélhetnek ettől a harceszköztől. Nem véletlen, hogy az ukránok nagy számban barkácsolnak át kamikaze feladatra olyan drónokat, amelyekkel a világ békés részein versenyezni szoktak. (És közben természetesen a drónokról ledobott gránátok használatával sem hagytak fel.)

Azt persze nem tudni, hogy sikerül-e az oroszoknak a Lancet gyártását nagy mértékben felfuttatni, és az sem kizárt, hogy az eddiginél hatékonyabb ellenszert találnak az ukránok. A jobb álcázás mellett talán az elektronikai zavarás jöhet leginkább szóba, de ez egyelőre a felderítő drónokkal szemben sem mindig hatékony.

A másik oldalon természetesen elképzelhető egy sikeresebb nyugati (vagy ukrán) kamikaze drón felbukkanása, amely képes lenne nagy számban kiiktatni az orosz lövegeket, páncélosokat. Az amerikai – főbb paramétereiben a Lancetre hasonlító – Switchblade 600 elméletileg pontosan erre, a jól védett célpontok kiiktatására szolgálna, ám a háború kitörésekor még csak prototípus-állapotban létezett, és ukrajnai bevetéséről azóta sincs hír. Pedig az biztos, hogy ha ezen a téren nem sikerül megszüntetni az orosz előnyt, akkor nehezen szabadíthatja fel megszállt területeit Ukrajna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtakAz invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna megváltoztatta a háborút, de nem a népszerű klisék menténA hangzatos kijelentésekkel szemben a tank egyelőre nem akar kihalni a csataterekről, arra viszont senki sem számított, hogy a civil drónok ilyen nagy jelentőségre tesznek szert.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem minden nyugati fegyver igazolta hírnevét UkrajnábanA napokban bejelentett szállításokon túl az is érdekes, hogy milyen fegyverek nem szerepelnek a listán, és mi ennek az oka.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ drón háború haditechnika orosz-ukrán háború Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Pálos Máté
2024. február 28. 09:37 Világ

Sem Izrael, sem a Hamász nem osztja Biden optimizmusát a tűzszünetről

Egy izraeli túszért tíz palesztin foglyot engednének szabadon egy kiszirvárgott javaslat szerint.

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.

Nagy Zsolt
2024. február 27. 13:14 Közélet, Tech

Új formában térne vissza az Uber Budapestre

Az Uber Taxi nevet már tavaly bejegyezték, az engedélykérelmük azonban még elbírálásra vár.