Vannak, akik szerint igazából odaadják ezt a pénzt, és akkor a vállalat tulajdonosa vesz belőle egy Mercedest, és semmi nem történik a vállalatban. Mások szerint ez egy fantasztikus lehetőség arra, hogy a vállalat korszerűsítse technológiáját, és termelékenységét lényegesen növelje. Mi a kutatás alapján úgy látjuk, hogy az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket abban, hogy növekedjen a méretük, de igazából nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez a cégen belül – mondta Muraközy Balázs.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Világszerte népszerű a kis- és középvállalkozások és ezen a kategórián belül is a gyorsan növekvő cégek állami támogatása. Az Európai Unió viszont különleges abból a szempontból, hogy míg más országokban a cégek hitelhez jutását próbálják segíteni, vagy adókedvezményeket adnak nekik, az EU-ban a strukturális és kohéziós alapokból vagy más EU-pénzekből relatíve sok közvetlen támogatáshoz lehet jutni.
Az ilyen támogatások hatékonyságával, korrupciós kockázatával kapcsolatban szélsőséges vélemények fordulnak elő a közbeszédben, ezért is érdekes Muraközy Balázs, a University of Liverpool oktatója és az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete főmunkatársának két frissebb tanulmánya, amikről az e heti G7 Podcastban beszélgettünk.
A vissza nem térítendő uniós kkv-támogatások hatásait 2004 és 2014 között Magyarországon elemző kutatásból az derült ki, hogy általában hozzájárul a cégek növekedéséhez a támogatás, de ez nem elég ahhoz, hogy nemzetgazdasági szinten technológiai ugrás, jelentős hatékonyságjavulás történjen.
Azt látjuk, hogy nő a tőkeállomány, nő a dolgozók száma, nő a hozzáadott érték, a pénzt tényleg a termeléshez szükséges gépekbe fektették bele. Új dolgozókat vettek fel ezekhez a gépekhez. De pont azt a két kimenetet, ami a hatékonyabbá váláshoz tartozna, nem látjuk. Tehát hogy nőtt volna a termelékenység vagy a magasan képzett dolgozók aránya
– mondta erről Muraközy.
A másik tanulmány szintén magyar adatokon vizsgálja, hogy milyen hatása van a gazdaság egészének termelékenységére a gyors növekedésű vállalatoknak. Ezt azért is érdekes tudni, mert például a részben EU-s pénzekből működő Magyar Multi Program és az előzményének számító Gazella program az ilyen cégek támogatását célozza Magyarországon. A kutatás eredménye az, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy a gyors növekedésű cégek – a gazellák – termelékenysége is gyorsan nő, és az sem egyértelmű, hogy ezek a cégek egyáltalán termelékenyebbek lennének, mint egy átlagos cég.
A tanulmány szerint jellemzően akkor járulnak hozzá a gazdaság hatékonyságának növekedéséhez ezek a cégek, ha az árbevételük nő gyorsan. Ha csak a foglalkoztatásuk, akkor nem. Szintén érdekes eredmény, hogy a termelékenység tekintetében is csak a gyors növekedésű időszak alatt tapasztalható a pozitív hatás. Azt viszont nehéz beazonosítani előre, hogy melyik cégekben van benne az ilyen növekedés. Emiatt kiválasztani is nehéz a támogatásra érdemes cégeket.
Az uniós támogatások jelentette intézményi korlátok között Muraközy szerint nem egyértelmű, hogy ez lenne az uniós pénzek elköltésének legrosszabb módja.
Én igazából értem azt, hogy az EU által adott korlátok között miért dönt úgy egy kormányzat, hogy a pénz egy részét erre allokálja, és abból támogatja a vállalkozásokat, bármi is lesz a vége. Közel sem egyértelmű, hogy az EU-pénz völgyhídra vagy térkövezésre költésének sokkal nagyobb a hozama, vagy sokkal kisebb a korrupciós kockázata
– mondta erről.
Általánosabban a nemzetgazdasági termelékenység növekedését a magasan képzett emberek arányának növelése segíti Muraközy szerint, ugyanis minél több jobban képzett dolgozó van, annál erősebb az ösztönzés például arra, hogy fejlettebb technológiát vegyenek a cégek, hiszen annál könnyebben hozzáférnek azokhoz a dolgozókhoz, akik azzal a technológiával tudnak dolgozni.
Ugyanúgy gyakran érzékeljük, hogy a menedzsmentképességek ezekben a cégekben nem a legjobbak. És pont ezért esetleg nem gondolkoznak technológiai fejlesztésben vagy pedig külpiacra lépésben, ami igazán segíthetné a céget az előrelépésben. És persze ha olyan a környezet, amiben a verseny uralkodik, és olyan körülmények vannak, amik nem diszkriminálnak valamilyen fajta vállalatok ellen, az ösztönöz beruházásra és előrelépésre
– mondta.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
Fontos