Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Az elmúlt durván két évben elég jelentősen csökkent Magyarország szerepe az európai gázelosztásban. Most télen volt némi visszarendeződés, olyan nap is akadt, amikor több földgáz hagyta el az országot, mint amennyi beérkezett. Az áramlási irányok azonban teljesen átalakultak. A jövőben pedig ez a tendencia folytatódhat: Magyarország számára a tranzitban is egyre kevésbé lesz fontos az orosz gáz.
Csökkenő tranzit
Viszonylag régi téma a gáziparban és a hazai energiapolitikában is, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően kulcsszerepet tölthetne be az Európába érkező földgáz elosztásában. Ezt – a beszerzési útvonalak jelentős bővítése ellenére – korábban sem sikerült teljesen megvalósítani, az energiaválság kezdete óta pedig nagyon látványosan csökkent a magyar gáztranzit.
A krízist megelőző években az volt a jellemző, hogy a behozott gáz nagyjából fele azzal a lendülettel távozott is az országból. Napi szinten 20-30 millió köbméter földgáz haladt így keresztül a hazai hálózaton. (A kereskedett mennyiség ennél is nagyobb lehetett, hiszen az ellentétes irányú áramlásoknál jellemzően „elcserélik” a gázt. Azaz, ha egy magyar vevő vásárolna földgázt Horvátországból, egy horvát pedig Magyarországon keresztül érkező gázt venne az oroszoktól, akkor csak a két mennyiség különbségét szállítják le, a többit elcserélik.) Ez azonban 2021 elején megváltozott: a tranzit a töredékére esett vissza, és bár közvetlenül a háború után volt némi megugrás, ezt leszámítva azóta is nagyon alacsony szinten maradt.
Miközben 2019-2020-ban napi átlagban 20,5 millió köbméternyi gáz hagyta el az országot, azóta a négymillió köbmétert sem éri el ez a mennyiség.
Az idén januárban volt ugyan egy olyan nap, amikor a fizikai gázexport meghaladta az importot, azaz több energiahordozó hagyta el az országot, mint amennyi beérkezett. (Ez látszik úgy a fenti ábrán, mintha az országban maradó gáz mennyisége negatív lenne, ilyenkor ugye a tárolókban felhalmozott tartalékból szállítanak a határon túlra.) Ehhez azonban a behozatal rendkívül alacsony szintje is kellett, illetve az, hogy hazánkban külföldi kereskedők is nagy mennyiségben tároljanak földgázt.
Orosz helyett déli gáz
A kivitel drasztikus visszaesésének magyarázata az orosz gáz jelentőségének csökkenése, illetve beszerzési irányának változása. Korábban ugyanis Magyarország elsősorban az orosz gáz elosztója volt a Balkán, illetve Ukrajna irányába. Ukrajnán keresztül beérkezett az orosz molekula Magyarországra, majd ez ment tovább Szerbia, Horvátország, esetleg Románia irányába, illetve vissza Ukrajnába. Az orosz-ukrán viszony ugyanis már ebben az időszakban is elég rossz volt, így az ukránok többnyire nyugati eredetű gázt vásároltak Magyarországon keresztül is, ám ezt fizikailag jellemzően nem szállították le, hanem – akárcsak a horvát-magyar viszonylatban – részben vagy egészben „elcserélték”. Így papíron az ukránok nem orosz gázt vettek, a gyakorlatban azonban orosz molekulát kaptak.
A 2021 őszén kötött új orosz-magyar gázszerződéssel azonban ez megváltozott. Azóta a Gazprom Ukrajna helyett a déli útvonalon, Szerbián keresztül szállítja Magyarországra a gázt. Logikusan ezzel hazánk szerepe a Balkán és különösen Szerbia gázellátásában jelentősen csökkent, hiszen előbb ér el hozzájuk a gáz, mint hozzánk.
Románia és kisebb mértékben Horvátország felé egy darabig még maradt a kivitel, de a háború ezen is változtatott. Azzal, hogy az oroszok visszafogták az európai szállításokat, felértékelődtek az alternatív források, így a horvát cseppfolyósított földgázterminál és a román kitermelés jelentősége is nőtt. Ahogy arról a sorozatunk előző részében írtunk: 2022-ben a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben érkezett gáz Magyarországra ezekből a forrásokból. Magyarul a vezetékeken megfordult a gáz áramlási iránya: míg eddig tőlünk ment Románia és Horvátország felé a gáz, most hozzánk érkezett tőlük.
Románia és Horvátország felé így lassan egy éve nincsenek szállítások. Az elmúlt hetekben ment azonban gáz Magyarországról Szlovákia irányába, ami korábban szintén nem volt jellemző, abból az irányból az előző években inkább befelé jött az energiahordozó.
Ahogy egy szakértő lapunknak összefoglalta: átalakulóban van a hazai gáztranzit szerepe. Egyre inkább az körvonalazódik, hogy az orosz gáz balkáni elosztása helyett a jövőben a balkáni gáz más régiós országokba történő eljuttatása lesz a hazai hálózat fő feladata. Ebbe persze beletartozhat a délről érkező orosz molekula is, de valószínűleg egyre kisebb mértékben, miközben a horvát vagy épp görög LNG-terminálokra befutó cseppfolyósított földgáz részesedése nőhet.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
