Folytatódik az árstopos cicaharc a kormány és a jegybank között
Miért drágultak sokkal jobban az élelmiszerek Magyarországon, mint bárhol máshol Európában? A jegybank (MNB) igazgatója a Portfolión megjelent elemzésében levezette, hogy nagyrészt az árstophoz való kormányzati ragaszkodás miatt. Erre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) két államtitkára válaszelemzést írt a lapban, mert szerintük a fő ok a forint gyengülése (amit elsősorban az MNB dolga lenne megakadályozni).
Ki mit mond?
A jegybank szerint a boltok jobban megemelték a nem árstopos termékek árát, hogy ellensúlyozzák az árstop miatti veszteségeiket, és ez feljebb tolta az inflációt. Ezen kívül közvetve a benzin 480 forinton tartása is hozzájárult a forint gyengüléséhez, ami szintén növelte az inflációt.
A GFM szerint a boltok nem tudták teljesen kompenzálni az árstop hatását, a nagy áremelkedés mögött fele részben külső tényezők (háború, aszály, Covid, ellátásilánc-zavarok) állnak, a belső tényezők közül pedig a forintgyengülés a mérvadó. Ha euróban számolnánk, akkor nem is lenne kiugróan magas a magyar adat.
Felülnézet: Sem a jegybank, sem a minisztérium nem említ egyetlen hibát sem, amit vétett volna, vagy saját lépést, amit másképp tett volna a mából visszanézve.
Mi a problémás az egymásra mutogatásban?
A jegybank elemzése az árstop okozta 3-4 százalékos többletinflációt mutat ki. Ám csak az árstopra koncentrál, nem tér ki arra, hogy a magyar drágulás jelenleg 49,2 százalék, az uniós átlag 18,3 százalék, vagyis a kettő közötti különbséget messze nem fedezi az árstop-hatás.
A GFM számítása szerint euróban számolva 33,7 százalék (lenne) a magyar élelmiszerár-emelkedés, ám arról kevés szó esik, hogy még ez is nagyon magas. Az elemzés nem ad magyarázatot arra sem, hogy a minden országot érintő külső tényezők Magyarországot miért érintik jobban.
Végső soron a fiskális és a monetáris politika újabb egymásnak feszülését látjuk az írásokban, miközben az egészséges szereposztásban a kettőnek együtt kellene dolgoznia az infláció ellen.
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.