Oroszország már a Krím 2014-es megszállása, illetve az azt követően kivetett – az ideinél jóval enyhébb – szankciók életbe lépése óta igyekszik függetleníteni magát a nyugati világtól, és főleg az Egyesült Államok befolyásától. Az utóbbi nyolc évben jelentősen visszafogták dollárfüggőségüket, hatalmas aranytartalékot halmoztak fel a nehéz időkre, és ukázba adták az orosz ipar, különösen a hadiipar nyugati technológiai függésének radikális csökkentését.

Ez utóbbi nem nagyon sikerült. Az orosz hadiipar látszólag máig jelentős mértékben támaszkodik a nyugati, főleg amerikai technológiák importjára, ami az ukrajnai hadszíntéren is gondot okoz: miközben az orosz csapatok súlyos eszközveszteséget szenvednek el, az utánpótlás a nyugati exportkorlátozások tavaszi szigorítása miatt egyre nehezebb. 

A Reuters és a brit királyi védelmi kutatóintézet (RUSI) egy korábbi elemzése 27 orosz fegyverrendszer, köztük harckocsik, rakéták, robotrepülőgépek, drónok, kommunikációs rendszerek alkatrészeit vizsgálta meg. Ezekben 450 amerikai, európai és kelet-ázsiai komponenst talált, egyebek mellett mikroprocesszorokat, mikrovezérlőket, Ethernet vezérlőket, GPS-vevőket, oszcillátorokat, műveleti erősítőket, adóvevőket. Ezek döntő része, 318 alkatrészfajta amerikai gyártótól származott, a maradék pedig javarészt európai, valamint a szankciókhoz csatlakozó ázsiai gazdaságok, Japán és Tajvan terméke. Kína csupán hat termékkel szerepelt a listán, az egyetlen olyan országként, amely nem szankcionálta az orosz elektronikai exportot.

Az importfüggőségből fakadó sebezhetőséget az oroszok 2014 óta – a látszólag sikertelen importhelyettesítő kísérletek mellett – a mikroelektronikai alkatrészek felhalmozásával próbálták enyhíteni. A Janes hadiipari elemzőcég szerint Moszkva évek óta készült az import esetleges elapadására, és komoly készleteket szerzett be a robotrepülőgépekben, rakétákban és más, precíziós fegyverekben használatos nyugati technológiákból.

Más értesülések ugyanakkor arról szólnak, hogy az alkatrészhiány kezdi korlátozni az orosz hadiipart.

Az amerikai hírszerzés a CNN szerint októberben egy, az amerikai pénzügyminisztériumban tartott prezentációjában azt állította, az oroszok jelentős veszteségeik miatt súlyosbodó csiphiánnyal küzdenek, és ennek fényében egyre nehezebb dilemma az értékesebb eszközök, például helikopterek vagy precíziós rakéták bevetése. A RUSI egy szakértője a Politicónak arról beszélt, hogy bár az oroszok évek óta tartalékoltak a nyugati csipekből, a jelek szerint újabban nehézségeket okoz nekik az alkatrészek pótlása. Egyes spekulációk szerint ez áll amögött is, hogy az orosz hadsereg korlátozottan él csak a precíziós támadásokkal, és saját technológiája helyett egyre inkább iráni drónokra kénytelen hagyatkozni. 

A Politico megszerzett egy állítása szerint az ukrajnai invázió megindulása után kiadott orosz bevásárlólistát is, amelyen a hiányterméknek számító, magas prioritást élvező komponensek között nagyrészt amerikai félvezetők és elektronikai alkatrészek voltak: a Texas Instruments, az Intel, a Micron, valamint számos kisebb gyártó – Marvell, Holt, ISSI –, továbbá a német Infineon és a japán Renesas termékei, a néhány eurós apróságoktól kezdve az ezer euró feletti vezérlőkig.

