Európa nagy gazdaságaiból sorra érkeznek azok a statisztikák, amelyek szerint a lakosság elkezdte visszafogni a költéseit. Azokban az országokban, ahol nincs az üzemanyagon árstop, az autósok megpróbálnak kevesebbet autózni, és további általános jellemző, hogy az élelmiszereken is próbálnak minél többet fogni. Részben nem vesznek annyi árut, mint korábban, esetleg más termékekre váltanak, vagy a korábbinál sokkal inkább vadásznak a leárazásokra.
A német statisztikai hivatal már áprilisra vonatkozóan kimutatta ezt a trendet, ott rekordmértékű, éves szinten 6,5 százalékos forgalomesést mértek. A brit statisztikák májusra jelezték, hogy a felnőtt lakosságnak majdnem fele, 44 százaléka fogta vissza az élelmiszerköltéseit. A spanyol háztartások fogyasztása az első negyedévben 2 százalékkal csökkent, egy friss lengyel felmérésben pedig a válaszadók 35 százaléka nyilatkozta azt, hogy kevesebb élelmiszert vesz.
Fontos körülmény, hogy mivel az élelmiszer-infláció Európa-szerte legalább 8-9 százalékos (nálunk ennél a KSH szerint is magasabb, szubjektív mérésünk szerint pedig körülbelül 25 százalékos), az éves összehasonlításokban az összesített bolti bevételek nőhetnek, ám a volumen ennek ellenére is csökkenhet.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 első negyedévében a magyar élelmiszerboltok forgalma összesen 1124 milliárd forint volt, 2022 első három hónapjában pedig 1229 milliárd forint. Ez 9,3 százalékos növekedés, ami egészen biztosan kisebb, mint az élelmiszer-infláció, vagyis reálértékben a magyar vásárlók is kevesebbet költenek. A volumenadatok hónapról-hónapra elérhetőek, és elenyésző mértékű csökkenést vagy növekedést, azaz lényegében stagnálást mutatnak már hosszú ideje. Ebből arra lehet következtetni, hogy körülbelül ugyanannyi élelmiszert vásárolnak, de kevesebbet tudnak költeni (elmozdultak az olcsóbb vagy leárazott termékek irányába).
Amennyiben azonban a volumen a nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is érezhetően csökkenni kezd, akkor várhatóan az egyébként is egyre nehezebb helyzetben lévő kisebb boltosokon fog először csattani az ostor. Ők ugyanis sokkal nehezebben fognak megküzdeni azzal az általános jelenséggel, hogy volumencsökkenés mellett a fix költségek folyamatosan emelkednek.
Ahogy egy kisebb vidéki üzletben mondták nekünk, a magasabb energia- és bérköltségek miatt az eddig alkalmazott 20 százalék körüli kiskereskedelmi haszonrést 25-re kell emelni, hogy az üzlet pénzügyileg egyensúlyban maradjon. Azt a terméket, amit a boltos a nagykereskedőtől bruttó 1000 forintért szerez be, a korábbi 1200 helyett most már 1250 forintért kell kitenni a polcokra, hogy az emelkedő számlákat és a béreket ki lehessen fizetni. Ha azonban a beszerzési ár is emelkedik, akkor a vevők által érzékelt áremelés természetesen még nagyobb lesz.
Ám még rosszabb a helyzet, ha ezzel párhuzamosan a volumen is elkezd csökkenni, hiszen ebben az esetben kisebb mennyiségű árut kellene összességében több pénzért eladni, mint azelőtt, vagyis még tovább kellene feszíteni az emberek tűrőképességét, az áremelést.
Ekkor viszont a vevők sokkal inkább elkezdik összehasonlítani az árakat a jellemzően külföldi tulajdonban lévő, a kicsiknél hatékonyabban dolgozó multiláncokkal, és ha ott alacsonyabb értékeket látnak, oda mennek vásárolni. Ez tovább csökkenti a kis boltok volumenét, vagyis az üzlet egy olyan ördögi körbe kerül, amelyet a kis boltosoknak valahogy el kellene kerülniük. Mivel azonban az egyedülálló kis boltok jelentős része már az inflációs időszak előtt is épphogy életben tudott maradni, a többségnek (a multiláncokkal szemben) nincs sok tartaléka, hogy a nehéz időszakot átvészelje. Nagyon valószínű, hogy egy volumencsökkenés a multiláncoknak relatív kedvezne, a kis magyar kkv-knak pedig hátrányára válna.
A kormány az elmúlt években többször is egyértelművé tette, hogy a sarki kis boltokat kész támogatni, hogy azok életben maradjanak. Ennek azonban eddig nem sok eredménye volt abban az értelemben, hogy a kis üzletek számának csökkenését az eddigi intézkedésekkel nem sikerült megállítani. A trend nem szakadt meg, a költségvetés jelenlegi helyzetében pedig ezt most még nehezebb feladatnak tűnik elérni, hiszen nehéz lesz a forrást biztosítani a támogatáshoz.
Vállalat
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
