Szétszakadt a vállalati szféra és a lakosság gazdasági kilátásokat illető helyzetértékelése az elmúlt hónapokban. A cégek körülményei viszonylag stabilan alakultak január óta, az ekkor felmért adatokhoz képest ugyanis alig történt elmozdulás, egyes ágazatokban minimális mértékben romlott (az iparban és a kiskereskedelemben), más szektorokban pedig egyértelműen stagnált (építőipar), esetleg kissé javult (szolgáltatások) az üzleti helyzet a cégvezetők megítélése szerint. A háztartások azonban a háború kitörésekor jóval pesszimistábbak lettek a korábbi szinthez képest, és azóta is hónapról hónapra rosszabbul látják a gazdasági helyzetet.
A lakosság meredeken romló kilátásai szembetűnők akkor is, ha nem a 2022 januárjában felmért adathoz viszonyítjuk az újabb felmérések eredményeit, hanem az elmúlt évek tendenciáit tekintjük át. Noha a háztartások jellemzően pesszimistábbnak mutatkoznak a vállalati szférához képest, a most tapasztalt hangulatkülönbség a két csoport között egészen rendkívüli.
Hasonló helyzet az uniós felmérés történetében eddig csak 2006 nyarán fordult elő, amikor a Gyurcsány-kormány az adó és a rezsiköltségek emelkedését jelentette be (például a gáz ára átlagosan harminc százalékkal növekedett, az egyéni vállalkozókat érintő eva adókulcsa 15-ről 25 százalékra változott, de számos más formában is súlyosbodtak a lakosság terhei, a kamatadó bevezetése is ekkor történt) – ekkor égett rá a „megszorítások” kifejezése Gyurcsány Ferenc nevére.
Egyértelmű párhuzam persze nem vonható a két időszak között, hiszen idén már a rezsicsökkentés részbeni feladásának és a kata megszüntetésének bejelentése előtt is meredeken romlott a háztartások fogyasztói bizalma. Az infláció következő évi alakulásával kapcsolatos szubjektív véleményeket mérő mutató is arról árulkodik: a 2006-os megszorítások bejelentése sokkszerűen érte a lakosságot (az áremelkedés fokozódására számító háztartások arányáról árulkodó statisztika ekkor viszonylag alacsony szintről egy csapásra rekordmagasságba ugrott), idén viszont meredeken, de fokozatosan nőt az erősödő inflációval számoló háztartások részesedése. Jól látszik az alábbi ábrán az is, hogy 2006 júniusában még az idén nyáron mért szintnél is valamivel borúlátóbbak lettek a háztartások az árak közeljövőbeli alakulásával kapcsolatban.
A lakosság munkaerőpiaci kilátásai sem olyan kedvezők már, mint a járvány előtt, illetve tavaly, a harmadik hullámból történő kilábalás után. A 2006-ban bejelentett megszorítások, illetve a 2008 őszén kibontakozott világgazdasági válság időszakaiban azonban e tekintetben is sokkal drámaibb léptékű volt a háztartások körében mért hangulatváltozás a mostani fokozatos rosszabbodáshoz képest.
A vállalati szféra és a lakosság eltérő helyzetmegítélése e tekintetben is megmutatkozik, az ipari, a szolgáltató, a kereskedelmi és az építőipari cégeket együttesen jellemző foglalkoztatási várakozásokra vonatkozó mutató az elmúlt hónapokban ugyan csökkenésbe fordult, ám a korábbiakban mért értékekhez képest még így is viszonylag magasan alakult.
A vállalatvezetők és a lakosság által megfogalmazott gazdasági kilátások közötti különbségek fennállása egyáltalán nem szokatlan manapság, ahogy azt korábban bemutattuk, EU-szerte jellemző ez a tendencia, de még olyan távoli országokban is megfigyelhető, mint Ausztrália. A háztartások rosszabbodó helyzete azonban a szűkülő fogyasztás révén átgyűrűzhet a vállalkozói szférába is, ha a cégek nem tudják már a megnövekedett költségeiket tovább hárítani az áremeléseket eddig jól tűrő fogyasztókra, náluk is vége lehet a viszonylagos derűlátásnak.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
