Budán, a Margit körúton folytattuk a barangolást, amelyet kollégánk a Nagykörúttal kezdett tavaly év végén. Akkor főleg üres, elhanyagolt kirakatokkal, koszos járdával, és bármilyen egységes koncepció nélkül nyíló, tarkabarka üzlethelyiségek sorával találkoztunk a Petőfi és a Margit híd közötti 4,5 kilométeren.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pusztuló, szedett-vedett Nagykörúton ma már minden ötödik üzlet üresen állVégigmentünk rajta oda-vissza, és nem volt kellemes. Koszos, átgondolatlan, koncepciótlan, csiricsáré, és ha ez a magyar kiskereskedelem metszete, akkor van baj rendesen.

Kíváncsiak voltunk, mennyire más a kép Budán, ezért bejártuk a Margit híd budai hídfője és a Széna tér közötti szakaszt. Bár a 4-es és a 6-os villamos ugyanúgy átszeli a Margit körutat, ahol szintén sok az üres üzlethelyiség, a körút pesti és a mindössze 1,5 kilométeres észak-budai szakasza teljesen más adottságokkal rendelkezik. Megkérdeztük pár helyi kisbolt és vendéglátó egység tulajdonosát, miért itt nyitottak, és hogy megy az üzlet.

Divat, egészség és étterem

Akárcsak a Nagykörúton, itt is az üres, kiadó üzlethelyiségből volt a legtöbb, a 129-ből 22 esetben találtunk ilyet. Ezek többsége azonban nem elhanyagolt, összefirkált kirakat, mint a Nagykörúton, hanem a II. kerület által kezdeményezett Margit-negyed projekt részeként várja a bérlőjét, amelyről később lesz szó a cikkben. Fontos figyelembe venni, hogy Budán egy kerülethez tartozik az egész körútszakasz, míg Pesten hat kerület osztozik rajta, ami lényegesen megnehezíti a tervezést és a döntéshozatalt. Bár a Margit körútra nyíló üzletek portái ugyanúgy nem mutatnak egységes képet, minden üzlet a neki tetsző, a körúti összképbe nem feltétlen illő kirakattal hívja fel a figyelmet magára.

Fotó: G7

A kategóriákra visszatérve, a második leggyakoribb típus a divattal foglalkozó üzlet volt, összesen 11 ilyet találtunk, három klasszikus divatüzletet, három cipőboltot (egy használt cipőt árul), két kilós ruhát is áruló, hagyományos turkálót és három új, dizájntárgyakat is értékesítő használtruha-boltot számoltunk össze.

Viszonylag sok, tíz egészségüggyel kapcsolatos szolgáltató (három optika, hallókészülékboltok, gyógyászati segédeszközök boltja, magánrendelők), valamint egy gyógyszertár van a Margit körúton^*illetve kettő, ha a Frankel Leó utca-Margit körút sarkán lévőt is ide számítjuk, amelynek bejárata a Frankel Leó utcára nyílik.

A negyedik leggyakoribb üzlettípus az étterem volt, ebből kilencet találtunk: a pizzázótól kezdve a gyrosozón át kínai és görög gyorsétteremig ide számítottunk mindent, ahol melegételt lehet kapni. Étkezni természetesen ennél több helyen lehet a Margit körúton, a legtöbb kávézóban (5), pékségekben (4), és cukrászdákban (3), valamint bárokban (2) is, összesen tehát minden hatodik helyszínen elfogyaszthatunk valamit. Ugyancsak kilenc élelmiszerboltot számláltunk meg, ebből egy hentesbolt volt.

A szépségipar nyolc üzlettel képviselteti magát a Margit körúton, négy fodrászaton túl van szolárium, műkörmös bolt, gyantázó szalon és kozmetika, de három drogéria és két borbélyszalon is található itt. 