Erős sufnituning, gyenge szankciók

Az orosz hadiipar szankcionálását nehezíti, hogy messze nem csak a csúcstechnológiáról van szó. A Reuters nyomozása szerint az ukrajnai hadszíntéren összeszedett orosz fegyvermaradványokban relatíve sok egyszerű, gyengébb, háztartási vagy szórakoztató elektronikai termékekben is megtalálható mikrocsip van, amelyek alacsony teljesítményük miatt nem esnek exportkorlátozás alá. Az orosz rakétákban harmincéves Texas Instruments-csipeket is találtak,

máshol olyan félvezetőket szednek ki az orosz harckocsikból, amelyek mikrohullámú sütőkben és egyéb háztartási gépekben is megtalálhatók.

A RUSI által megvizsgált, 450 fajta alkatrésznek 18 százaléka esett exportkorlátozás alá potenciális katonai felhasználás miatt, a 2014-es és az idei, szigorúbb korlátozások elfogadása előtt. Ez jelzi, hogy napjainkban az elektronikai technológiák katonai és polgári felhasználása közti határvonal egyes szűk, jól beazonosítható felhasználási területektől – például a műholdakban használt, az űrbeli sugárzásnak ellenálló, vagy a rakéták vezérlésére használt, magas hőmérsékletet is kibíró mikrocsipektől – eltekintve egyre nehezebben azonosítható.

A szankciók korlátait jelzi, hogy a Reuters nyomozása szerint  a háború kezdete, február 24-e óta több mint 15 ezer nyugati elektronikai szállítmány futott be Oroszországba, és ebben csak a tavaszi esetek vannak benne. Az érintett gyártók között van az AMD, az Intel, a Texas Instruments és az Infineon is. Ők azt állítják, hogy az inkriminált termékek legalább egy része már úton volt az orosz megrendelők felé a szankciók életbe lépésekor, de azóta megszakították az oroszországi szállításokat.

Az orosz rakétákban leggyakrabban előforduló, háztartási elektronikában is ismert alkatrészek a Reuters szerint úgynevezett felhasználás helyén programozható logikai kapumátrixok, azaz programozható (és átprogramozható) félvezetők. Ezek előnye, hogy csiphiány esetén könnyen és gyorsan újrahasznosíthatók és átprogramozhatók új feladatokra, azaz relatíve szankcióálló termékek. 

A Reuters által megkérdezett, névtelenül nyilatkozó szakértők szerint az oroszok a tuningolásban is erősek. Ahol nem tudnak a katonai felhasználás által megkövetelt hőmérsékletet elviselő mikrocsipeket beszerezni (vagy legyártani), saját hűtőrendszert fejlesztenek az importált fogyasztói csipekhez. Ezek a módszerek a hírügynökség forrásai szerint egyáltalán nem elmaradottak,

sőt sok esetben kifejezetten úttörő megoldásokat alkalmaznak. 

Hűtőgép, mosogatógép, mellszívógép

Ezzel szemben az orosz hadiipar kivéreztetésére vonatkozó reményeket táplálja, hogy az idén elfogadott szankciók jelentősen visszavetették az orosz ipar alkatrészutánpótlását. Az olasz jegybank kutatóinak kereskedelmi modellje szerint július–augusztusban az elektronikai, villamos- és optikai berendezések, a gépgyártás és más feldolgozóipari termékek terén 30-40 százalékkal alacsonyabb volt az orosz import, mint a szankciók nélkül lenne. A visszaesés különösen erős az Egyesült Államokkal szemben, itt 80 százalék felett van az importkiesés mértéke, de a nagyobb európai gazdaságoknál is 50-80, a nyugati szankciókhoz csatlakozó Japán és Dél-Korea esetében is 40 százalék környékén mozog. 

Májusban Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter ukrán katonai forrásokra hivatkozva arról beszélt egy szenátusi meghallgatáson, hogy az Ukrajnában összeszedett orosz harckocsikban rengeteg olyan csipet találtak, amelyek mosógépekből és hűtőkből származnak. Szeptember közepén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azt állította, hogy a szankciók okozta csiphiány miatt az orosz hadiipar hűtők és mosogatógépek kannibalizálására kényszerült. 

