Kovács Jánosné Erzsébet önkormányzati bérlakásban él a budapesti Józsefvárosban, életét azonban megnehezíti, hogy lakásában lassan öt éve keletkezett komoly kár, amely azóta sem oldódott meg. 2018-ban megroggyant a ház szerkezete, amikor a szomszédos telken egy új, mélygarázsos házat építettek. Az eset után elkezdtek repedezni a nyugdíjas nő lakásának falai, omlott a vakolat és pergett a malter a falból. A konyha mennyezetén keletkezett lyukon a szomszéd is lelátott.

Erzsébet azóta hiába gipszelte be a falát saját maga, hogy a huzat ne legyen elviselhetetlen, képtelen rendesen befűteni. „Ha kikapcsolom a fűtést, akkor egy óra múlva 13 vagy akár 11 fok van november közepén” – mondta^*A vele készült beszélgetés tavaly novemberben készült.. Az azóta eltelt öt évben elmondása szerint az önkormányzat egy ablakot szerelt meg – amely a szerkezet sérülése miatt nem nyílt –, de a többi kárt nem kezelték.

Eddig ötször adott be kérelmet cserelakásra a Józsefvárosi Gazdálkodási Központhoz (JGK Zrt.), a kerületi bérlakásállományt kezelő önkormányzati céghez. Közel öt évnyi próbálkozás után végül tavaly januárban egyeztek meg egy cserelakásról, ám Erzsébet még mindig nem tudja, mikor költözhet oda.

Asztmát okozó penészedés

Erzsébet esete nem egyedi a kerületben, a kerületi lakásvagyont kezelő önkormányzati cég számos kritikát kapott bérlőktől és a helyi civil szférától. Ennek amiatt is van jelentősége, mert a józsefvárosi önkormányzatnál a budapesti kerületek közül csupán a XIII. kerületnek van nagyobb bérlakásállománya.

Józsefváros mintegy 4100 bérlakással rendelkezik, amelyből 3300 lakott. Ezekben nagyjából 20 ezer ember él „százas házakban”, vagyis olyan házakban, ahol mindegyik lakás az önkormányzat tulajdonában van. Ezen felül sok társasházban is a lakások többsége az önkormányzaté.

A bérlakásokban élők az elmúlt években egyre láthatóbban önszerveződnek. Ez részben egy uniós pénzből megvalósuló lakóházmentoráló program miatt van^*Az előző, fideszes városvezetés két és fél milliárdos uniós forrást nyert el Józsefváros két városrésze, a Magdolna- és Orczy-negyed városrehabilitációjára, ennek volt a része a lakóházmentorálás., amely még az előző, fideszes városvezetés alatt indult a kerületi szociális életben aktív Evangélikus Gyülekezet szervezésében.

A mentorálás 2021 nyarától tartott az év végéig, és részét képezte egy szükségletfelmérés, mely során 220 önkormányzati bérlővel készítettek interjút. A kutatás fontos következtetése volt, hogy a területet érintő több fázisú városrehabilitáció ellenére számos szociális probléma van jelen, és a bérlők tapasztalatai is a JGK működésének hiányosságait mutatták.

A kutatásban több általános problémát fogalmaztak meg a JGK-ról, mint a lassú és átláthatatlan ügyintézés, a leromlott lakókörülmények (például asztmát okozó penészedés vagy omladozó vakolat) és a lekezelő bánásmód a JGK munkatársai részéről. A Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség az uniós pályázat lakásmentorálási projektjéből nőtt ki^*Jelenleg saját pályázati forrásból működnek..

Bérlői Fórum 2022. szeptember 27-én az önkormányzat és a JGK részvételével, középen Pikó András polgármester. Fotó: Facebook/Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség

A csoport tavaly márciusban hozta nyilvánosságra követeléseit 12 pontban. Nemesdy Krisztina, a józsefvárosi a bérlői közösség közösségszervezője Bolba Márta evangélikus lelkésszel együttműködésben dolgozik. A bérlők célja a kezdeményezéssel, hogy az önkormányzati bérlakásállomány minden érintett fél által úgy legyen kezelve, mint egy ügyfélközpontú szociális szolgáltatás.