Az alábbi grafikonon látható a többi kategória is:

A Margit-negyed projekt

“Azért tűnt el a gyalogosforgalom a körútról, mert azok az üzletek, amelyekért gyalog odamennének az emberek, megszűntek” – mondta Őrsi Gergely második kerületi polgármester a G7-nek.  A Margit körút kiüresedésének egyik oka a budai ferences templom előtti (a Margit híd, budai hídfő és a Mechwart tér között a kanyarban) megálló megszüntetése. A kerület szakértői vitát szeretne arról, vajon a megálló visszaállítása mennyire járulna hozzá a környék fejlődéséhez. 

A 2020-ban, az önkormányzat által indított Margit-negyed projektről elmondta, hogy elsősorban közösségi, kulturális tevékenységet végző civil szervezeteket céloznak vele, és nagyon hangsúlyosan a kis üzleteket is szeretnék visszavonzani a környékre, amelyek a nagy bevásárlóközpontok miatt tűntek el innen. A program keretében a zöldítést és a járdák rendezését már elkezdték, virágládákra cserélték a parkolást gátló karókat, máshova virágokat ültettek a járdaszélre földcsere után, és nemsokára árnyékot adó és a környezetbe illeszkedő oszlopos gyertyánokat is elültetnek a körútra – annak ellenére, hogy a közművek telepítéséről szóló törvény ezt jelenleg nem teszi lehetővé.

Az indulás óta több mint 400 pályázat érkezett az üresen álló önkormányzati tulajdonú helyiségek bérlésére. A honlapon található adatok szerint jelenleg 130 ingatlan bérelhető az egész kerületben, a Margit-negyedben 72. A pályázatokat a Margit-negyed döntés-előkészítő testület bírálja el, figyelembe véve, hogy jó legyen az üzletek elosztása, például ne legyen két kávézó vagy hat galéria egymás közelében. Az indulás óta 12 ingatlant adtak ki a program keretében, az eddig megkötött szerződések mind határozatlan időre szólnak, és senki sem mondta fel a bérletet – tájékoztatott az önkormányzat.

Jelenleg 12 bérlővel folyik a szerződéskötés, lesz köztük például több kulturális, színházi tér, egy szemüvegkészítő műhely, egy szabóság és egy sneakerfestő üzlet is. „A könyvesbolt és a könyvtár most első számú prioritás, nagyon bízom benne, hogy érkezik erre is jelentkező” – mondta a polgármester.

Fotó: G7

Nemcsak az önkormányzati program keretében kiadó, hanem a piaci alapon bérelhető üzlethelyiségekbe is sok funkció költözött, ilyen például a MANYI – Kulturális Műhely, a Franc használtruha- és dizájnbolt, és a Kolibri Galéria. „Látjuk, hogy erre van kereslet itt, és nem annyira a gasztronómia irányába ment el a projekt, arra a Lövőház utca-Fény utcai piac-Széll Kálmán tér környékén már jobban kiépültek a szolgáltatások” – mondta.

A hídon túlról

Az Igen pizzázó Pestről jött át a Margit körútra. „Amikor a Madách térről költözött az étterem, friss anyuka voltam, és szerettem volna az éjszakai vendéglátást családira cserélni, amihez úgy éreztem, Buda a megfelelő helyszín, mivel sokan költöznek ide, ha gyerekük születik” – írta Vidó Nóri, az Igen pizzázó tulajdonosa. Ezen belül olyan helyszínt szeretett volna, ami központi, jól elérhető tömegközlekedéssel, Pestről is könnyedén megközelíthető. 

Amikor mi nyitottunk, 2018-ban, gyakorlatilag semmi nem volt a környéken, minden barátom azt mondta, hogy nem vagyok normális, hogy ide a semmi közepére nyitom meg az Igent. 

Azóta szerencsére bejött a jóslatom és szuper lett a környék remek éttermekkel, kávézókkal, boltokkal, ráadásul a Millenáris Széllkapu is elkészült – írta.

