Másfél hónapja kezdték, azóta egymás után tartják az állami sorozóbulikat, miniszteri fanfárral kísért toborzóhétvégéket Lengyelországban. Egy kicsit ez is benne van abban, hogy már két-háromezren jelentkeznek hetente önkéntesnek. A lehetőség főleg az alacsonyabb képzettségűeknek csábító anyagilag is: a jelentkezők az egyéves kiképzés alatt az ellátás mellett nettó 4500 złoty (nagyjából havi 380 ezer forintnak megfelelő) zsoldot kapnak.

Lengyelország záros határidőn belül legalább a duplájára akarja növelni a hadsereg létszámát, és ebben erősen épít az önkéntes rendszerre is. A hadsereg jelenlegi 115 ezres állományát 2025-re 300 ezresre kívánják emelni, ebből 250 ezres lesz a rendes katonaság, 50 ezren pedig a területvédelmi egységekhez tartoznak majd. Két teljesen új hadosztály felállítását is tervezik, azok után, hogy az addigi három mellé tavaly nyáron már létrehozták a negyediket, nemhivatalos nevén a Vas Hadosztályt. Utóbbinak az ország keleti részében van a bázisa. Nem csinálnak titkot belőle, hogy kifejezetten a növekvő orosz fenyegetés miatt telepítették a Visztulától keletre, minél közelebb a belarusz és a kalinyingrádi orosz határhoz.

Azt akarjuk, hogy a lengyel hadsereg olyan erős legyen, hogy elrettentse a gonosz birodalmát, ami újjászületett a keleti határaink mögött

– utalt nemrégiben az orosz fenyegetésre a lengyel hadügyminiszter.

Lengyelország az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta szinte hetente jelenti be az újabb és újabb fegyverbeszerzéseket, miközben ők maguk Ukrajna egyik legnagyobb (az USA és Nagy-Britannia mögött a világon a harmadik) katonai támogatói. A gazdaság méretéhez képest ők adták idáig a legnagyobb katonai segítséget, 1,8 milliárd dollár értékben szállítottak fegyvereket, lőszereket és harci járműveket Kijevnek. Bár a lengyel MiG-29-es vadászgépek átadására (ezeket Varsó amerikai F-16-osokkal akarta pótolni) a politikai kockázatok miatt a NATO végül nem adta áldását, az ukrán légierő maradékát azért a lengyelek ellátták hőkövető levegő-levegő rakétákkal, lengyel gyártású drónok pedig már évek óta vannak az ukrán hadseregben.

Február 24. óta Lengyelország olyan régebbi eszközöket is átadott Ukrajnának, amik korábban szinte már múzeumi darabnak számítottak (RGP-76-os kézi rakétavetőket például), de nem mondhatók újnak a hatvanas években gyártott, katyusa-utód rakéta-sorozatvető BM-21 Gradok vagy a BMP-1 gyalogsági harcjárművek sem – az ukránoknak azonban most minden, azonnal bevethető fegyver létszükséglet. Lengyelország T-72-es tankjainak többségét is átadta: a 318 T-72M-ükből a nyilvános adatokból dolgozó Oryx oldal szerint Ukrajna 230-at kapott meg. Előnyük, hogy a nyugati fegyverzetekkel szemben ezeknél nem volt szükség külön kiképzésre, hiszen az ukrán hadseregben is régóta rendszeresített típusról van szó.

Ukrajna kapott az elmúlt évek legjelentősebb lengyel hadiipari fejlesztéseiből is, a Krab önjáró tarackokból és a Piorun kézi rakétavédelmi rendszerből. A koreai alvázra épült Krabokból idáig a lengyel hadseregnek nyolcvan darabja volt, ezekből adtak át 18-at, és további 50 leszállításáról is megállapodtak. 155 milliméteres kaliberű, NATO-kompatibilis fegyverzetről van szó, ami azért is fontos Ukrajnának, mert ehhez a NATO-országok folyamatos lőszerutánpótlást tudnak adni, szemben a 122 és 152 milliméteres szovjet lőszerekkel, amikből egyre inkább kifogynak a keleti tagállamok is.

