Vasárnap országgyűlési választások lesznek Svédországban, a szavazók 349 parlamenti hely sorsáról döntenek. Négy éve a szélsőjobboldali Svéd Demokraták történelmi sikert értek el: harmadik legnagyobb erőként 18 százalékot, 62 helyet szereztek. A mérsékelt baloldali szociáldemokrata párt kisebb pártokkal együtt szerezte csak meg a többséget a centrista-jobboldali táborral szemben a bő tízmilliós Svédország egykamarás parlamentjében, a Riksdagban.
Most a helyzet még kiélezettebbnek látszik a felmérések alapján: a jelenleg kisebbségből, egypárti kormányzást folytató Svéd Szociáldemokrata Párt és vezetője, az ország jelenlegi miniszterelnöke, Magdalena Andersson támogatottsága május óta csökken, miközben kihívója, a középjobbos Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson mögött felsorakozó erők támogatottsága mintha növekedett volna a közelmúltban.
A Politico összegzése szerint a populista-nacionalista Svéd Demokraták augusztus végén második erővé lépett elő, megelőzve szövetségesét, a Mérsékelt Pártot. A bevándorlásellenesként és euroszkeptikusként jellemzett Svéd Demokraták a pollok mostani állása szerint túlszárnyalhatja négy évvel ezelőtti sikereit.
Kérdés, hogy a még két kisebb pártból – a jelenleg 22 helyet birtokló jobboldali-szélsőjobboldali Keresztény Demokratákból és a 20 mandátumos középjobbos Liberálisokból – álló négypárti szövetségnek mindez mire lesz elég.
Azonban könnyen elképzelhető, hogy az utóbbi hetekben Svédországban nagy nyilvánosságot kapott véres bűnesetek a kormányt jobboldalról kihívó pártszövetségnek kedveznek inkább. A kampányhajrá fő témájává mostanra ugyanis a Göteborgi Egyetem felmérése szerint a közbiztonság lépett elő.
A jobboldali pártszövetség vezető politikusai nemrég ellátogattak arra a külvárosi játszótérre, ahol eltévedt golyók találtak el egy nőt és egy gyereket. A játszótér az erőszakos drogbandák és a szervezett bűnözői aktivitás növekedésének szimbólumává vált a svéd közéletben. Az ellenzéki politikusok játszótéri közlései szerint kormányra kerülésük után keményebben lépnének fel a szervezett bűnözés ellen.
Egy Keresztény Demokrata politikus például azt mondta, „ki kell mondanunk, eddig, nem tovább”, míg a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson országszerte a „most rendet rakunk Svédországban” szlogennek kampányol. A Svéd Demokraták ennél is keményebben hangot üt meg, szlogenje a kampányban: „Nincs több szöveg”.
Mindeközben a kormány sem tétlen. Nemrég egy 34 pontos cselekvési tervet tett közzé a szervezett bűnözés visszaszorítására, amelynek fontos eleme a bandatagok büntetéseinek szigorítása. Ugyanakkor a kormányfő szerint további intézkedések szükségek, hogy a bandák ne tudják új fiatal tagokkal pótolni a hosszabb időre elzárt, általában idősebb bűnözőket.
Augusztus közepén egy nőt a malmői bevásárlóközpontban véletlenül lőttek meg, a rendőrség szerint a fegyveres a golyót egy rivális bandatagnak szánta. Pár nappal később egy nőt és gyerekét eltévedt golyók találták el az acélüzemeiről híres hatvanezres iparváros, Eskilstuna egyik játszóterének közelében.
A város Årby nevű kerületében aktív, főként narkotikumokat terítő banda a hatóságok szerint háborúban áll egy másik városrészben, Skiftingében aktív drogbandával. A drogpiac minél nagyobb szeletének kontrolljáért folyó rivalizálás a hatóság szerint a közelmúltban eszkalálódott az ilyen bandaháborúk erőszakspirál-mintázatát követve.
A rendőrség a tragikusan végződő lövöldözés előtt egy héttel hat embert fogott el, és hat lőfegyvert foglalt le. A helyi rendőrparancsnok szerint az ország más részeiről csoportosítanak át erőforrásokat, hogy visszaszorítsák a helyi bűnözést.
A nagy médianyilvánosságot kapott fenti történetek megrázták a közvéleményt, és ráirányították a figyelmet arra, hogy Svédországban a statisztikák szerint már augusztusig majdnem annyi embert gyilkoltak meg lőfegyverrel, mint 2021-ben összesen.
Az idei gyilkosságoknak közel fele Stockholmban történt, míg 11 a malmői régióban.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok elsősorban azért kezdték ki a nyugodt és biztonságos Svédország-imázst, mert negatív trendet jeleznek, és nem azért, mert az országban elkövetett emberölések száma kiemelkedően magas lenne. Ellentétben Donald Trump 2017-es elhíresült, Svédországot veszélyesnek beállító homályos mondataival, Svédország a több lőfegyveres gyilkossági eset ellenére biztonságos országnak számít. 2016-ban például egy bűneseteket számba vevő elemzés csekély emelkedést mutatott az előző évhez képest egy-két területen, de a lopás, valamint a droggal kapcsolatos bűnözés például csökkent.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) 100 ezer főre vetített szándékos emberölési arányszámai alapján a világ 195 országának listáján Svédország 2020-as statisztikák szerint a 145. helyen szerepel. Ez 1,2 emberölés százezer emberenként, összesen 122 eset. (Ez a szám értelemszerűen azért több lényegesen, mint a 2021-ben jelzett 45 lőfegyveres emberölés, mert ez nem a lőfegyverrel történő gyilkosságokat, hanem a szándékos emberölést mutatja.)
