Ezer milliárd forinttal támogatja a kormány a magyarországi akkumulátorgyárakat számításaink szerint. Ez az óriási összeg azonban még nem is tartalmazza a villamosenergia-ellátásra nehezedő óriási többletterhelést.

Magyarországon a lakosság 2022-ben 472 milliárd forintot költött villamosenergiára, a versenypiaci szereplők pedig 2061 milliárdot az energiahivatal adatai szerint. Az akkumulátorgyárak miatt ez a költség biztosan növekedni fog:

a villamos energia átlagára várhatóan legalább fél százalékkal nő, emiatt pedig a vállalatok évi 12 milliárdos többletterhet kapnak.

A villamosenergia-hálózat akkugyárak miatti fejlesztése önmagában közel 200 milliárd forintba kerül, amit szintén az állam finanszíroz. Szükség is van arra, hogy a rendszer a rengeteg többletterhelést kezelni tudja, óriási mennyiségről van szó ugyanis: számításaink szerint

a négy fejlesztés alatt álló akkumulátorgyár közel tizedével fogja megemelni a hazai villamosenergia-felhasználást.

Ebben pedig még nem is számoltuk a pár napja bejelentett Eve Power debreceni üzemének áramigényével.

A többletfogyasztást nem volt egyszerű kiszámolni, mert nem sok információ érhető el az ország legnagyobb beruházásairól, a környezetvédelmi engedélyekben is kínosan kerülték eddig az érdemi információk kiadását. A CATL debreceni gyárának engedélyében szerepel csak az évente gyártani tervezett akkumulátorkapacitás és a felhasználni kívánt villamosenergia mennyisége is. Ez alapján

egy kilowattóra teljesítményű akkumulátor gyártásához 16 kilowattóra áramra van szükség.

A CATL gyárának engedélye ugyan 40 gigawattóra teljesítményről szól, de a kormány és a cég bejelentései szerint is 100 gigawattórára bővítenék. Megkerestük az összes épülő hazai akkumulátorgyárat, így a debreceni CATL mellett a komáromi és iváncsai gyárat építő/bővítő SK Battery-t és a Samsung SDI-t is, de csak a kínai vállalattól kaptunk választ.

A CATL-nél érdeklődésünkre megerősítették, hogy a fenti adatok megfelelőek nagyságrendileg, de felhívták figyelmünket, hogy a gyártási folyamat során számos körülmény befolyásolja, hogy mekkora lesz végső soron az áramfelhasználás.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az engedélyekből, kormányzati, vállalati bejelentésekből, hírekből milyen éves gyártási mennyiség adódik, és ez mekkora villamosenergia-felhasználást jelent.

Teljes kiépítés mellett a gyárak várható áramfogyasztása 3,5 terawattóra lenne évente, ami a KSH adatai alapján 39,8 terawattórás 2021-es hazai villamosenergia-felhasználáshoz mérve igen jelentős, annak 8,7 százalékát teszi ki. Az Energiahivatal adatai ennél valamivel magasabbak, 2021-re 43,9, a 2022-es előzetes adatok szerint 42,9 terawattórát mutatnak belföldi felhasználásként.

Elzárkózó állam, zöldülni vágyó gyártók

Megkérdeztük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH), az Energiaügyi Minisztériumot, a hazai áramszállításokat, az exportot és az importot irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító  Zrt.-t (MAVIR), illetve a volt fideszes energiaügyi államtitkár, Kaderják Péter által vezetett Magyar Akkumulátor Szövetséget, hogy készült-e bármiféle becslés, elemzés arra vonatkozóan, hogy milyen hatása lesz a hazai villamosenergia-árakra a nagyon jelentős többletfogyasztást generáló akkumulátorgyárak megjelenésének. Hiába ezeket a gyárakat tartja a kormány az egyik legnagyobb iparfejlesztési eredménynek, senkitől sem kaptunk választ.