Ugyancsak Pestről érkezett a Margit körútra a Cheeky fodrászat, mert egy nagyobb, kényelmesebb, közösségi térként is funkcionáló helyszínt kerestek. A Dohány utcából hozták már kialakult ügyfélkörüket, több mint 1000 embert is, az átalakítási munkálatokat az ő segítségükkel végezték el. A szomszédos csemege- és italbolt is jól járt azzal, hogy felpezsdült az élet a jóval kevesebb ember által látogatott egykori porcelánbolt helyén. 

Több mint egy évtizede, 2012-ben nyitotta üzletét a Margit körúton Papp Emőke, a „nem klasszikus” használtruha-bolt, a Rongybaba tulajdonosa. Itt is megtalálták a vásárlók annak ellenére, hogy gyér volt a körúton a gyalogosforgalom. A környék eléggé elhanyagolt volt akkor, ami később tovább romlott, sorra zártak be az üzletek körülötte. Pozitív változást a Margit-negyed program elindulásával kezdett érezni – ami egyébként egybeesett a koronavírus miatti lezárások utáni fellendüléssel. Úgy látja, az üzletek kiadásával, a közterületek felújításával szinte egyszerre kezdett nőni az átmenő forgalom is.

Fotó: G7

Kifőzde, kultúrműhely, bagelező

A környékbeli irodákban dolgozók alkotják az egyik Margit körúti kifőzde fő vendégkörét. A nem túl nagy alapterületű vendéglátóhely forgalma és így a bevétele nagyban függ attól, hogy ők bejárnak-e dolgozni vagy home officeban vannak. A tulajdonos szerint ő még a szerencsésebbek közé tartozik, a környéken 4-5 étkezde lehúzta a rolót 2020 után.

A Margit körutat jó elhelyezkedése miatt választották a 2020 végén nyitott kulturális műhely, a MANYI alapítói. Rajtuk, és a 10 perc sétára található Jurányin kívül nincs a közelben más “komplex”, független művészeti közösség, amely ennyire sokszínű programokkal és többféle funkcióval rendelkezne, a környék ebből a szempontból kihasználatlan szerintük. Ennek is tulajdonítják a kezdeti gyors fellendülést a MANYI társalapítói és kreatív programszervezői, Veress Kamen és Kotormán Ábel. Aki kíváncsi arra, kik a MANYI mögött álló csoport tagjai, kattintson a csillagra: ^*A MASZEK Kultúrkör Egyesület fiatal előadó-, alkotó- és iparművészekből, művészetelméleti szakemberekből és művészetkedvelőkből álló csoport azért jött létre, hogy támogassa azokat a pályakezdő alkotókat, mind a képző-, mind az előadóművészet terén, akik az önálló művészi munkán túl a kollektív alkotás módszerével hozzák létre műveiket. A csoport 2020-ban alakult fiatal művészek közös elhatározásából. Missziójuk, hogy az egyéni és csoportos művészeti alkotások egymás mellett jöhessenek létre, egyfajta összefogó fizikai teret és kapcsolati hálót biztosítva az egyesületen keresztül a tagoknak és támogatóiknak. Céljuk, hogy a MANYI – Kulturális Műhely szellemi bázisán túl egy olyan helyet alakítsanak ki, amely egyszerre funkcionál mint közösségi tér, kultúraközpont és vendéglátóhely.

Fotó: G7

Pestről jött a Budapest Bagel is, mert szerettek volna a budai oldalon is erősíteni a Madách téri és Kálvin téri egységeik mellett. Elmondásuk szerint sok idő volt, amíg a 2019-es nyitás után kialakult egy stabil közönségük a Margit körúton is, mert itt kevesebb a turista mint Pesten. De így is sok visszajáró külföldi vendégük van, ők főleg expatok, de sok irodista is jár hozzájuk. Jó viszonyban vannak a környező boltokkal is, segítik egymást.

