Hírlevél feliratkozás
Szabó Milán
2023. június 11. 04:34 Közélet, Világ

Hogyan vált Kelet-Európa a globális migráció központi szereplőjévé?

Magyarország és más kelet-európai országok különleges helyzete termékeny talajt jelentett a menekültellenes politikai erőknek, akik a migráció témájával tudták mozgósítani a saját jóléti pozíciójukat féltő tömegeket – állítja Melegh Attila, szociológus, a Polányi Károly Globális Társadalmi Tanulmányok Kutatóközpont vezetője új könyvében.

A kelet-európai országok közül is leginkább azokra az országokra jellemző a legnagyobb bevándorlásellenesség, ahol a szocialista időszakban érdemi gazdasági fejlődésről beszélhettünk, és a rendszerváltás után is fennmaradtak olyan jóléti privilégiumok, amik egyre több ember számára tűntek elérhetetlennek.

A Migration Turn and Eastern Europe (A migrációs fordulat és Kelet-Európa) című könyvben Melegh történeti és szociológiai elemzését nyújtja korunk egyik leginkább megosztó témájának, a migrációnak: a kétpólusú világrend felbomlása és a globalizáció beindulása, valamint a 20. század végén kezdődő népességcsökkenés Európát és annak keleti felét egy új korszak meghatározó szereplőivé tették.

Ebben a cikkben a könyv három fontos állítását mutatjuk be, melyek új támpontokat adhatnak a migrációellenesség növekedésének értelmezéséhez.

1. Európa a globalizáció korszakában egyedülálló térség migrációs és demográfiai szempontból

Az 1980-as évek elején kezdődött a globalizáció korszaka (melyet manapság divatos temetni, de ahogy arról írtunk, mégsem biztos, hogy érdemes): ez a folyamat növekvő kereskedelmet, illetve a vámok és egyéb protekcionista politikák felszámolását, globális értékláncok kiépülését és jelentős népességmozgásokat hozott magával.

Az országok közötti migráció is jelentős növekedésnek indult ebben az időszakban: a Világbank adatai szerint 1980-ban 93,6 millió ember élt születési országán kívül, míg 1990-ben ez a szám elérte a 136,3 milliót. Az országok között vándorlók száma így ekkor tartósan gyorsabban növekedett, mint a világ népessége (ezt megelőzően a két mutató viszonya fordított volt).

Ebben a időben Európa világviszonylatban „felülvállalta” magát a bevándorlás tekintetében. A 1980-as évek óta a globális bevándorló népesség nagyjából harmada található Európában, ami egyébként arányosan mindig is jóval magasabb volt, mint a kontinens lakóinak száma a globális népességhez képest. A korszak kezdetén az európai népesség a globális lakosság 14 százalékát, ma nagyjából 10 százalékát teszi ki.

Európa az egyetlen régió a világon, amit a globalizációs korszak kezdete óta népességcsökkenés jellemez. Megfigyelhető, hogy a legtöbb európai országban a termékenységi ráta 2,1 alatt van. Ahogy a globális népességen belül Európa aránya csökkent, a bevándorlás aránya relatíve állandó maradt. Így az európai népességen belül nőtt az Európán kívül születettek aránya 1990 és 2015 között: 7 százalékról 10 százalékra nőtt, ami többszöröse a 3-4 százalékos globális aránynak.

Míg a kontinens jelentősége növekedett migrációs szempontból, a gazdasági súlya csökkent: 1990 és 2010 között az európai gazdasági össztermék a globális össztermék 39 százalékáról 30 százalékra süllyedt, az EU gazdasági súlya pedig 33 százalékról 24 százalékra változott az időszakban. 2005 volt a fordulópont a gazdasági és migrációs mutatókban, ugyanis ekkortól kezdve Európa globális migrációs súlya meghaladta gazdasági súlyát.

Csökkenő népesség, csökkenő gazdasági súly, ám továbbra is globálisan igen magas jövedelmek és magas arányú migráció különböző folyamatok egyedülálló kombinációját hozták létre Európában. Melegh amellett érvel, hogy ez a kombináció magyarázatot tud adni a migrációs vita erősödésének a kontinensen.

2. Kelet-Európát sérülékennyé tette a keleti blokk felbomlását követő extrém gazdasági nyitottság és az elvándorlás

Az európai kontinens különleges helyzete ellenére a migráció témája nem egyenlően és egységesen katalizálta a közbeszédet a kontinensen. A kontinensen belül egy szakadást tapasztalhatunk, ugyanis az 1990 és 2020 közötti időszakban a nyugat-európai változások a globális tendenciákkal estek egybe: csupán 2-3 százalékos növekedés tapasztalható a bevándorlók elutasítottságával. Ez az arány 2020-ben enyhén meghaladta a 10 százalékot, ám a régióban így is a bevándorlóellenes attitűd az egyik legalacsonyabb maradt globális szinten.

Ezzel szemben ebben az időszakban Kelet-Európa egyedi fejlődési ívet mutatott, ugyanis a bevándorlás elutasítottságának aránya jelentősen növekedett: 20 százalékról 28 százalékra nőtt 1990 és 2020 közötti időszakban. Ilyen jelentős mértékű növekedés semelyik másik térségben nem tapasztalható: a korábbi arány közel megduplázódásáról beszélhetünk.

