Az orosz repülőgépipar szeretné ontani magából a saját gyártású utasszállítókat, csak figyelmen kívül hagynak egy fontos tényezőt
Oroszország 2030-ra 1000 utasszállító repülőgép gyártását tűzte ki célul helyben gyártott alkatrészek felhasználásával – közölte szerdán a Reuters hírügynökséggel a Rosztek nevű állami tulajdonú mérnöki és hadiipari vállalat.
Ahogy arról a G7-en korábban is írtunk, az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók önellátásra kényszerítik az ország légiközlekedési ágazatát. Az országban használt, jelentős részben nyugati repülőgépflotta javítását a szankciók például szinte teljesen ellehetetlenítették. A Reuters például augusztusban írta meg, hogy az orosz légitársaságok, köztük az állami irányítás alatt álló Aeroflot a meglévő repülőgépekből kiszerelt alkatrészekkel igyekeznek helyettesíteni a nyugati importot. A Rosztek ezért most azzal próbálkozik, hogy az eddig importált alkatrészeket helyi alkatrészekkel helyettesítse.
Az állami cég a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a külföldi gépek folyamatosan kikerülnek majd az Oroszországban repülő flottákból, mivel úgy vélik, hogy az amerikai székhelyű Boeing és a francia székhelyű Airbus már soha nem fog repülőgépeket szállítani Oroszországba.
Az importhelyettesítés lehetőségeivel kapcsolatban nem mindenki ennyire optimista. Oleg Vjugin, volt pénzügyminiszterhelyettes és jegybanki alelnök a Reutersnek adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy Oroszország a szankciók miatt évekig tartó technológiai fejlődési visszaesés elé nézhet.
A világ halad előre, de Oroszország másodosztályú technológiákat fog használni, és hatalmas erőforrásokat költ majd arra, hogy létrehozza azt, ami már van a világon, de nem lehet importálni
– mondta Vjugin a hírügynökségnek.
Richard Aboulafia repülőgépipari elemző, az amerikai székhelyű AeroDynamic Advisory ügyvezető igazgatója szerint teljesen irreális, hogy az orosz cég 2030-ig 1000 utasszállító repülőgépet építsen. Szerinte még akkor is nagyon nehezen tudnának néhány tucatnyi gépnél többet gyártani, ha sikerül félvezetőket és más létfontosságú alkatrészeket beszerezniük nyugatról. A Reuters által megismert orosz kormányzati dokumentum szerint az orosz repülőgépiparban 2021-ben felhasznált alkatrészek és technológiák fele külföldről származott.
A Reuters cikkéből az is kiderül, hogy az orosz cég teszteli az Airbusok és Boeingek helyett bevetni tervezett modelljének hazai alkatrészekből épített változatát, de egyelőre nehezen megy még az olyan kulcsfontosságú alkatrészek, mint például a motor helyettesítése is.
A brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt márciusi elemzése szerint Oroszország jelentősen függött csúcstechnológiai termékek behozatalától, az import értéke évente mintegy 19 milliárd dollárt ért el ebben a termékkategóriában. Ennek legnagyobb része (45 százalék) az EU-ból származott, 21 százaléka az USA-ból, 11 százaléka Kínából és 2 százaléka az Egyesült Királyságból. A csúcstechnológiai importon belül kiemelt volt a repülőgépipari termékek kategóriája (közel 6 milliárd dollár értékben) és az információs és kommunikációs termékeké (közel 4 milliárd dollár 2019-ben).
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