Az egyik vitatott eset a Magdolna-negyedet és Orczy-negyedet érintő 2 milliárd forint értékű uniós pályázathoz kapcsolódik, amely keretében 180 ház energetikai felújítását valósította meg a JGK az önkormányzat városfejlesztési cégével együttműködve. Bolba Márta szerint ugyanakkor a munkálatok során a felújítást hibásan végezték el, „minden házban” kár érte a nyílászárók körüli falakat és ablakokat.

Bolba Márta evangélikus lelkész a bérlői közösségtől a szeptemberi fórumon. Fotó: Facebook/Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség

Bolba és a bérlői közösség tagjai úgy látják, hogy az eset bizonyos kompetenciák hiányáról árulkodik a JGK-ban, ami nem tudható be kizárólag annak, hogy a cég forráshiánnyal küzd. „Ez 180 ház megrongálása közpénzből” – idéz Bolba Szili Darók Ildikó alpolgármestertől, aki egy bérlői fórumon jellemezte így az energetikai felújítást.

Varga Mariann önkormányzati bérlő egy olyan száz százalékban önkormányzati tulajdonú házban, ahol végeztek energetikai korszerűsítést az uniós projekt során. A munkálatok 2020 novemberében értek véget, majd azt tapasztalták a ház lakói, hogy az ajtók és ablakok körül sérült a fal, aminek következtében omladozik a vakolat, és a környező csövek és vezetékek fedetlenül álltak.

A bérlői közösséggel együttműködve 2021 decemberében sikerült elérnie a ház lakóinak, hogy felülvizsgálják a munkálatokat, majd tavaly szeptemberben elindult a károk helyreállítása. Varga Mariann már korábban megcsináltatta a lakásában sérült falrészeket, ám kártérítésben még nem részesült. A lakók életét az is nehezíti, hogy a házukban nagyjából a lakások fele, nyolc darab üresen áll, emiatt nehéz befűteni az épületet. Varga szerint az üres lakásokban a felújítás romjait tárolják.

Tankerhajó az óceánon

A bérlői közösség megalakulásával párhuzamosan az önkormányzat megbízta az IFUA Horváth & Partners tanácsadócéget a JGK átvilágításával. A 2021 nyarán készült átvilágítás egyik fő megállapítása az volt, hogy nincs valódi szakmai felügyelet a kizárólag az önkormányzat tulajdonában álló cég felett. „A JGK működése az önkormányzat számára egy fekete doboz: a szakmai irányítás és a felügyelet szinte teljességgel hiányzik” – fogalmaz a jelentés.

A jelentés továbbá kiemeli, hogy az igazgatóságok mérete nem kiegyensúlyozott, ugyanis a háromból két igazgatóság teszi ki a szervezet 80 százalékát, vagyis majdnem 300 ember tartozik ide. Emellett a cég ügyfélszolgálatát hat telephelyen hatvanhét munkatárs végezte, ami az ügyfélkapcsolati rendszert átláthatatlanná tette.

„Nincsen érdemi ügyfélkapcsolati rendszer, amely az aktuális elérhetőségeit és személyes adatait tartja nyilván a lakosoknak. Ehhez kapcsolódóan nincsen érdemi nyomkövetése az ügyfélkommunikációnak” – olvasható a jelentésben. A szerzők emiatt egy integrált, egy-két telephellyel működő ügyfélszolgálat létrehozását javasolják.

Borbás Gabriella 2021 nyarán lett a kerületgazdálkodási ügyosztály vezetője, és azért került az önkormányzathoz, hogy megszervezze a JGK átvilágítását. „Tavalyelőtt nyárig víziója volt az önkormányzatnak a vagyongazdálkodás terén, de konkrét tervei nem” – mondta.

Félkör alakú bérház Józsefvárosban. Fotó: Róka László/MTVA

Arra, hogy miért a polgármesteri ciklus első közel két éve után kezdték meg a JGK felülvizsgálását és a vagyongazdálkodás terveinek kidolgozását, azt válaszolta, hogy a Covid és a kormányzati forráselvonások miatt „tűzoltással” kellet foglalkoznia a hivatalnak 2021 tavaszáig.

Ügyosztályának most az a feladata, hogy érvényre juttassa az önkormányzat vagyongazdálkodási, lakásgazdálkodási terveit a cég működésében. Szerinte sem volt korábban szakmai felügyelet a cég felett, ugyanis nem voltak kidolgozott tervek, amiket számon lehetett volna kérni a működésében.  „A bérlői közösség egy külső tükröt tart nekünk, ami nagyon fontos a munkánk szempontjából” – mondta.

