Ma is gyengül a forint az euróval szemben, ha zárásig így marad, ez már zsinórban a kilencedik ilyen nap lesz. De nyolcnapos szériára is rég volt példa, ilyesmi utoljára a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban történt.

Háttér: a forint tavaly október közepén 434-nél érte el történelmi mélypontját az euróval szemben, ehhez képest a mostani 388 körüli szint nem vészes. Ugyanakkor egy hete még 370-nél állt a kurzus, ilyen időtávon ez jelentős gyengülés.

• Októberben a forintot a nemzeti bank 18 százalékra emelt irányadó kamata mentette meg, ez a 11. legmagasabb volt a világon, bevonzva a rövidtávú profitot keresőket. Ennek azonban nagy gazdasági ára van, például az MNB várhatóan ezermilliárdos idei vesztesége.
• Az MNB májusban kezdte el csökkenteni a kamatot, egyelőre 16 százalékra. Bár ez még mindig sokkal magasabb, mint például a cseh és a lengyel szint, a dollárhoz és az euróhoz képest csökkent az előny, mert azoknál vagy maradt a korábbi kamatszint, vagy tovább nőtt.

Okok: ezek részben külföldiek. Szerdán és főleg csütörtökön kedvezőtlenné vált a nemzetközi pénzpiaci környezet, a befektetők szabadultak a kockázatos eszközöktől, a vezető részvényindexek mindegyike jelentősen esett.

• A cseh korona és a lengyel zloty ugyanakkor jóval kisebb, fél százalék körüli eséssel úszta meg az elmúlt egy hetet, ami hazai gondokra utal. Akárcsak az, hogy a mai, kedvezőbb környezetben is folytatódik a forint esése.
• A hazai okok közé tartozik az idei költségvetés ingatag helyzete, amire a szerda este megjelent spórolási tervek ráirányították a befektetők figyelmét. Hasonló mondható el a ma megszavazott 2024-es büdzséről is.
• A befektetők azt sem vették jó néven, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felvetette a 3 százalékos inflációs cél megemelését. Az ilyesmiben ugyanis a jegybanki függetlenség veszélyeztetését és az intézmény hitelességének aláásását látják. Törökország példájából tudjuk, ez hova vezet: a 80 százalékos infláció felé.

Igen, de: a török példa alapján az is levezethető, hogy az utóbbi fél évben (a sokkal gyorsabb magyar infláció és a forint hét százalékos erősödése miatt) a forint túlértékeltté vált az euróval szemben. Így a mostani gyengülés ennek korrekciójaként is felfogható.

Elemzői vélemények: most került helyére a forint – mondták devizapiaci szakemberek a Portfoliónak, hozzátéve, előbb lesz 400 forint az euró, mint újra 370.

• Kuti Ákos, az MBH Bank elemzési centrum vezetője viszont idén év végére 378-as árfolyamot vár, 2024 és 2025 végére pedig 370-eset. Ha lesz uniós megállapodás, az adhat egy nagy löketet a forintnak – tette hozzá szerdán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem láttunk még Fidesz-kormányt ilyen elszántan spórolási lehetőségeket keresniAnnyira nincs pénz, hogy már a kormányzati kiadások legalább 20 százalékán próbálnak fogni valamit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdték a vágást Matolcsyék, így a magyar kamatszint már csak a 14. legmagasabb a világonAz infláció azonban továbbra is közellenség, fogalmazott a jegybankelnök.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokan rosszul spekuláltak a forint ellenSzerdán és csütörtökön egy ideig olyan erős volt a forint az euróhoz képest, amire tartósan csak a háború előtt volt példa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz euró forint forintárfolyam forintgyengülés költségvetés mnb Olvasson tovább a kategóriában