Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. október 13. 04:34 Élet, Vállalat

Orbán négyszer több munkanélkülit is el tud képzelni, de egyelőre nem látszik ekkora baj

Novembertől bezárja a debreceni, győri és hódmezővásárhelyi telephelyeit a Csíki Sör, ami az erről szóló közlemény szerint nem részletezett számú dolgozó elküldésével jár együtt. A miskolci strandfürdők bezárása miatt 110 embert küldenek el, a járvány alatt hasító magyar jacuzzi- és medencegyártó, a Wellis pedig 300 embert bocsát el az ózdi üzeméből. És bár az erről szóló híradások erre nem térnek ki, vélhetően a soproni Hotel Lövér szálloda múlt héten bejelentett végleges bezárása is elbocsátásokkal jár együtt.

Elbocsátási hullámról korai lenne beszélni, de az biztos, hogy elmúlt hetekben megszaporodtak a kisebb-nagyobb leépítésekről szóló hírek. A kilátások akkor is borúsnak tűnhetnek, ha előrejelzésekről szóló híreket olvasunk. A magyar média jelentős része adott hírt például a ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató vállalat felméréséről, amely szerint a Covid-járvány első hulláma óta először fordult elő, hogy több cég tervez leépítést, mint ahány bővítésben gondolkodik. Az év utolsó három hónapjára vonatkozó terveket vizsgáló, több mint 500 munkáltatót szondázó felmérés szerint

a vállalatok több mint negyede tervezte csökkenteni a munkaerő-állományát.

A borúlátást erősítheti, hogy Orbán Viktor – a 444 birtokába jutott hangfelvétel szerint – arról beszélt Berlinben, hogy a közelgő recesszióban Magyarországon is felmehet a munkanélküliek aránya a mostani 3 százalékról 12 százalékra.

Sok múlhat azon ugyanakkor, hogy az előrejelzések pontosan mikor, milyen iparágakban és milyen cégek körében végzett felméréseken alapulnak. Több, szintén mostanában készült kutatás ugyanis egyáltalán nem fest ennyire sötét képet a munkaerőpiaci kilátásokról. A Randstad Compensation & Benefits riportjában bemutatott felmérésből például csaknem 340 üzleti vezető megkérdezésével az jött ki, hogy csak a cégek 9 százaléka tervez elbocsátást, 38 százalékuk pedig a jelenlegi gazdasági kilátások mellett is emelni kívánja az alkalmazotti létszámot. Habár ez a felmérés is jelentős lassulásról árulkodik – hiszen ugyanennek a jelentésnek a januári kiadása alapján még a cégek 89 százaléka toborzott -, összességében mégis pozitív a toborzásban és elbocsátásban gondolkodók mérlege.

Még hosszabb időtávon, egy harmadik felmérést nézve több érdekes, és a kilátásokra vonatkozóan nem feltétlenül negatív jelenség is látszik. Az Európai Bizottság havonta vizsgálja vállalatok és iparágak széles körében a gazdasági és foglalkoztatási várakozásokat. Az ebből készülő gazdasági hangulatindexet (Economic Sentiment Indicator, ESI) és foglalkoztatási várakozási indexet (Employment Expectations Indicator, EEI) az alábbi ábrán ábrázoltuk.

 

Ez alapján egyrészt levonhatjuk azt a következtetést, hogy miközben idén nyár óta a gazdasági kilátások már átlag alattinak, tehát rossznak mondhatóak, a toborzási tervek összességében még mindig pozitívak voltak idén szeptemberben. Az is fontos ugyanakkor, hogy a lassulás tavaly szeptember óta itt is érezhető. (A cégeket arról kérdezik az index alapját képező felmérésben, hogy a cég létszámának milyen irányú változására számítanak a következő három hónapban.)

A másik érdekes jelenség pedig a gazdasági és toborzási várakozások szétválása, ami hosszabb időtávon először a járvány első hulláma idején volt látványos, de kisebb megszakításokkal azóta is jellemző. A G7-nek nyilatkozó, különféle munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó cégek képviselői radikális munkaerőpiaci fordulatot egyelőre nem látnak, egybehangzóan számoltak be viszont bizonytalanságról, lassulásról és változásokra utaló jelekről az elmúlt hetek kapcsán.

Lassulás, óvatos tapogatózás

Hónapokkal ezelőtt már érzékelhetőek voltak a bizonytalan körülmények – de nem igazán volt lassulás a munkaerőpiacon. Épp mostanra várható egy fordulópont ebben: a lakossági fogyasztás visszaesett, a cégek és a magánszemélyek is szembesültek a magas energiaárakkal

– írta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója a megkeresésünkre.