A feladat nehézségét úgy jellemezte, hogy „a helyi vagyongazdálkodás új alapokra helyezése és a JGK megreformálása olyan egy ekkora szervezet esetébe, mint amikor egy tankerhajót akarsz megfordítani az óceánon”. Borbás állítása szerint az utóbbi évtizedekben a kerületi lakáspolitika arra fókuszált, hogy a bérlakásállományt privatizálja.

Szerinte az előző városvezetés alatt (2009-2019) nem szántak önkormányzati forrást a bérlakások fejlesztésére, csupán kormányzati és uniós támogatásokat. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Fidesz józsefvárosi szervezetét is, ám nem kaptunk választ tőlük.

A jelenlegi józsefvárosi önkormányzat szerint a korábbi fideszes városvezetés az önkormányzati bérlakásokkal szemben a társasház-felújításokat részesítette előnyben, Pikó András vezetése alatt viszont megfordult az arány. Pikó egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a fideszes vezetés alatt 13 milliárd forintnyi bérlakást értékesítettek. Szerinte ugyanebben az időszakban 400 millió forintot költöttek a megmaradt állományra, míg Borbás szerint a társasházakra milliárdokat költött az előző önkormányzat éves szinten. 2016 és 2019 között ez az összeg fél és két milliárd forint között mozgott az önkormányzat adatai alapján. Ezzel szemben a társasházak tavaly 206 millió forintnyi összeget kaptak, míg az önkormányzati bérlakások felújítására 1,4 milliárd szánt a költségvetés. Ezekről az állításokról szerettük volna megkérdezni a józsefvárosi Fideszt, de erre sem reagáltak.

A teljes önkormányzati bérlakásállomány a KSH adatai alapján a rendszerváltást követően folyamatosan csökkent: leggyorsabb ütemben 1990 és 2005 között 35 ezerről 7500-ra. A fideszes Kocsis Máté 2009-ben lett Józsefváros polgármestere, és a 2019-ig tartó fideszes vezetés alatt nagyjából 25 százalékkal csökkent tovább az önkormányzati lakások száma. Az ellenzék 2019-es győzelme után sem változott a trend, sőt, 2020-ban olyan ütemben csökkent a bérlakásállomány, mint legutóbb 2013-ban. 

A jelenlegi önkormányzat tovább tervezi csökkenti a bérlakásokállományt, ugyanis jelenleg készítik elő több önkormányzati tulajdonban lévő telek eladását. Borbás szerint ezzel a kerület célja, hogy az évtizedek során elhanyagolt bérház- és bérlakásállományt felújítsa, és a lakott lakások számát növelje, ugyanis több mint 800 lakás lakhatatlan a műszaki állapota miatt.

Az önkormányzat a legromosabb bérházak értékesítésével kíván pénzt teremteni a bérlakások felújítására. Elmondásuk szerint állami lakáspolitika és lehívható források hiányában az önkormányzat saját telkeit adja el, ugyanis másképp nem tudnak forrást előteremteni arra, hogy korszerűsítsék a lakásokat, és megakadályozzák, hogy további ingatlanok váljanak lakhatatlanná.

Józsefváros 2022-23. évi lakásgazdálkodási terve. Forrás: Józsefvárosi önkormányzat

Kerékgyártó Anna, az önkormányzat lakásgazdálkodási referense a telekértékesítésekről azt mondta, hogy az a nagy különbség az előző és a jelenlegi városvezetés között az ingatlanok eladása kapcsán, hogy Pikó Andrásék hivatala a telekértékesítésből befolyt összeget a szociális bérlakás állomány felújítására fordítja.

A teljes lakásállomány korszerűsítésének költségét százmilliárdos nagyságrendűnek tartja, ugyanis ebbe beletartozik az önkormányzati tulajdonú házak közös tereinek teljeskörű felújítása is.  A vagyongazdálkodási terv szerint csak az üres lakások felújítása 5 milliárd forintba kerülhet, ami az önkormányzat teljes éves költségvetésének hatoda. Borbás szerint tavaly nagyjából 60 lakás felújítása valósult meg és ez a szám terveik szerint 120 lesz idén.

