Más tekintélyelvű rendszerekkel szemben az orosz gazdasági statisztikák megbízhatóak voltak, ez azonban megváltozott Ukrajna lerohanását követően. Sok adatot egyszerűen nem hoznak nyilvánosságra, míg másokat valószínűleg kozmetikáznak, ezért sokan kezdték el keresni azokat a módszereket, amelyek megbízhatóbb képet adnak az ország gazdasági folyamatairól.
Ahogy a napokban a Wall Street Journal írta, az egyik ilyen az ipari szennyezés műholdas nyomon követése. Az Európai Űrügynökség Sentinel-5P műholdja 2017 óta figyeli a szennyezőanyag-kibocsátást a világűrből, a berendezés egyebek mellett a nitrogén-dioxid, az ózon, a formaldehid és a metán koncentrációját méri.
Ezt Oroszországra alkalmazva más kép tárul elénk, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak, amelyek szerint a nyugati szankciók által kiváltott sokkhatást leküzdve egyre inkább magára talál az orosz gazdaság és azon belül az ipar. Az iparvidékekre koncentráló mérések szerint viszont a szektor csak idén januárban érhette el mélypontját, és éves összehasonlításban továbbra is negatívban jár a szennyezés, miközben a hivatalos adatok szerint márciusban már nőtt az ipari termelés.
Az áprilisban mért 6 százalékos csökkenés nagyobb, mint a koronavírus-járvány alatt tapasztalt legdurvább visszaesés. Az ágazatok közül világosan látszik az autóipar – más statisztikákból is kiolvasható – mélyrepülése, a szennyezése éves alapon 16 százalékkal esett vissza áprilisban. Ennél érdekesebb, hogy a védelmi ipar kibocsátása is zsugorodott, a számos hadiipari üzemnek helyet adó Cseljabinszki kerületben például szemmel látható a szennyezés csökkenése a műholdfelvételeken.
Az energiatermelés és a fémipar kibocsátása ugyanakkor áprilisban már nőtt, ami akár annak az előjele is lehet, hogy elkezdődik a hadiipar termelésének növelése – legalábbis abban az esetben, ha a lőszer- és fegyvergyárakat látják el nagyobb mennyiségű energiával és alapanyaggal. A következő hónapok szennyezési adatai majd megmutatják, hogy tényleg ez történik-e, vagy valami más áll a háttérben.
Elméletileg természetesen a termelés korszerűsítése, szűrőberendezések vagy kisebb károsanyag-kibocsátással járó gépek beépítése is magyarázhatná a visszaesést. Ez azonban az orosz gazdaság mostani helyzetében – amikor nem az ilyen fejlesztések élveznek prioritást, ráadásul a nyugati technológiához sem fér hozzá az ország – nem tűnik életszerű magyarázatnak, különösen nem ilyen rövid, egy-másfél éves időtávon és a hadiiparban.
Önmagában ez természetesen nem zárja ki, hogy egyes fegyverek gyártását növeljék, de az ukrajnai háború kiterjedtsége miatt elvileg a teljes orosz hadiiparnak – a hadihajók gyártását leszámítva – pörögnie kellene, hogy előállítsa a fronton szükséges fegyvereket, lőszereket és egyéb hadianyagokat. Az ágazat gyengélkedése azonban segít megmagyarázni, hogy miért szorul rá az orosz hadsereg, hogy olyan korszerűtlen, rég elavult harckocsikat hozzon vissza szolgálatba a raktárakból, mint a T-62-esek és a T-55-ösök.
Pont az orosz hadiipar gyengélkedéséről szól az orosz nyelvű Versztka Media nemrég megjelent cikke, amely különböző fontos hadiipari üzemekben – köztük az egyetlen orosz harckocsigyárban – dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján készült. (Egy rövidebb angol nyelvű kivonat itt olvasható.) Eszerint a termelés felfuttatását nagyon erősen akadályozza a munkaerőhiány, amihez jelentősen hozzájárulnak a nyomott fizetések, amelyekből ráadásul kötelező felajánlani az ukrajnai háborúban résztvevők számára is. Emellett pedig az elektronikai részegységek hiánya is akadályozza a gyártás növelését, különösen a rakétáknál.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
