Ma is gyengül a forint az euróval szemben, ha zárásig így marad, ez már zsinórban a kilencedik ilyen nap lesz. De nyolcnapos szériára is rég volt példa, ilyesmi utoljára a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban történt.
Háttér: a forint tavaly október közepén 434-nél érte el történelmi mélypontját az euróval szemben, ehhez képest a mostani 388 körüli szint nem vészes. Ugyanakkor egy hete még 370-nél állt a kurzus, ilyen időtávon ez jelentős gyengülés.
- Októberben a forintot a nemzeti bank 18 százalékra emelt irányadó kamata mentette meg, ez a 11. legmagasabb volt a világon, bevonzva a rövidtávú profitot keresőket. Ennek azonban nagy gazdasági ára van, például az MNB várhatóan ezermilliárdos idei vesztesége.
- Az MNB májusban kezdte el csökkenteni a kamatot, egyelőre 16 százalékra. Bár ez még mindig sokkal magasabb, mint például a cseh és a lengyel szint, a dollárhoz és az euróhoz képest csökkent az előny, mert azoknál vagy maradt a korábbi kamatszint, vagy tovább nőtt.
Okok: ezek részben külföldiek. Szerdán és főleg csütörtökön kedvezőtlenné vált a nemzetközi pénzpiaci környezet, a befektetők szabadultak a kockázatos eszközöktől, a vezető részvényindexek mindegyike jelentősen esett.
- A cseh korona és a lengyel zloty ugyanakkor jóval kisebb, fél százalék körüli eséssel úszta meg az elmúlt egy hetet, ami hazai gondokra utal. Akárcsak az, hogy a mai, kedvezőbb környezetben is folytatódik a forint esése.
- A hazai okok közé tartozik az idei költségvetés ingatag helyzete, amire a szerda este megjelent spórolási tervek ráirányították a befektetők figyelmét. Hasonló mondható el a ma megszavazott 2024-es büdzséről is.
- A befektetők azt sem vették jó néven, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felvetette a 3 százalékos inflációs cél megemelését. Az ilyesmiben ugyanis a jegybanki függetlenség veszélyeztetését és az intézmény hitelességének aláásását látják. Törökország példájából tudjuk, ez hova vezet: a 80 százalékos infláció felé.
Igen, de: a török példa alapján az is levezethető, hogy az utóbbi fél évben (a sokkal gyorsabb magyar infláció és a forint hét százalékos erősödése miatt) a forint túlértékeltté vált az euróval szemben. Így a mostani gyengülés ennek korrekciójaként is felfogható.
Elemzői vélemények: most került helyére a forint – mondták devizapiaci szakemberek a Portfoliónak, hozzátéve, előbb lesz 400 forint az euró, mint újra 370.
- Kuti Ákos, az MBH Bank elemzési centrum vezetője viszont idén év végére 378-as árfolyamot vár, 2024 és 2025 végére pedig 370-eset. Ha lesz uniós megállapodás, az adhat egy nagy löketet a forintnak – tette hozzá szerdán.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