A Piorun (a szó lengyelül villámot jelent, de innen jön a szláv panteon főistenének a neve is) a lengyel hadiipar másik büszkesége. Ezt már a grúzok is bevetették a 2008-as oroszok elleni háborúban, és most Ukrajnából is kikerült több olyan felvétel, amin az ukrán védők Szu-25-ös repülőgépeket, orosz támadó helikoptereket, Orlan-10-es megfigyelődrónokat lőnek le velük.

Полювання «алігатора»?☠️
Бійці #95ОДШБр з засади вражають ??Ка-52. Чудово показує себе ??ПЗРК«Перун». Знищення ? підтвердила розвідка. Групи з ПЗРК на ?, стали неприємним сюрпризом для ворога. Колись розповім про це багато цікавого. А поки знайте – ми працюєм. І вірте в #ЗСУ?? pic.twitter.com/WBsLSrCFiB

— Yurii Kochevenko ?? (@Kochevenko) May 27, 2022

A lengyelek ezt a világ egyik legjobb rövid hatótávú rakétavédelmi rendszerének tartják, és hogy nem teljesen a levegőbe beszélnek, jelzi, hogy a Pentagon is vásárol belőlük: februárban állapodtak meg arról, hogy az Egyesült Államok több száz lengyel rakétaszettet vesz. Júniusban a lengyel hadsereg is további 600 rakétaindítóra és 3500 új rakétára adott megbízást a Meska SA állami fegyvergyárnak.

Mindez csak egy kis része a háború kitörése óta elképesztő ütemben felgyorsított lengyel haderőfejlesztésnek. A politikai elit mellett a lengyel közvélemény is nemzeti létkérdésnek látja az orosz fenyegetésre adott minél erőteljesebb választ, meggyőződésük szerint Ukrajna után és a baltiak mellett ők lehetnek Oroszország következő célpontja. Lengyelországban tízezer amerikai katona állomásozik, és bár a júniusi NATO-csúcson azt nem tudták elérni a lengyelek, hogy növeljék a létszámukat és állandó NATO-haderő is kerüljön az országba, de jelzésértékű, hogy az amerikai 5. hadtest európai parancsnoksága átkerül Poznanba, az észak-atlanti katonai szövetség pedig a keleti szárny védelmére fekteti a hangsúlyt.

Lengyelország geopolitikai helyzetét sokan hasonlítják mostanában a hidegháborús Nyugat-Németországéhoz, ahol a vasfüggöny lebontása előtt 200 ezer amerikai katona vigyázta a nyugati tömb katonailag legveszélyeztetettebbnek tartott régióját. A lengyel politika pártokon átívelő alapképlete, hogy a mindenkori Amerikában látják biztonságuk fő garanciáját. Emellett azonban legalább 2014, a Krím elfoglalása és a donbaszi harcok kezdete óta a saját haderő komplex fejlesztését is stratégiai cél.

A még Donald Tusk kormányzása alatt bejelentett átfogó haderőreformnak azonban sokáig nem volt túl sok látványos eredménye. Részben a pártpolitikai törés miatt: míg a centrista Polgári Platform a minőségi fejlesztést hangsúlyozta, a jobboldali PiS inkább a mennyiségi növekedést tűzte ki célul. Miután ők 2015-ben hatalomra jutottak, több projektet, például az Airbus által gyártott Caracal helikopterek beszerzését is leállították a magas költségekre és korrupciógyanúra hivatkozva, ahogy a Patriot légvédelmi rendszerek tervezett beszerzését is felfüggesztették.

2021 elején aztán a lengyel katonai akadémián tartottak egy komplex szimulációt, amiben egy esetleges Lengyelország elleni orosz támadást modelleztek. Ez lengyel szempontból ijesztő eredményt hozott: az oroszok öt nap alatt elfoglalnák Varsót, és 60 százalékos veszteségeket okozva megsemmisítenék a lengyel sereget.