Martis szerint a járványhelyzet utáni munkaerőpiaci fellendülés óta tartott a trend, hogy egyre több álláslehetőség nyílt, és nehezebb volt munkaerőt találni. Most viszont egyelőre úgy tűnik, hogy a szeptembertől decemberig tartó munkaerőpiaci főszezon elmarad, és egyelőre – az általában 10 százalék körüli hirdetésszám-emelkedés helyett – a nyári helyzethez hasonló stagnálás látszik. „Ez egyértelmű jele annak, hogy a cégek visszafogják a toborzást, az emberek pedig elkezdtek kicsivel jobban aktivizálódni az álláspiacon. Egyelőre tehát még a munkaerőpiaci lassulás legelejét érzékeljük” – írta.

Óvatos tapogatózásként írta le a munkaerőpiaci helyzetet Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi és marketingigazgatója a kérdésünkre. „Ez a piac mindig is lassan reagál a változásokra, ráadásul mivel a hirdetési pozíciószámok is magasak, nehéz észrevenni a fordulatot, pedig vannak erre utaló jelek” – fogalmazott Nógrádi.

Az egyik ilyen például szerinte az, hogy amíg az elmúlt években elterjedt volt, hogy a munkavállalók egyes pozíciókra jelentkezve csak tesztelték a piacot, és az ajánlatokat arra használták, hogy béremelést kérjenek a munkaadójuktól, mostanában a jelöltek sokkal komolyabban veszik a kapott ajánlatokat. A „tesztelő” jelentkezés visszaszorulóban van.

Munkaadói oldalról pedig Nógrádi szerint az látszik, hogy a cégek jóval többet költenek a bérstruktúrák feltérképezésére, sokkal jobban megnézik, hogy mi az a bér, amiért egy adott iparágban és lokációban munkaerőt lehet találni. 

Az elbocsátások tömegesen nem indultak meg, de a partnereink minden szektorban elkezdtek számolni ezzel a lehetőséggel

– értékelte a helyzetet a szeptemberi felmérésük alapján Boskó Balázs, a Hays Hungary toborzó és HR-szolgáltató cég szenior vezetője és toborzási szakértője, aki szintén több jelét is említette ennek.

Az elmúlt időszakban a Haysnél például az úgynevezett outplacement iránt is nagyobb az érdeklődés, ami egy olyan szolgáltatás, amikor a cég szakterületre specializálódott tanácsadói segítik az elbocsátottak munkakeresését.

„Szinte minden iparágban van arra példa, hogy visszavonnak projekteket, vagy nem lehet tudni, hogy beindulnak-e, és emiatt egyre több helyen van létszámstop” – mondta, hozzátéve, hogy arra is van példa, hogy a teljes toborzásra vonatkozó, jellemzően nagyobb bővülés előtt hasznos szolgáltatásuk (Recruitment Process Outsouring – RPO) tartalmát módosítják egyes partnerek, vagyis óvatosabban állítják össze a létszámterveiket a következő időszakra. „Ez mindenképpen jele annak, hogy az elbocsátások benne vannak a levegőben” – mondta.

László Zoltán, a főként a nehéz-, gép- és autóipari érdekképviselettel foglalkozó Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról számolt be, hogy 208 olyan munkahelyből, ahol a szakszervezet jelen van, öt olyan cég akad, ahol tervben van a létszámcsökkentés. Szerinte most alapvetően inkább a létszámstop árulkodik a legjobban a munkaerőpiaci helyzetről, ami 50-60 olyan cégnél figyelhető meg jelenleg, ahol van szervezetük. Emellett jellemző még a kölcsönzött munkaerő csökkentése. Ehhez még annyit tett hozzá, hogy mivel a fluktuáció tapasztalataik szerint magas maradt, a létszámstop sok helyen okoz létszámcsökkenést, mivel nem vesznek fel új embereket a régiek helyére.

Ahogy a béreknél is, a foglalkoztatásban is ellentmondó folyamatok látszanak.

A fluktuáció azért nem fékeződik, mert sok munkahelyen még egyáltalán nem lehet érzékelni, hogy rosszak lennének a kilátások, a munkavállalók helyzetértékelését a munkaerőhiány határozza meg. Ahol mi jelen vagyunk, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Győrben, Pécsen, Veszprémben és Debrecenben, együttesen nagyjából van 20 ezer olyan pozíció, amit be akarnak tölteni

– mondta erről László Zoltán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulásA kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

Kétsebességes munkaerőpiac

A következő hónapokban nagyon sok múlik majd azon, hogy a téli hónapokban a cégek hogyan tudnak alkalmazkodni a romló makrogazdasági kilátásokhoz és a magas energiaárakhoz. A Trenkwalder becslése szerint egy negatív forgatókönyv és nagyobb első negyedéves gazdasági visszaesés esetén tavaszra akár 300 ezren is elveszíthetik a munkájukat. 