Kerékgyártó szerint azért is nagy kihívás a vagyongazdálkodás megújítása, mert a bérlők erősen bizalomvesztettek. Hozzászoktak ahhoz, hogy kiszolgáltatottak, és hogy lepattintják őket, ha a problémáikról van szó. Nem hiszik el, „ha azt mondják nekik, hogy nem lesznek kilakoltatva vagy, hogy meg lesz javítva ez vagy az”. Szerinte kultúraváltásra van szükség ahhoz, hogy az együttműködés hatékony legyen az önkormányzat, a bérlők és a JGK között. „Mi nem is csupán az utóbbi tíz év, hanem negyven-ötven év örökségével küzdünk” – mondta Kerékgyártó.

Elismert hiányosságok és változó hozzáállás

A korábban már említett önkormányzati bérlő, Varga Mariann szerint a bérlői közösség legnagyobb érdeme, hogy az önkormányzat és a JGK leült egymással tárgyalni. „Egészen eddig az volt a szituáció, mikor nem tudja a jobbkéz, hogy mit csinál a bal” – mondta.

Szerinte ennek hatására a JGK is változott, mert korábban jogszabályokra hivatkoztak, amikor kritika érte őket, ám most már inkább meghallgatják ezeket a panaszokat. Házukban – mivel ezt az épületet is érte kár a nyílászárók cseréje miatt – augusztusban tartottak lakógyűlést, ami egy új gyakorlat az önkormányzati házak esetében. Jelenleg tervben van, hogy mind a 130 önkormányzati házhoz tartozzon házfelelős, aki az adott házak ügyeit tudja képviselni.

Szirti Tibor, a JGK vagyongazdálkodási igazgatója azt mondta nekünk, hogy dolgoznak a JGK jelenlegi panaszkezelési folyamatának hatékonyabbá tételén. Elismerte, hogy eddig a JGK lakásgazdálkodási irodáján az ügyfélszolgálati és a háttértevékenységek nem voltak elkülönítve, és az ügyfélkapcsolataik sem kellően digitalizáltak még. Ezek a tényezők pedig nem tették minden esetben lehetővé a bérlők minőségi kiszolgálását. Ennek javítása érdekében az ügyfélfogadó munkatársak mellé a jövőre négy dolgozót terveznek felvenni házfelelősi pozícióba, hogy így kezeljék hatékonyabban az önkormányzati bérházakban lakók problémáit.

 „Még nem tartunk ott, hogy a lehető legszélesebb elégedettség vegye körül a munkánkat, hiszen akinek a saját problémáját nem tudjuk vagy nem olyan határidővel tudjuk megoldani, úgy neki nem lesz kellemes a szájíze. Az ügyfélelégedettség terén a jövő év során nagymértékben kívánunk előrelépni” – utalt az igazgató arra, hogy még sok a teendő a nagyjából 3300 lakott önkormányzati lakás esetében, mivel azok műszaki állapota összességében még nem tekinthető kielégítőnek.

A cikk elején szereplő Kovács Jánosné ügyéről Szirti Tibor azt mondta, hogy a bérlő először 2019. februárjában adott be kérelmet minőségi lakáscserére a falak vizesedésére hivatkozva. Egy hónap múlva a JGK arról tájékoztatta, hogy a kérelemre teljesítési határidőt nem tudnak vállalni, mert a Lakástörvényben foglalt azon feladatuknak kell eleget tenniük, hogy előbb az eladásra szánt önkormányzati épületek bérlőinek cserelakást biztosítsanak. Így ekkor megfelelő alapterületű és komfortfokozatú lakást nem tudtak felajánlani a bérlőnek.

2020 augusztusában a bérlő újra kérelmezte a lakáscserét repedező falakra hivatkozva, és életveszélyesként jellemezte a lakást. A JGK viszont ezt nem látta igazoltnak a helyszíni ellenőrzés során, „így a bérlő átmeneti elhelyezésének nem voltak meg a jogszabályi feltételei”. Végül a bérlő 2022 januárjában fogadott el egy számára is megfelelő cserelakást, melynek a környezettanulmánya májusra, a költségbecslése pedig novemberre készült el. A kérelmet december közepén hagyta jóvá az illettékes önkormányzati bizottság.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet bérlakás Budapest önkormányzati bérlakás VIII. kerület Olvasson tovább a kategóriában