A kontinens egészén csökken a népesség az 1990-es évek óta, ám Kelet-Európában ez a folyamat masszív elvándorlással párosult. A kivándorlás jellemzően magas volt a régióban a korábbi keleti blokk megszűnése óta, majd  az EU bővítést követően több országban is löketet kapott.

A rendszerváltást követő időszak Melegh szerint a történelemben egyedülállóan gyors és nagy kiterjedésű „sokk-terápiát” jelentett a kelet-európai társadalmaknak. Az átmenet során a régió a világ egyik legnyitottabb térségévé vált a külföldi tőke felé, és a kiterjedt piacosítás következtében rohamosan épültek le az addig globális szinten bőkezűnek mondható szociális rendszerek.

A kelet-európai államok adóbevételei és szociális kiadásai a GDP arányában a nyugat-európai arányok alá csökkentek. Emellett a jelentős elvándorlás, „agyelszívást” jelentett. A gyakorlatban pedig megjelent, hogy a szintén alulfinanszírozott nyugat-európai jóléti rendszerek feszültségeit az olcsóbb kelet-európai munkaerő alkalmazásával kezelték.

Így egy ördögi kör alakul ki: a népességcsökkenés következtében a növekvő nyomást a szociális rendszereken úgy próbálják az államok kompenzálni, hogy további adócsökkentésekkel tesznek versenyelőnyre szert a globális tőkebefektetésekért. Ezt a folyamatot kritizáló politikai erők gyakran nemzeti-etnikai dimenzióban fogalmaznak meg kritikát az egyenlőtlen gazdasági és népesedési folyamatokról, amik így a nemzet „halálát”  vízionálják és a bevándorlást ennek a folyamatnak a részeként értelmezik.

3. Kelet-Európa „jóléti szigetei” különösen vevők voltak a migrációt egzisztenciális fenyegetésként értelmező narratívákra

Legnagyobb arányban azok az országok mutattak bevándorlásellenes attitűdöt a régióban, amiket Melegh „jóléti szigeteknek” nevez. Ide tartozik Magyarország, Csehország, Szlovákia, Észtország és gazdagabb balti államok. Ezek az országok a többi kelet-európai állammal ellentétben relatíve hamar visszanyerték a globális jövedelmi pozíciójukat a rendszerváltás után. Korábban a keleti blokkban a legjelentősebb növekedést elérő államok közé tartoztak, így a szociális rendszereik is jóval fejlettebbek voltak a blokk többi országához képest.

A kivándorlás kevésbé volt magas arányú, mint máshol a térségben, és ez egyedülálló módon érdemi bevándorlással is párosult köszönhetően a relatíve magas jövedelmeknek és a regionálisan bőkezű jóléti rendszereknek. Ezekben az államokban a rendszerváltás utáni időszakban nagyobb volt a bevándorlók száma, mint a kivándorlóké (bár ez a folyamat is csupán a népességcsökkenés ütemét tudta lassítani).

Melegh szerint ezekben az országokban volt leginkább bázisa a 2010-es évek migrációellenes fordulatának a régión belül, ugyanis ezekben az esetekben beszélhetünk érdemi (bár nyugat-európai szintekhez képest alacsony) bevándorlásról, valamint ezekben az országokban voltak olyan – csökkenő, de regionálisan jelentős – jóléti privilégiumok, melyek védelmére a bevándorlóktól a migrációellenes jobboldali erők mobilizálni tudták a saját pozíciójukat féltő szavazókat.

Emellett a jóléti szigetek kategóriájába tartozó ország közül Magyarország, Csehország és Szlovákia estében is, sok más európai és észak-amerikai országgal ellentétben, a bevándorlók jellemzően nagyobb arányban vannak foglalkoztatva és magasabb végzettséggel rendelkeznek, mint a helyben született népesség OECD és Eurostat jelentések alapján. Ez alapot jelenthet arra, hogy a helyi lakosság növekvő versenyhelyzetet érzékeljen egy olyan időszakban mikor regionálisan magas a bevándorlás és a szociális privilégiumok egyre instabilabbá válnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ bevándorlás bevándorlásellenesség Kelet-Európa menekültek népességcsökkenés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fazekas Dóra
2025. április 6. 06:01 Közélet

Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?

A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.

Hajdu Miklós
2025. április 4. 13:19 Közélet

2026-ra tolhatja a hazai nagyberuházások beindulását Trump vámháborúja

Az ipar válságának elhúzódása miatt eljöhet az a pont is, amikor a gyártók már nem tartalékolják tovább a munkaerejüket.

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Fontos

Jandó Zoltán
2025. április 7. 11:29 Pénz

Mészáros Lőrinc is tízmilliárdokat bukik éppen Trump vámjai miatt

Donald Trump vámjai olyan tőzsdepánikhoz vezettek világszerte, amilyet az utóbbi években a covid és az ukrajnai háború kezdetén láthattunk.

Al-Hilal István
2025. április 5. 06:05 Világ

Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?

Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.

Tovább olvasom

Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.

Tovább olvasom

A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.

Tovább olvasom

20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.

Tovább olvasom

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.

Tovább olvasom

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Tovább olvasom

458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.

Tovább olvasom

Rontania kellett a kormánynak egy sor fontos idei gazdasági előrejelzést az év első hónapjainak adatai és folyamatai miatt.

Tovább olvasom

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Tovább olvasom