Erre hivatkozva a Bloomberg európai uniós forrásai szerint Brüsszelben egyebek mellett a hűtő- és mosogatógép-kereskedelmet is figyelemmel követik annak esetleges hadiipari kötődései miatt. Feltűnő például, hogy Oroszország egyes szomszédjai elkezdtek bizonyos háztartási gépekből szokatlanul sokat importálni az EU-ból, és szokatlanul sokat exportálni Oroszországba. Örményország és Kazahsztán EU-s mosogatógép-, hűtőgép- és elektromos mellszívógép-importja például a tavalyi 2-6-szorosára nőtt a nyárra, és ugyanezen termékekből oroszországi exportjuk is megugrott.  

A furcsa adatokat részben magyarázhatja, hogy az EU-s pénzügyi szankciók és (a fogyasztási cikkekre egyébként nem vonatkozó) kereskedelmi korlátozások miatt akadozik a közvetlen európai–orosz kereskedelem, és egyes örmény és kazah cégek megpróbálnak hasznot húzni a közvetítői szerepből. Az is elképzelhető, hogy az európai uniós eladók pusztán a látszat kedvéért megutaztatják a termékeiket, mert PR szempontból károsnak találhatják, ha kiderül, hogy közvetlenül üzletelnek az oroszokkal. Erre enged következtetni, hogy március óta Oroszország közvetlen uniós importja ugyanezen termékcsoportok esetében nagyjából harmadára esett. 

Ugyanakkor Brüsszelben attól tartanak, hogy a háztartási elektronikai cikkek alkatrészei, különösen az azokban található mikrocsipek az orosz hadsereghez is eljuthatnak. Az októberi, hetedik szankciók csomag keretében egyes, jellemzően háztartási elektronikai cikkekben használt alkatrészt is szankciós listára tettek.

“Még a fejlett orosz fegyverrendszereket is gyakran átlagos, fogyasztói termékekben is megtalálható mikroelektronikai alkatrészekkel gyártják. Teljes mértékben elképzelhető, hogy az orosz hadiipar fogyasztói cikkeket importál, hogy alkatrészként használják fel azokat” – mondta a Bloombergnek a RUSI egy szakértője. 

Utaztatás, átcímkézés

A fejlettebb csipek az ukrajnai konfliktus előtt is exportkorlátozások alá estek, ám a csempészet mindig is virágzott. A mikrocsipek kicsik, könnyen mozgathatók, és értékes áruk, és a KGB, majd utódja, az FSZB régóta aktív a szankcionált csúcstechnológiás beszerzések terén. 

Az esetek jelentős részében nem valamiféle kémfilmbe illő akciókat kell elképzelni. Bevett módszer, hogy az árut harmadik országokon és/vagy fedőcégeken keresztül megutaztatják, vagy meghamisítják az exportengedélyhez szükséges dokumentációt. Az amerikai és európai hatóságok a Krím 2014-es orosz elfoglalása után szigorított exportkorlátozások életbe lépése óta számos hasonló ügyet feltártak. 

A horogra akadt figurák között nagyon változatos karakterek voltak, a német exportkorlátozásokat relatíve átlátszó módon átverni próbáló orosz állami cégektől az ügyeskedő bolgár közvetítőkön át addig az orosz férfiig és amerikai állampolgár fiáig, akik mikrocsipek átcímkézésével és újracsomagolásával 65 millió dollárnyi kényes árut szállítottak Oroszországba, az ezekért kapott pénzt pedig egy, a Marshall-szigetektől Panamán át Belize-ig terjedő, 50 céges offshore-hálón keresztül mosták ki.

Gyakran ilyen machinációkra sincs szükség, mert az orosz disztribútorok által polgári felhasználásra, legálisan importált termékek jutnak a hadiipar kezébe. A RUSI 2017 és 2022 egymillió olyan tranzakciót talált, ahol orosz cégek mikrocsipeket és más mikorelektronikai alkatrészeket importáltak, ezek legnagyobb része az Egyesült Államokból és Kínából érkezett (147, illetve 142 ezer tranzakció), míg Malajzia, Németország, Tajvan és Hongkong is kiemelt helyen szerepelt. Az ezen tranzakciókban érintett 5597 kereskedő közül 40 volt, amelyek az orosz hadsereggel való üzletelés miatt exportkorlátozás alatt álltak vagy exportkorlátozás alatt álló vállalatok többségi tulajdonában voltak. 