Az Ukrajna elleni háború egyértelművé tette, hogy nincs idő további késlekedésre. Márciusban elfogadták a haza védelméről szóló törvényt, ami a cikk elején tárgyalt létszámemelésén túl új pénzügyi forrásokat biztosít a haderő modernizálására. Lengyelország idáig is a NATO azon kevés állama közé tartozott, amelyek a védelmi kiadásokban elérték az észak-atlanti szövetség által kért legalább két százalékos GDP-arányt, 2022-re 2,4 százalékot terveztek be. A háború kitörése azonban után úgy döntöttek, hogy ezt egy új haderőfejlesztési alapot létrehozva 3 százalékra emelik, amivel az Egyesült Államok és Görögország mögött fajlagosan a harmadik legtöbbet költik a NATO-tagállamok közül honvédelemre. A védelmi kiadások növelése érdekében a törvény lehetővé teszi a költségvetési szabályoktól való eltérést is, ezek immár nem számítanak bele a költségvetési hiányba, és a költségei a nemzeti bank tartalékából is finanszírozhatók.

Összehasonlításként, Magyarország esetében egyelőre a 2 százalék elérése a cél, de ez az előző évtizedben látott szinthez képest legalább akkora ugrás, mint a lengyeleknél. A fegyverzetbeszerzés irányait tekintve ugyan részben van átfedés – különösen a német vonalon -, de a különutas magyar külpolitika némileg itt is megmutatkozott, elég csak a rendszerváltás előttről származó Mi-24-es csatahelikopterek oroszországi nagyjavítására gondolni. Ez február 24. előtt nem okozott zavart a szoros lengyel-magyar szövetség működésében, azóta azonban erősen elhidegült egymástól a markánsan oroszellenes lengyel és az Ukrajnát semmilyen katonai segítségben nem részesítő magyar kormány.

A Lengyelországot a PiS elnökeként ténylegesen irányító Jarosław Kaczyński szerint a háború eddigi menete azt bizonyítja, hogy

az orosz agresszióval szemben egy nagyobb és korszerűbb hadsereg megteremtésével egy ország képes lehet megvédeni magát.

A minimális cél, hogy a lengyel haderő önmagában is képes legyen feltartóztatni egy esetleges orosz inváziót, mielőtt megérkezne az érdemi segítség a NATO-szövetségesektől. Ez különösen a Visztulától keletre lévő országrészben alapvető, ami a határ közelsége miatt infrastrukturális okokból is sebezhetőbb: a kevés megfelelő teherbírású híd különösen nehézzé tenné az utánpótlást.

A lengyelek tavasszal egy sor új fegyverrendszer beszerzéséről döntöttek, elsősorban amerikai forrásból. Legnagyobbat az M1A2 Abrams tankok megvásárlása szólt, amiről áprilisban az egyre többször Kaczyński lehetséges utódjaként emlegetett Mariusz Blaszczak honvédelmi miniszter állapodott meg Lloyd Austin amerikai hadügyminiszterrel. A világ egyik legkorszerűbb tankjaként számon tartott Abramseknek az iraki háborúk óta, ahol az amerikaiak alig vesztettek belőlük, legendája van. A lengyelek az Abrams legújabb M1A2 SEPv3 típusából rögtön 250 darabot vesznek 4,7 milliárd dollárért (ez az ország valaha volt legnagyobb védelmi kiadása), állítólag az amerikai land-lease program keretében. Az első darabok jövőre érkeznek Lengyelországba, és lehet, hogy ezeken kívül az amerikai haditengerészettől is kapnak még régebbi M1A1 tankokat.

Lengyelországnak így 2026-ra legalább ezer korszerű tankja lesz, ami azt jelenti, hogy az övék lesz Európa egyik legerősebb szárazföldi hadserege. A lengyel terepre egyébként nem feltétlenül előnyös Abramsek mellett már most is van 105 A5-ös és 142 A4-es változatú Leopard 2 tankjuk, az Ukrajnának átadott T-72-eseket pedig a sokkal korszerűbb dél-koreai K2 Black Pantherekkel fogják pótolni. A Hyundai-jal erről már megkötötték a megállapodást, sajtónyilatkozatok szerint 300-at vesznek, illetve lesz egy Lengyelországban összeszerelt saját verzió is.