Jó programnak tartják a Margit-negyedet, amire van igény is helyben, bár a bürokrácia miatt lassan halad. Az üzletük előtt kialakított növénytároló-ülőke kapcsán például nagyon nehezen tudtak csak átvinni egy saját kezdeményezést az önkormányzaton. A legtöbb probléma abból fakad szerintük, hogy bár hajlandóság és kedv is volna jobbá tenni a környezetet, az embernek nincs kedve beleállni a bürokratikus ellenállásba, nincs kapacitása végigvinni az ügyet. A forgalomcsökkentés is alapvető cél szerintük, mert a nagy átmenő forgalom eléggé megnehezíti az élhetőséget.

Egyszer lent

De nem minden sztori sikerül Budán sem, a Halkakas halbár és a Szatyorbolt is Pestről érkezve nyitott itt üzletet, de egy éven belül, 2022-ben mindkét vállalkozás bezárta nemcsak budai, hanem pesti egységét is. Beszéltünk az egyik, év elején bezáró üzlet tulajdonosával is, aki az elmaradó vásárlók és a magas rezsiköltség miatt kénytelen bezárni a boltját két év után.

Lassan öt éve nyitott a Margit körúton az egyik – név nélkül nyilatkozó – vendéglátó egység, amely kinőtte a jelenlegi helyét, de sikertelenül pályázott a Margit-negyed projekten belül egy nagyobb üzlethelyiségre. A tulajdonos elmondása szerint a pályázati folyamat nem volt bonyolult, szerinte jó pályázati anyagot adtak le, mégsem nyertek, és indoklást sem kaptak, miért nem sikerült.

„Folyamatos kihívás, hogy még ügyfélbarátabbak legyünk a bérlőkkel, de mégiscsak egy önkormányzatról van szó, bármennyire is bürokráciaellenesek vagyunk, vannak olyan kötöttségek, amik lassítanak” – mondta Őrsi Gergely. A Margit-negyed szervezői az utóbbi években megtanulták, hogy árral kell meghirdetni az ingatlanokat, és az értéknövelő beruházás lelakható kell legyen. Egyébként az elejétől segítik a potenciális bérlőket: az ingatlan megtekintésekor ott van a Margit-negyed Döntés-előkészítő és Tanácsadó Testület elnökeként Berg Dániel alpolgármester, a szakreferens és egy kolléga az építészeti osztályról is és tájékoztatják a jelentkezőt, hogy az általa kitalált funkcióhoz milyen engedélyek kellenek.

Nincs ingyenebéd

Nem jellemző a kedvezményes bérleti díj, ingyenesen bérelhető ingatlanok sincsenek a programban, az önkormányzat általában piaci árakat szab a bérlőknek. Ha mégis kap valaki kedvezményt, akkor a közfeladat-ellátási szerződésben olyan feladatokat kell találni közösen a bérlővel, amellyel visszaadhat a kerületnek valamit a kedvezményért cserébe.  A most szerződő 12 bérlő többsége piaci alapon veszi igénybe az ingatlanokat, és van köztük havi szinten milliós bérleti díjú ingatlan is.

Fotó: G7

Az II. kerületnek közel 100 millió forintjába kerülnek évente az üres üzlethelyiségek, hiszen a közös költséget, rezsit fizetni kell, és ehhez hozzáadódik az elmaradt bevétel is -tájékoztatott a polgármester. A legjobban a körúti portállal rendelkező üzlethelyiségeket keresik a bérlők, de számos kiadó helyiség a körúttól messzebb, belső udvarban, földszinten, pincében, vagy akár óvóhelyen található. Ha pedig két év után sincs érdeklődő egy üres ingatlanra, oda az önkormányzat saját funkciót telepít: így jött létre egy közösségi kerékpártároló, vagy a Fény utcai piacon a kerületi üzemeltetésű szódaüzem is.

Fotó: G7

Bár vannak ígéretes eredmények, még nem mindenkit győzött meg a II. kerület “lassan mozgó” programja. De már az is pozitívum, hogy az évtizedek óta tartó pusztulás megállt és elindult egy mozgás a Margit körút élhetőbbé tétele irányába.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet buda margit körút margit negyed üzletek Városfejlesztés Olvasson tovább a kategóriában