A hazai áramfelhasználásból egyelőre még nem lehet pontosan kiolvasni, hogy mekkora többletigényt eredményezett a már évek óta működő Samsung és SK Battery igénye. A KSH adatbázisában iparági bontásban csak 2020-ig érhető el a teljes energiafelhasználás – tehát a villamosenergia mellett ebben a földgáz és minden más energiaforrás is benne van.

Ahogy az alábbi ábrán látható, amikor még csak elindultak a hazai akkumulátorgyárak, már akkor is kirobbanó volt az energiaigényük növekedése. A vállalatok a 27-es TEÁOR főcsoportba tartoznak, ami a villamos berendezések gyártása.

A teljes hazai energiafelhasználásnak 2014-ben a villamosberendezés-gyártás a 0,28 százalékát tette ki, 2020-ban már 0,57 százalékát.

A gyártóknak sem könnyű a szükséges energia előteremtése, különösen, mert megújuló energiát kívánnak felhasználni. Ennek az egyik fő oka, hogy az EU-ban ez fontos szempont az értékesítésben, az autógyártók csak így tudják környezetvédelmi vállalásaikat teljesíteni.

A termelők ezért saját maguk is próbálnak megújuló energiát felhasználni: a CATL debreceni üzemében például egy 18 megawatt teljesítményű naperőművet telepítenek. Ez jelentős kapacitás, várhatóan ebből 15 gigawattóra áramot, a várható teljes éves igény 2-3 százalékát lehet fedezni.

A hazai akkumulátorgyártóknak a liberalizált villamosenergia-piacon maguknak kell az áramot beszerezni, ez nagyjából egy ezer kilométeres körzetben észszerű. Mivel Magyarországon limitáltak a zöldenergia-források, a nap mellett víz- és szélenergiával szintén érdemben rendelkező Szlovákiában, Romániában és Ausztriában megtermelt áram jöhet még szóba számukra.

Keresleti hatások

A gyárak közvetlenül tudnak nemcsak kereskedőkkel, de áramtermelőkkel is szerződni. Azonban így is érdemi hatása lesz a hazai piacra, ha ilyen jelentős többletkereslet jelenik meg.

Ráadásul egyszerre több hatás is érvényesül:

• Mivel többletfogyasztás jelenik meg, több áramot kell importálni, hiszen rövidebb távon nem növelhető érdemben a hazai termelés. Az import pedig drágább, így biztosan nőni fog az áram ára – kérdés azonban, hogy ez mennyire jelentős hatás.
• A villamosenergia-hálózatot közel 200 milliárd forintos támogatással fejleszteni kellett. A többletberuházások, ezek fenntartása növeli a villamosenergia-hálózatok fenntartási költségeit, amit a rendszerhasználati díjakon keresztül meg kell fizetni minden fogyasztónak.
• Az akkumulátorgyárak bekapcsolásának lehetnek pozitív hozadékai is, például a nagy- és középfeszültségű fogyasztóknál jellemzően kisebb a hálózati veszteség, jobban tervezhető a fogyasztásuk, ami csökkentheti a villamosenergia elosztásának egységnyi költségét.
• Az akkumulátorgyárak fogyasztási jellemzőinek azonban lehetnek negatív hatásai is: ezek a gyárak alapvetően három műszakban, folyamatosan ugyanakkora áramfelvétellel dolgoznak. Itt semmilyen lehetőség nincs az árakkal szabályozni a fogyasztást, így a többi fogyasztóra tesznek nagyobb terhet a rugalmasság kapcsán – magyarán a fogyasztási csúcsok közelében még magasabb lesz az áram ára. A nagy mennyiségű fix fogyasztás miatt nőni fog várhatóan a legdrágább energiatípus, a kiegyenlítő energia iránti igény. Ezek azok a gyors reagálású gázmotoros erőművek, amiket a hálózat egyensúlya miatt kell beindítani.

Így a végső villamosenergia-számlákra kifejtett hatást nagyon nehéz modellezni. Amit azonban biztosan meg lehet becsülni, hogy milyen hatása lesz a jelentős többletkeresletnek az áram egységnyi költségre.

