Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. augusztus 20. 04:34 Pénz

Százmilliárdokat veszít a magyar lakosság az infláció miatt havonta

Az infláció nagyon jól jön a kormányzatnak, de nagyon rosszul a magánembereknek. Míg az adóbevételek automatikusan növekednek az árak emelkedésével, az éves költségvetésben rögzített kiadások java nem, vagy csak legalább egy éves késéssel követi a pénzromlást. Ez igen rosszul érinti az állampolgárokat, hiszen az olyan szociális juttatások, mint a családi pótlék, vagy éppen az otthonteremtési támogatások folyamatosan vesztenek az értékükből.

A kormányzat számára ezért az infláció nem feltétlenül problémás, de komoly kockázatot jelent, ha nem sikerül féken tartani. 

Csábító lehet az infláció folyamatos alábecslése a kormányzatoknak, hiszen így a kiadásaikat az alacsonyabb premisszák alapján tudják megtervezni és kifizetni, a bevételeik azonban a valós, magasabb áremelkedésnek megfelelően folynak be. Ezt a magyar kormányok a rendszerváltás óta rendszerszerűen alkalmazták is – Mellár Tamás tanulmányában részletesen elemezte az 1990 és 2004 közti időszakra vonatkozóan.

A megugró áremelkedés az államnak segítség lehet, a magánemberek vagyonát azonban csökkenti. Nem véletlenül hívják inflációs adónak is a pénzromlást, hiszen végső soron a pénzeszközök ára és értéke folyamatosan csökken. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a pénzeszközök hozama ne legyen kisebb, mint az infláció mértéke.

A kormányok a hatósági árakkal jelentősen befolyásolják a fogyasztói árak emelkedésének mértékét, ebben pedig a Fidesz új szintre lépett, amikor korábban piacgazdasági keretek között itthon nem ismert módon, néhány piaci termék árát is maximalizálta. De nem csak az árakon keresztül növekednek a lakosság és a vállalatok költségei:

a készpénz értéke magas inflációs környezetben gyorsan csökken, de az inflációnál alacsonyabb látra szóló folyószámla kamatok és lekötött betét-kamatok is jelentősen csökkentik a lakossági és vállalati vagyont.

Igen jelentős vagyont tartanak a vállalatok és a lakosság készpénzben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, júniusi adatai szerint ennek állománya elérte a 8344 milliárd forintot, ami a GDP 13 százalékának felel meg. 

Mivel a készpénzre nem jár kamat, a megugró infláció hatására ez napról napra elértéktelenedik, ez az összefüggés jól ismert. Magyarországon azonban a bankszámlájukon látra szóló, tehát nem lekötött folyószámlapénz értéke még magasabb, 9782 milliárd forintot volt június végén. Ez olyan jelentős érték, hogy a GDP 15 százalékának felel meg.

Bár ez nem készpénz, és elvileg kamatot fizetnek erre a bankok, az MNB adataiból látható, hogy a júniusban a KSH adatai szerint

10,7 százalékos infláció mellett alig 0,15 százalék volt a látra szóló betétek évesített átlagos kamata.

Ez a kamatszint érdemben alig tér el a készpénz nulla kamatától, és finoman szólva sem ösztönöz a banki megtakarításra. Hiszen ha szükség lesz a pénzre, a banki készpénzfelvétel vagy átutalás költsége akár több éves kamat értékével érhet fel. A legtöbb bankban ugyanis egy százalék körül alakul a készpénzfelvétel díja, de egy átutalás költsége is jellemzően 0,1 százalék.

Míg a látra szóló betéteknél pontosan tudhatjuk, mekkora összeget tart magánál a lakosság, a készpénz esetében ezt sokkal nehezebb megmondani. A teljes állomány alig négy százaléka van a bankoknál, a többi a lakosságnál és a vállalatoknál – azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen arányban. Mivel a vállalatok jellemzően nagyon alacsony készpénzállománnyal dolgoznak, feltehetően az állomány nagyobb része a lakosságnál pihen.

A 10 milliárd forint feletti árbevételű, ezer legnagyobb magyarországi vállalat összes pénzeszköze 4300 milliárd forint volt 2021-ben a CrefoPort Scholar szolgáltatásában elérhető adatok szerint. Ezek a nagyvállalatok adták az összes vállalati bevétel felét, így a vállalati szektor teljes pénzállománya ennek duplája lehet.

A pénzeszközök a mérlegben a készpénzt és a bankbetéteket is magukba foglaltkák, korábbi tanulmányok szerint a pénzállomány 7,6 százalékát tarották a vállalatok készpénzben. Ebből kiindulva körülbelül 650 milliárd forint volt a vállalati készpénzállomány, a lakossági pedig megközelítőleg 7350 milliárd forint, tehát a teljes készpénzállomány közel 90 százaléka lehet a lakosságnál.

A lekötött betéteknél is igen rossz a helyzet: bár összesen 786 milliárd forintnyi lekötött bankbetéttel rendelkezett a lakosság júniusban, ezek átlagos hozama csupán 4,6 százalék volt, ami még az infláció felét sem érte el. 

Ha lassan és elég nagy különbséggel is, de a bankbetétek kamata követte az infláció felfutását,

a látra szóló kamatokat nem emelték a bankok, hiába nőtt meg sokszorosára az infláció az elmúlt években.

A készpénz állománya forintban kifejezve ugyan folyamatosan és dinamikusan növekedett, a negyedéves GDP statisztikákból kiindulva azonban az látható, hogy mégis csökkent a gazdasági kibocsátáshoz mérten. Hasonló volt a helyzet az alacsony kamatok miatt gyakorlatilag készpénzként viselkedő látra szóló betéteteknél. A lekötött betétek állománya azonban növekedésnek indult, ha csak kis mértékben is.

Ha lassan is, de a lakosság reagált az inflációs helyzetre, és csökkenteni igyekszik az infláció miatti veszteségeit azzal, hogy a nem kamatozó pénz helyett lekötött betétekbe helyezi át a vagyonát, de még így is csak a pénzük elenyésző részét védik meg az emberek az inflációtól.

Jelentős veszteség éri így is hónapról hónapra a lakosságot, hiszen elértéktelenedik a vagyona. A 2021-es felpörgő infláció előtt havonta még csak havi 30-40 milliárdos volt a veszteség, ez a GDP 0,2-0,3 százaléka volt.

2021 nyarára már 70 milliárdosra nőtt a havi infláció miatt pénzügyi vagyon elértéktelenedés, ami már az akkori GDP 0,4 százaléka volt. 2022. júniusában azonban már 189 milliárdosra nő az elértéktelenődése, ami a GDP 1 százalékát teszi ki.

A lakosság vagyoni szerkezetében azonban így sem volt jelentős átalakulás. Az értékpapírok aránya a készpénz, bankbetét és értékpapír állományán belül a 2018 eleji 48 százalékról 2022 nyaráig még enyhén csökkent is 46 sázalékra.

Az értékpapírokon belül az államkötvény egyre nagyobb szerephez jut. Így még a rossz reálhozamokon a kormányzat is nyer, hiszen az államadósság finanszírozásában is egyre nagyobb szerep jut a lakosságnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz infláció megtakarítás pénzügy Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Al-Hilal István
2024. május 15. 19:01 Pénz

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.

Hajdu Miklós
2024. május 10. 17:14 Közélet, Pénz

Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján

Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.