Ma is gyengül a forint az euróval szemben, ha zárásig így marad, ez már zsinórban a kilencedik ilyen nap lesz. De nyolcnapos szériára is rég volt példa, ilyesmi utoljára a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban történt.
Háttér: a forint tavaly október közepén 434-nél érte el történelmi mélypontját az euróval szemben, ehhez képest a mostani 388 körüli szint nem vészes. Ugyanakkor egy hete még 370-nél állt a kurzus, ilyen időtávon ez jelentős gyengülés.
- Októberben a forintot a nemzeti bank 18 százalékra emelt irányadó kamata mentette meg, ez a 11. legmagasabb volt a világon, bevonzva a rövidtávú profitot keresőket. Ennek azonban nagy gazdasági ára van, például az MNB várhatóan ezermilliárdos idei vesztesége.
- Az MNB májusban kezdte el csökkenteni a kamatot, egyelőre 16 százalékra. Bár ez még mindig sokkal magasabb, mint például a cseh és a lengyel szint, a dollárhoz és az euróhoz képest csökkent az előny, mert azoknál vagy maradt a korábbi kamatszint, vagy tovább nőtt.
Okok: ezek részben külföldiek. Szerdán és főleg csütörtökön kedvezőtlenné vált a nemzetközi pénzpiaci környezet, a befektetők szabadultak a kockázatos eszközöktől, a vezető részvényindexek mindegyike jelentősen esett.
- A cseh korona és a lengyel zloty ugyanakkor jóval kisebb, fél százalék körüli eséssel úszta meg az elmúlt egy hetet, ami hazai gondokra utal. Akárcsak az, hogy a mai, kedvezőbb környezetben is folytatódik a forint esése.
- A hazai okok közé tartozik az idei költségvetés ingatag helyzete, amire a szerda este megjelent spórolási tervek ráirányították a befektetők figyelmét. Hasonló mondható el a ma megszavazott 2024-es büdzséről is.
- A befektetők azt sem vették jó néven, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felvetette a 3 százalékos inflációs cél megemelését. Az ilyesmiben ugyanis a jegybanki függetlenség veszélyeztetését és az intézmény hitelességének aláásását látják. Törökország példájából tudjuk, ez hova vezet: a 80 százalékos infláció felé.
Igen, de: a török példa alapján az is levezethető, hogy az utóbbi fél évben (a sokkal gyorsabb magyar infláció és a forint hét százalékos erősödése miatt) a forint túlértékeltté vált az euróval szemben. Így a mostani gyengülés ennek korrekciójaként is felfogható.
Elemzői vélemények: most került helyére a forint – mondták devizapiaci szakemberek a Portfoliónak, hozzátéve, előbb lesz 400 forint az euró, mint újra 370.
- Kuti Ákos, az MBH Bank elemzési centrum vezetője viszont idén év végére 378-as árfolyamot vár, 2024 és 2025 végére pedig 370-eset. Ha lesz uniós megállapodás, az adhat egy nagy löketet a forintnak – tette hozzá szerdán.
Pénz
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
Fontos
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
