Július elejétől működik a Gazdasági Versenyhivatal által létrehozott Árfigyelő rendszer, amelybe a kijelölt boltláncoknak minden nap fel kell tölteniük 62 élelmiszer aktuális, akár akciós árát. A hivatal – a kormány szándékának megfelelően – azt várja a közvetlen összehasonlíthatóságtól, hogy növeli a boltok közötti árversenyt, vagyis végső soron alacsonyabb árakhoz vezet, ami segíthet a magas élelmiszer-infláció letörésében.
A kormányzat azonban sokadszorra él azzal a megoldással, hogy csak egy bizonyos árbevétel felett teszi kötelezővé a szabályokat. Ennek következtében az Árfigyelőben csak a hat külföldi tulajdonban lévő multi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) árai jelennek meg, csak ezek vannak kitéve a közvetlenül átlátható árversenynek (az Auchan némileg kivétel, mert a francia gyökerű multi magyar leányának 47 százaléka magyar tulajdonban van).
A kisebb-nagyobb magyar láncok (Coop, Real és CBA) nincsenek benne az Árfigyelőben, ezek ugyanis franchise rendszerben működnek, azaz sok kisebb cégből állnak össze, egységes arculat és nagy részben egységes beszerzés mellett. A sok kisebb cég azonban egyenként nem éri el azt a küszöböt, ami alapján vonatkoznának rá ezek a szabályok.
Mi azonban most tettünk egy kísérletet arra, hogy a CBA-hoz kötődő Prima üzletek árait is bevonjuk az árfigyelős körbe. A magyar láncok közül talán ez az egyetlen olyan boltegyüttes, amely méretét, megjelenését és áruválasztékát nézve is jól hasonlítható a hat multihoz, a Coop és a Reál országos szinten valóban annyira szétszabdalt és eltérő, hogy nagyon nehéz lenne egységes árakat és kínálatot keresni bennük.
Bár a Prima is franchise rendszerben működik, a 62 árfigyelős termék szerencsére többnyire olyan alapélelmiszer, amely elég szabványos és az árképzésük is hasonló lehet. Az adatfelvételt július 11-én végeztük három budapesti Prima üzletben, mindenhol a legolcsóbb termékverziókat keresve, és ezeket vetettük össze az Árfigyelőben aznap megjelent árakkal. Az Árfigyelőben is minden esetben a boltláncok épp legolcsóbb áraival számoltunk.
Minden termékre azonban így sem találtunk pontos összehasonlítási alapot, hiszen például körtét, epret, egész csirkét vagy (nem új) burgonyát aznap több boltban sem lehetett kapni, egyes termékeknek pedig láthatóan nem volt meg a jól összehasonlítható párjuk a Prima üzletekben. A 62-es árfigyelős listát így 51-re szűkítettük.
A módszerünket az Idared alma példáján mutatjuk be:
- Az Árfigyelőben megnéztük, hogy a hat boltlánc mindegyikében mennyibe kerül ez az alma, a legolcsóbb változatban.
- Az így kapott hat értékből kiválasztottuk a legalacsonyabbat és a legmagasabbat. Az alma az Árfigyelőben július 11-én kilogrammonként 329 (Penny) és 549 (Spar) forint között mozgott, ha a hat lánc mindegyikénél a legolcsóbb verziót néztük.
- A Prima legolcsóbb ára 499 forint volt, ezt hasonlítottuk a 329 és az 549 forinthoz.
- Végeredménynek két százalékos értéket kaptunk, amely azt mutatja meg, hogy a Prima ára mennyivel tér el a hat multiban látott fenti két véglettől.
Elsőként azt mutatjuk be, hogy mely termékeknél volt mindkét végeredmény negatív, azaz hol volt a Prima ára még a legolcsóbb multinál is alacsonyabb. Ezeknél a termékeknél az adott napon a Prima nyerte volna az ár-összehasonlítást, ha benne lett volna az Árfigyelőben (a mínusz értékek mutatják meg, hogy mennyivel).
A következő grafikonon azok a termékek láthatóak, ahol a Prima nem lett volna a legolcsóbb az Árfigyelőben, de mindenképpen lett volna legalább egy multi bolt, amelynél olcsóbb. (A plusz értékek mutatják meg, hogy mennyivel volt drágább a legolcsóbb multinál, a mínuszok pedig azt, hogy mennyivel volt olcsóbb legalább egy multinál).
Végül azok a termékek jönnek, ahol mindkét érték pozitív vagy nulla lett, vagyis a Prima legolcsóbb terméke mind a hat multi legolcsóbb termékénél drágább volt, vagy egyenlő volt a multiknál mért felső határértékkel.
Az adott napon a Prima így összességében 51 termékből 30 esetében nem jött volna ki jól abból, ha a vásárlók az Árfigyelőben szúrós szemmel nézik az adatokat, és csak négy olyan termék volt, amellyel megnyerte volna az aktuális árversenyt.
Adat
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Fontos
„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar
Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.
Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?
Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.
Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás
Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.