Szintén Koreából, FA-50 könnyű harci repülőgépekkel váltanák ki a régi MiG-eket, a csapatszállítási és légi támogatási feladatokat pedig 32 olasz AW149 helikopter fogja ellátni. Utóbbiakról június végén állapodtak meg a Leonardóval, az ár 1,8 milliárd dollár. Jönnek török Bayraktar drónok is, de a lengyel légierőt fémjelezni az F-35-ösök fogják. A sok ország által vágyott, de csak keveseknek felkínált ötödik generációs amerikai vadászgépekből Washington kedvező áron, összesen 4,6 milliárd dollárért ad 32-t Varsónak, ezek 2025-től érkeznek majd.

A légvédelmet a rövidebb, 25-40 kilométeres hatótávra tervezett Brit CAMM, tágabb térségben pedig nyolc amerikai Patriot-üteg fogja biztosítani. Az első kettő Patriotról már korábban kötöttek megállapodást, ezek év vége felé érkeznek, de májusban a lengyelek további hatra is kértek ajánlatot – a közép-hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni védelemhez az országnak legalább nyolcra van ugyanis szüksége a varsói katonai vezetés szerint.

A lengyel fegyverkezés volumenét most talán az érzékelteti a legjobban, hogy júniusi bejelentés szerint nem kevesebb, mint 500 HIMARS-t vásárolnak az Egyesült Államoktól. A HIMARS az a félelmetes hírű precíziós rakéta-sorozatvető, amiből az ukránok idáig nyolcat állítottak rendszerbe, de ennek máris érzékelhető hatása van. A gyorsan utántölthető, több tucat kilométerre is nagy pontossággal célzó fegyverzettel távolabbi orosz lőszerraktárak is lőtávolon belülre kerültek, a mélységi csapások lehetősége miatt orosz szempontból félő, hogy az egész hadi logisztikát át kell tervezni. Lengyelország 500 M142-es HIMARS-t szeretne, és nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal (az ukránok ilyeneket nem kaptak, így az ő hatótávjuk csak 70 kilométer) akár 300 kilométerre is el tudnának lőni az irányított sorozatvetővel.

A már korábban bejelentett 300 Cougar katonai szállítójárművel, a lengyel fejlesztésű Kormoran II aknakereső hajókkal, a 2034-re tervezett támadó tengeralattjárókkal és a további beszerzésekkel együtt Lengyelország a II. világháború óta a legnagyobb hadi fejlesztését hajtja végre. Ezzel a lengyel hadsereg a NATO hat legerősebbje közé kerül. Áprilisi számítások szerint a bejelentett fegyvervásárlások összértéke eléri a 48 milliárd dollárt, és ebben még nincsenek benne a későbbi megállapodások. Lengyelország mindezzel katonailag elérheti, hogy valóban a térség meghatározó, stratégiai jelentőségű játékosa legyen, akit a világpolitikában sem lehet figyelmen kívül hagyni. Kérdés azonban, hogy a recessziós kilátások fényében ennek milyen ára lesz a lengyel államháztartásra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország immár nyíltan ellenség a NATO számáraPutyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeddig bírja a húsdarálót az ukrán és az orosz hadsereg?Két hónap alatt az oroszok csak egy Budapest nagyságú területet foglaltak el, de nem kizárt, hogy felgyorsulnak az események.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerültek amerikai alkatrészek orosz fegyverekbe?Hiába korlátozott évek óta az oroszok hozzáférése a nyugati chipgyártók termékeihez, a hadi eszközeikben ezek rendre megtalálhatók.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Abrams f-35 haditechnika HIMARS Lengyelország NATO orosz-ukrán háború Patriot Olvasson tovább a kategóriában