A vállalatok a villamosenergia-kereskedőktől vásárolják az áramot. Ezek pedig csak kis részben, a teljes felhasznált mennyiség negyedét szerzik be hazai erőművektől. A többség vagy közvetlen import, vagy áramtőzsdéken vásárolják, ami szintén külföldről érkezik javarészt. Az óriási többletkeresletet csak külföldről tudja a hazai áramrendszer biztosítani, legalábbis rövid távon.

Igaz, Orbán Viktor március elején azt jelentette be, hogy az új ipari igények kiszolgálása érdekében két-három új gázerőművet fognak építeni Kelet-Magyarországon, a hónap közepén kettőre már ki is írták a közbeszerzést, összesen 1600 megawattos kapacitással. Ahogy azonban az elmúlt másfél évben az energiaválság során megtapasztalhattuk, gázzal áramot termelni igen költséges lehet. Ez pedig azt is befolyásolja majd, hogyan viszonyul majd egymáshoz a hazai előállítású és az importált áram ára – tavaly szokatlanul nagy mértékben volt olcsóbb az előbbi.

Az áram ára nagyban függ attól, hogy milyen forrásból szerzik be. 2022-ben átlagosan 69,5 forint volt kilowattóránként a kereskedők által beszerzett villamosenergia költsége. Azonban az import 103, a tőzsdei beszerzés ára 93 forint volt. Így pont a legdrágább termékből lesz kénytelen a hazai piac többet beszerezni.

Jelentős importtöbblet, emelkedő árak

Ha a fenti adatokból indulunk ki, akkor ki lehet számítani, hogy mi lenne, ha a többlet egészét importból és tőzsdéről kellene a kereskedőknek beszerezni. Ehhez egy egyszerű számításban azt vettük figyelembe, hogy a többletfogyasztás a két kategóriából fedezhető, a 2022-es eloszlás szerint.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogyan változik a villamosenergia ára ezekkel a feltételezésekkel. Öt százalékkal növekvő ipari áramigény a piaci felhasználók villamosenergia-költségét 1,9 százalékkal is növelhetné. A teljes kiépítés melletti 8,7 százalékos fogyasztásbővülés 3,6 százalékos áremelkedést hozhat a nem lakossági fogyasztóknak, vagyis alapvetően a vállalati szférának.

A fenti számítás azonban nem tudja bemutatni a komplex és erősen integrált régiós villamosenergia-piac működését. Megkértük ezért a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontot (REKK), hogy modelljük alapján milyen hatásokkal lehet számolni a 8,7 százalékos többlet áramfogyasztás hatására.

Eredményeik szerint a hazai nagykereskedelmi áramár kisebb mértékben, 0,5 százalékkal növekedne. Ezt a megnövekedett hazai fogyasztást szinte teljes mértékben importból lehet fedezni (97 százalékban). Ennek a forrása kétharmad részben nyugat-európai gázerőmű-termelésből származhatna, a maradék egyharmad pedig szenes kapacitásokból.

Ez a modell is számos feltételezésen alapul, például ha megújulókból kellene a gyártók elvárásainak megfelelően fedezni az áramigényt, akkor már más eredmények adódnak. Egy azonban biztos: az akkumulátorgyárak erőltetett ütemű fejlesztését nemcsak az állam (és rajta keresztül az adófizetők), hanem minden magyar vállalat meg fogja fizetni az áramszámlájában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk64 millió forintba kerül egy akkumulátorgyári munkahely a magyar állam számáraSokféle formában támogatja a kormány az akkumulátorgyárak letelepedését, és az összegek is olyan jelentősek, hogy abból több évnyi bért ki lehet fizetni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül még egy akkumulátorgyár Debrecenbe?A kínaiak az európai autógyárakhoz férkőzve hódítanák meg a járműgyártást, míg az elmúlt időszakban az ellátási láncok akadozásától szenvedő német cégek sem járnak rosszul a közelségükkel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat akkumulátorgyár áramár villamosenergia villamosenergia kereskedelem Olvasson tovább a kategóriában