A zaporizzsjai erőmű körül dúló harcok megmutatták az atomerőművekkel kapcsolatos legnagyobb dilemmát
Az elmúlt hónapokban még az atomerőműveket programszerűen bezáró Németországban is éles fordulatot vett azok megítélése az energiaválság miatt, azonban az elszálló üzemanyagárakkal szemben a reaktorokhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok súlya is megnövekedett a mérleg másik oldalán. A zaporizzsjai erőmű körül dúló harcok ugyanis olyan rendkívüli helyzetet teremtenek, amivel a létesítmények tervezésekor aligha számoltak a mérnökök, amint arról a Bloomberg is beszámol.
Az atomerőművek a viharoktól kezdve a földrengéseken keresztül egészen a repülőgépek potenciális becsapódásáig számtalan katasztrofális eseményt vészelhetnek át érdemi sérülés nélkül, háborús körülményekre és katonai csapásokra azonban nincsenek felkészítve. A legnagyobb ukrán (és egyben európai) erőmű ellen indított támadások rámutatnak e hiányosság következményeire: a nukleáris katasztrófa fenyegetése mellett a békeidőkben az ukrán áramigény ötödét adó létesítmény kiesése az energiatermelésből jelentős érvágás volt az villamosenergia-szolgáltatásban.
Igaz, manapság már inkább a kis méretű, moduláris reaktorok (SMR) építése felé mozdul az ágazat, amelyeket viszonylag gyorsan és kevés pénzért lehet felépíteni akár elszigeteltebb fekvésű területeken is. Az ellátás biztonságának szempontjából tehát a kisebb jelentőségű létesítmények kevéssé kockázatosak, azonban több kisebb reaktor építésével megsokszorozódik a potenciális nukleáris fenyegetést jelentő célpontok száma a világban. Az atomenergia súlyának növekedésével továbbá egyre nagyobb lemondással jár a reaktorok leállítása melletti döntés háborús fenyegetés esetén – derül ki az amerikai lap által idézett szakértők megállapításaiból.
Megoldás lehetne az atomerőművek felkészítése a háború okozta kockázatokra, azonban kérdéses, hogy ez milyen áron történhetne meg – az erre vonatkozó számítások már csak azért is nagyon nehézkesek, mert az eredeti tervekhez képest gyakran csak késlekedve és többletköltségekkel épülnek meg a reaktorok, így a gazdaságosságukat eleve csak nehezen lehet felbecsülni. A problémakör mindenesetre elsősorban az ázsiai országokat érinti a jelenlegi tendenciák szerint. A legtöbb építkezés Kínában és Indiában zajlik, miközben Európában és az Egyesült Államokban a szél- és a naperőművek előretörésével egyre csökken az atomenergia jelentősége.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
