Ahogy arról a magyar sajtó is beszámolt, Svájc továbbra is ragaszkodik a szigorú semlegességéhez az orosz-ukrán háborúban, és inkább megsemmisíti elavult, de még működőképes brit légvédelmi rendszereit, semmint hogy átadja a civil lakosságot is sújtó orosz rakétatámadások ellen küzdő Ukrajnának.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Svájc számos alkalommal blokkolta az országban gyártott fegyverek vagy lőszerek Ukrajnába szállítását, és noha volt kezdeményezés arra, hogy ez megváltozzon, ezt a parlament végül leszavazta. Az ország elnöke pár napja egy interjúban olyan vehemensen vette védelmébe az ország hagyományos semlegességét, hogy egyenesen azt mondta:
a svájci fegyvereket tilos háborúban használni.
Erre sokan felkapták a fejüket, minimum különösnek, de inkább nevetségesnek vagy szánalmasnak minősítve ezt a nyilatkozatot. Jogosan adódik ugyanis a kérdés: végső soron mi másra szolgálnának a fegyverek, mint hogy ha szükséges, használják őket egy háborúban? Fel lehet hozni természetesen az elrettentést, de ez csak akkor hiteles, ha tényleg be lehet őket vetni – ez még az atomfegyverek esetében is így van.
Az ugyanis egy dolog, hogy a vásárló ország nem rendelkezhet szabadon a megvett készleteivel, a továbbértékesítést lényegében minden gyártó ország engedélyhez köti. De a svájci elnök szavai azt jelentik, hogy ha egy ország saját maga használja önvédelemre a svájci gyártású fegyvereit, akkor a háború kirobbanása után nem számíthat arra, hogy alkatrészekhez és lőszerhez jut Svájcból, így pedig csak korlátozott ideig használhatók az eszközök. Politikai-jogi szakértők szerint pedig tényleg ez a helyzet, ha például a NATO hadviselő féllé válna az ukrajnai háborúban, akkor egyetlen NATO-tagállamba se lehetne svájci fegyvert vagy bármilyen hadianyagot szállítani.
A németek már meg is unták a dolgot, és az Ukrajnának leszállított Gepard légvédelmi páncélosok – korábban Svájcban előállított – lőszereinek gyártására Németországban hoznak létre gyártósort.
A svájci fegyvergyártók nemrég figyelmeztettek is: ha nem változik a szigorú semlegesség, akkor a helyi hadiipari cégek vagy csődbe mennek, vagy külföldre viszik a termelést. Pedig az ágazat tavaly kifejezetten sikeres évet zárt, a kivitel értéke egymilliárd dollárra nőtt. Igaz, ez így is csak az ország termékexportjának 0,25 százaléka, vagyis összességében nem túl nagy a hadiipar szerepe a svájci gazdaságban.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