Ugyanezen a listán Magyarország valamivel hátrébb, a 163. helyen szerepel, 0,8 emberöléssel, ami 2020-ban összesen 80 esetet jelentett.
A svéd adat nagyjából megegyezik a brit, szlovák, francia arányszámokkal. Az Egyesült Államok 6,3 százezer főre vetített emberöléssel lényegesen rosszabb helyen, tehát előrébb, az 59. helyen áll, míg Oroszország az 51.-en.
Ha Európára szűkítjük a fókuszt, a lista elején Ukrajnát (még 2017-es adatok szerint), Moldovát, Litvániát találjuk. Ezeket követi Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Koszovó és Albánia, ahol 2,1 emberölés jut százezer főre. Belgiumban, Finnországban, Romániában bő másfél.
Ha ezt az adatot nézzük, Svédország az európai középmezőnyben, annak inkább az elején helyezkedik el, Magyarország a középmezőny és az utolsó harmad környékén; Spanyolország, Olaszország és Svájc pedig az egész lista végén.
Magyarországon, ahogy Európa nagy részén, az emberölések és a testi sértések száma csökkent az utóbbi években a KSH statisztikái alapján. Ha csak a svéd lőfegyveres testi sértéseket nézzük, 2021-ben az előző évhez képest 10 százalékos növekedést mutatnak a statisztikák. A 22 európai országot érintő felmérés szerint a lőfegyveres gyilkosságokat tekintve tavaly Svédország a második helyre került, Horvátország mögött.
Nemzetközi mércével Svédországban így is alacsonynak nevezhető a gyilkossági ráta, de az tény, hogy a lőfegyveres erőszak 2006 és 2020 között jelentősen nőtt. A svéd kormánypárt ugyan ezt soha nem tagadta, és azt sem tartja meglepőnek, hogy ez foglalkoztatja a választókat, arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az adatoknak a svéd bevándorlási politikával történő összekapcsolásáért elsősorban orosz hátterű dezinformációs kampányok a felelősek. Nem véletlen, hogy pár hónappal ezelőtt külön kormányzati szervet, a „pszichológiai védelmi ügynökséget” bíztak meg a befolyásolási kísérletekkel szembeni ellenállóképesség növelésével.
Az Uppsalai Egyetem kutatója szerint a jelenség hátterében az elmúlt években a bevándorlás miatt is intenzívebbé váló külvárosi szegregáció áll. Számos fiatal lett szociálisan és gazdaságilag sérülékeny, a svédül nem beszélő szülők nem tudják követni a gyerekek iskolai és közösségi életét, így a perspektíva nélküli fiatalok könnyű prédává válnak a növekedni akaró helyi bűnbandák számára.
A kormányon lévő szociáldemokrata párt eskilstunai politikusa a Politicónak arról beszélt, hogy a helyi hatóságok ezért fektettek be jelentős összegeket helyi szociális és ifjúsági programokba. A közösségi központ és a könyvtár a városrészben gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújt, de a munkakeresésben is tud segíteni. A politikus hangsúlyozta: „nincsenek könnyű megoldások, sok időbe telik az ilyen helyeken megváltoztatni a fiatalok kilátásait.”
Az utolsó felmérések szerint kicsivel valószínűbb, hogy a választásokat évtizedet óta domináló szociáldemokrata párt a valószínűsíthető szövetségeseivel, a Bal Párttal és a Centrum Párttal együtt megszerzi a kormányalakítás jogát. A Zöld Párt legutóbbi adatai szerint szintén stabilan átlépi a parlamenti küszöböt.
Azonban svéd elemzők felhívják a figyelmet: a kampány véghajráját egyértelműen olyan témák dominálják, amelyek a jobboldali pártoknak kedveznek, és a jobboldali blokkon belüli mozgások, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták gyors előretörése és a hagyományos nagy konzervatív párt gyengülése számottevően átrendezheti a belpolitikai játékteret.
Egy meglepő adattal máris szolgált a választás: Svédországban lehetséges korai szavazatot leadni, amelyet aztán felül lehet írni egy második szavazattal. Az országban, ahol hagyományosan rendkívüli magas, 90 százalék körüli a választói részvétel, a korai szavazatok aránya jelentős visszaesést mutat a négy és a nyolc évvel ezelőttiekhez képest.
Bár a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a választók feltehetően gyors és stabil kormányalakítást preferálnának, elemzők szerint ez nem valószínű. A 2018-as választások után több mint száz napba telt, hogy megalakuljon az új kormány – és akkor még a neonáci gyökerekkel is rendelkező, mostanra a jobboldali mainstreamhez felzárkózó Svéd Demokraták jóformán politikai páriának számítottak.
Világ
Fontos