Néhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatát

Osztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az innováció terjedésében nemzetközileg is újszerű elemzéseket készítő ANET Lab vezetője, Lengyel Balázs volt a G7 Podcast vendége. A beszélgetésben a tudás és az innováció terjedéséről, az oktatás szerepéről és a filmesek díjairól is volt szó.

Nem könnyű feladat az innováció mérése, de a szabadalmak ehhez jó kiindulóalapot adnak. A kutatók karrierjének követésével pedig azt is elemezni lehetett, hogy milyen hatása van egy-egy sikeres kutató karrierváltásának.

Az eredmények alapján

néhány kiemelkedően innovatív szakembernek kiemelkedő hatása van arra, hogy egy-egy szervezetben milyen innovációk születnek.

A szabadalmak száma jelentősen függ attól is, hogy milyen méretű vállalatok, milyen iparágakban tevékenykednek – mert hiába nagyon innovatív és jól prosperáló terület a szoftverfejlesztés, ott a folyamatos újítás a jellemző a szabadalmazás helyett.

Egy ország sikerességére azonban más is kiemelkedő hatással van:

nagyon erőteljesen függ attól is, hogy milyen a humánerőforrás az adott helyen. Nem mindegy, hogy az egyetemeken milyen tárgyakat oktatnak, az egyetemek milyen jók, mennyien vesznek részt az egyetemi oktatásban. Ez mind befolyásolja azt, hogy hol milyenek lesznek a szabadalmi számok.

– emelte ki Lengyel Balázs.

Attól, hogy valahol sok innováció keletkezik, az még nem fog közvetlenül a gazdaságban hasznosulni, hiszen a nemzetközi nagyvállalatok az innovációik hasznát az anyavállalatok országában hasznosítják. Mégsem felesleges egy ország szempontjából az innováció, hiszen a túlcsorduló hatások nagyon is érezhetőek.

A feltalálók, tapasztalt szakemberek helyi vállalatokhoz átigazolva tudják nem csak a szaktudást, de a kapcsolatrendszerüket is átadni. Ez utóbbi sokkal fontosabb, mint sokan gondolnák: ez a tudás ugyanis akkor is megmarad a cégeknél, ha a kollégák már nem maradnak náluk.

Egy úgy új munkavállaló nem csak a szaktudását, hanem a kapcsolatrendszerét is adja a vállalatoknak.

Azok az igazán sikeres cégek, amik olyan kollégákat tudnak leigazolni, akik kicsit eltérő területről jönnek, és ezáltal új típusú tudást tudnak meghonosítani.

Nagyban befolyásolja egy gazdaság társadalmi lehetőségeit, hogy milyen szerepet tölt be a nemzetközi együttműködésekben. Ennek kapcsán pedig nem túl rózsás Magyarország helyzete.

Mi félperiférián vagyunk, hálózatok perifériáján mozgunk sok esetben, ebből nagyon nehéz kitörni (…) Nagyon nehéz betörni azokba az elit klubokba, amik a hálózat közepét jelentik.

Magyarországról kutatóként és tudósként is nehéz betörni a nyugati elit kulibba, a legnívósabb egyetemek, kutatóhelyek közé. Ez a gazdaság és a társadalom számos területén hasonlóan működik.

Ezek öngerjesztő folyamatok – ha valaki a hálózat közepébe születik, oda korán bekerül, akkor egészen más impulzusok érik.

Nehéz azt jól kitalálni, hogyan lehet ebből a helyzetből kitörni, még a kis eredmények is nagy lökést jelenthetnek. Hogy mindez nem reménytelen, azzal kapcsolatban Lengyel Balázs egy érdekes példát hozott.

Megvizsgálták a 2010 előtti magyar filmeket és alkotóikat azzal kapcsolatban, hogy ki nyertek különböző díjakat és elismeréseket. Ami nem meglepő, hogy néhány központi szereplő, mint producerek, rendezők, dramaturgok közül néhányan a hálózat központi szereplői, és ők sok díjat is nyertek. Viszont ahhoz, hogy ők sikeresek legyenek, szerepe volt ennek a hálózatnak.

A hálózati eszközök segítenek abban, hogy meg lehessen vizsgálni, hogy milyen eséllyel tud egy új iparág helyben megtelepedni. Lengyel szerint a már meglévő készségekhez kell jól kapcsolódnia az új iparágnak, és akkor hosszú távon is sikeres lehet egy új cég megtelepedése.

A sikeres példák közé tartozik győri Audi cégalapítás, ami a korábbi Rába járműgyártási tapasztalataira épült, és kiegészült sok kapcsolódó beruházással. Ezeket a hatásokat előre fel lehet mérni, amihez a módszertant Cesar Hidalgo alkotta meg, és szerzett ezzel nemzetközi elismertséget. A chilei születésű kutató a Corvinus Egyetemen hoz létre új gazdasági komplexitási adattudományi labort.

Az elérhető adatokra építve sokkal jobb gazdasági és innovációs kimenetet lehet elérni, mivel magyar példák is igazolták, hogy külföldi cégek megtelepedése képes egy-egy térség gazdasági szerkezetét átalakítani. Ez azonban csak akkor lehet sikeres, ha meglévő alapokra építkezik. A sorra épülő akkumulátorgyárak esetében azonban kevéssé látni ezt a kapcsolódást.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!