Nógrádi József kérdésünkre elmondta, hogy ezt a becslést arra alapozták, hogy melyek lehetnek az energiaigényük alapján leginkább érintett iparágak, és ezek korábbi visszaesések esetén milyen mértékben építettek le. A Trenkwalder szerint kiemelten érintett lehet a vendéglátóipar, ahol 10 százalékos visszaesést várnak a foglalkoztatottak számában, és azok az ipari üzemek, amiknek a magas energiaárak mellett jobban megéri leállítani a termelést.

Nógrádi szerint mivel szektoronként eltérőek a kilátások, sokan el tudnak majd helyezkedni más iparágakban, és az átképzések is felértékelődhetnek. Sok szakmában megmaradhat a munkaerőhiány, például targoncás képesítéssel vagy teherautó-jogosítvánnyal továbbra is gyorsan lehet majd munkát találni.

Elképzelhetőnek tartja, hogy nagyobb elbocsátások is lesznek, de a jelentős munkanélküliség kialakulásának esélyét egyelőre nem látja túl nagynak Baja Sándor.  A legnagyobb magyarországi munkaerő-közvetítő, a Randstad ügyvezetője szerint

munkaerőpiaci szempontból a magyar gazdaság most kétsebességesnek látszik.

Több ezer új munkahely jöhet létre például a járműiparban, akkumulátorgyártásban bejelentett zöldmezős beruházások megvalósulása után, és a szolgáltatóközpontokban és az IT-szektorban is jelentős azoknak a cégeknek az aránya, amelyek munkaerő-felvételt terveznek. Más iparágakban viszont messze nem ennyire jók a kilátások: a belföldi piacra dolgozó kiskereskedelmi és élelmiszeripari vállalatok, az energiaigényes iparágak és a vendéglátás szereplői közül is sokaknak komoly kihívásokat tartogathatnak a következő hónapok.

Az energiaválsághoz való alkalmazkodás mellett több tényező is van még, amik meghatározzák a jövő évi kilátásokat. Többen is megemlítették például, hogy miközben a magyar gazdaság energetikai kitettsége ilyen szempontból negatívumnak számít, a forint gyengülése miatt a multinacionális vállalatoknak még mindig eléggé megéri magyar munkaerőt alkalmazni.

Az is meghatározó lesz, hogy a cégek hogyan ítélik meg a kilátásokat, és e mentén milyen stratégiát követnek majd. A vendéglátásban és a turizmusban a járvány alatt sok cég próbálta megtartani a munkaerőt, viszont számos esetben azok jártak jól, akik inkább bezártak, és a nyitásnál ráígértek a nyitva tartó cégek munkavállalóira. Elképzelhető, hogy ez a tapasztalat arra sarkallja majd a vállalatokat, hogy bátrabban engedjék el az embereket.

Végül pedig az is fontos, hogy a lassabban reagáló munkaerőpiac trendjeiről várhatóan az idei év végén fogunk sokkal többet megtudni. Egyrészt ugyanis a cégek ekkor állítják össze a következő évre vonatkozó projektterveiket, és a létszámmal kapcsolatban is ebben az időszakban terveznek. Másrészt a már említett késleltetett reagálás miatt is sokat számít majd a következő három hónap. 

Erre külön fel is hívja a figyelmet egyébként a jegybank nemrég közölt Inflációs jelentése, amely szerint

a munkaerőpiac jellemzően féléves késleltetéssel reagál a gazdasági teljesítmény lassulására, így az elbocsátások száma év végére növekedhet. 2022 második félévében a foglalkoztatottak számának csökkenésére számítunk, azonban 2022 egészében összességében bővülni fog a létszám. Ezt követően 2023 átlagában stagnálás, enyhe visszaesés várható.

A jegybank egyébként még ezzel együtt is arra számít, hogy az idei 3,5 százalék után jövőre 3,5-3,7 százalék körül alakulhat a munkanélküliség az év egészében, tehát nem számol tömeges munkanélküliséggel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságbanNagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA külügy behívta a vietnámi, mongol, indonéz vendégmunkásokat, de nem tudja, hányan jöttekA kormány kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkásokat vár, de azt nem figyeli, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat elbocsátás foglalkoztatottság munkaerőpiac munkanélküliség toborzás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.