Ezek a cégek a rendelkezésre álló adatok alapján legkésőbb 2021 szeptemberéig is képesek voltak nyugati elektronikai cikkekhez jutni, például az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Hollandiából és Tajvanról is. Olyan cégek is szerepelnek az orosz hadiipar ismert beszállítói között, amelyek csak idén nyáron kerültek nemzetközi szankciós listára. 

A csempészet feltérképezését nehezíti, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium kapacitásai elég szűkösek, a hatalmas elektronikai szektorral bíró, katonai riválisként kezelt, és ősszel minden eddiginél szigorúbb csipipari exportkorlátozások alá vont Kínában is csupán tíz emberük próbálja felügyelni, hogy az amerikai alkatrészek ne kerüljenek a helyi hadiipar kezébe. Bár az utóbbi hónapokban is több orosz csempészt lekapcsoltak az amerikai hatóságok, ezek relatíve kis halak voltak.

Kína és Törökország közbelép

Az importadatok alapján Kína lehet az orosz hadiipar potenciális mentsvára. A berlini Merics kutatóintézet által összegyűjtött kínai kereskedelmi adatok alapján az Oroszországba tartó kínai félvezető-export március és június között az előző év azonos időszakának háromszorosára emelkedett, miközben az EU és a G7 irányába ennél jóval mérsékeltebb, 43, illetve 32 százalék volt a növekmény.

A szankciók kivetését követő első időszakban a korlátozások pontos kiterjedésének és azok betartatásának módjával kapcsolatos bizonytalanság miatt a kínai import is beszakadt. Ám azóta, hogy áprilisban világossá vált, hogy a kínai csipek jelentős részére nem vonatkoznak a büntetőintézkedések, a kereskedelem kilőtt. 

Ezzel együtt egyes jelek szerint a kínaiak nem a legjobb termékeiket küldik. Az orosz Kommerszant üzleti lap híre szerint a március után importált kínai csipek 40 százaléka vacaknak bizonyult. A hibás import aránya ezt megelőzően a lap szerint két százalék volt, azaz a jelek szerint rengeteg svindler ugrott rá az orosz piaci lehetőségekre (a kínai csiphamisítás az elmúlt években a koronavírus-járványhoz köthető csiphiány idején is virágzott). 

A nagyobb kínai csipgyártók számára ma is kockázatos az orosz biznisz: a legtöbb fejlett csipben van valamennyi amerikai technológia, márpedig az Egyesült Államok szankciói a gyártó nemzetiségétől és a gyártás helyétől függetlenül kiterjednek minden, amerikai technológiát tartalmazó csipre. Egy fontosabb kínai elektronikai cég számára nagyobb kockázat, hogy amerikai tiltólistára kerül, mint amennyi hasznot az orosz bizniszből remélhet – az amerikai kormány által gyakran szívatott, kínai állami tulajdonban lévő SMIC csipgyártó például gyorsan közölte is, hogy nem üzletel az oroszokkal. 

Törökország kereskedelme is hatalmasat nőtt Oroszországgal a szankciók életbe lépése óta: Ankara próbál gazdasági hídként funkcionálni, és a vádak szerint ezt részben a szankciók kivédésére szolgáló közvetítőként éri el. Ugyanakkor a hivatalos adatok alapján a csipek terén Törökország mérsékelt támaszt jelent. Bár a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a Törökországból érkező elektronikai export értéke, az az orosz gazdaság igényeihez képest alacsony szinten mozog, május és július között alig 40 millió dollárt tett ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz európai gázár negyedéért vásárol, de hideg télre készül az importfüggő JapánA hosszú távú szerződéseknek köszönhetően nem rokkantak bele az áremelkedésbe, a piac kiszámíthatatlansága miatt azonban így is viszontagságos jövő évre készülnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna jobban jár vele, de Putyin kénytelen volt belemenni a gabonamegállapodás meghosszabbításábaUkrajna egyik utolsó gazdasági mentsvára a gabona fekete-tengeri exportja, amit az oroszok is engedélyeznek. Moszkva számára annak ellenére is fontos a paktum, hogy Kijev sokkal jobban jár vele.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ chip chiphiány egyesült államok hadiipar Kína mikrochip mikrocsip orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Olvasson tovább a kategóriában