Valószínűleg az idei nyáron sem lábalhat ki a turisztikai szektor az elmúlt évek válságos helyzetéből Európában. A pandémia ugyan alábbhagyott, több ország légközlekedésének kiszámíthatóságát fenyegetik viszont a dolgozók körében tapasztalható feszültségek: tegnap például az Air France-KLM 85 járatát kényszerült törölni a párizsi repülőtéri dolgozók sztrájkja miatt.

Írországtól Németországon keresztül Törökországig előfordulnak hasonló zavarok a repülőterek működésében, amelyek a Bloomberg cikke szerint az egész turisztikai iparág kilátásait megtépázzák. A jórészt a toborzási nehézségek és az infláció miatt fokozódó bérfeszültségek miatti problémák ráadásul a légitársaságokat is érintik: a Lufthansa például 900 júliusi járatát kénytelen törölni a kellő mennyiségű munkaerő híján, de az Air France-KLM, a British Airways és a Ryanair sem győzik a rendelkezésükre álló munkaerővel kiszolgálni a megnövekedett keresletet.

Nagyobb fizetések persze enyhítenének a munkavállalók felől eredő nyomáson, de a béremelésekkel egyelőre meglehetősen óvatosak a járvány kezdetén a forgalmukat elveszítő és emiatt leépítésekbe kezdő vállalatok, hiszen nemrég még az állami támogatásoktól függött a túlélésük. Az elmúlt években több százezer dolgozót elküldő ágazat a felélénkült utazási kedv miatt mostanra kapacitáshiánnyal küzd, aminek következményei kezdenek kiéleződni – jó példa ezek súlyára, hogy a II. Erzsébet királynő platina jubileumakor megnövekedett forgalom miatt a Ryanair a brit haderőhöz volt kénytelen segítségért folyamodni.

A légtársaságok sztrájkfenyegetettsége is fokozódik, a Ryanair utaskísérői már több országban fontolgatják a munkabeszüntetést, míg a skandináv SAS-t közel ezer dán, norvég és svéd pilóta sztrájkja fenyegeti. És a többi szereplő sincs jobb helyzetben, a repülőterekre specializálódott ACI Europe lobbi-társaság vezetője, Olivier Jankovec a következőképp nyilatkozott az amerikai lapnak:

Az embereket bizonyos, főleg a biztonsági és a földi kiszolgálással kapcsolatos munkaköreink nem igazán érdeklik. A bérek már nem elég vonzók a műszakbeosztások és a hétvégi munka igénye mellett.

Sokan, akik távozni kényszerültek a légiközlekedésből, egyáltalán nem is vágynak vissza, amit mi sem szemléltet jobban, mint egy nagyobb repülőtér által a közelmúltban rendezett állásbörze esete, ahol mindössze négy jelentkező akadt az előzetesen várt 800 helyett, idézte fel Jankovec. A jegyeladások ugyanakkor bizonyos társaságoknál rekord-közeli szintre futottak fel, de ez öröm helyett inkább jókora fejtörésre ad okot, és nem csak a légközlekedésben érintettek számára, hanem az utazásszervezőknek is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az a meglepő, hogy megadóztatjuk a légitársaságokat, hanem az, hogy ezt mire költjükAz európai példák alapján valóban nem unortodox húzás a légi közlekedés megadóztatása, ám a magyar verzióban van egy furcsaság.

A probléma meglétét alátámasztja az a kiszivárgott hangfelvétel is, melyből kiderült, hogy a Wizz Air dolgozói is többször kénytelenek szabadságra menni a kimerültségtől, amire a cég alapítója, Váradi József csak azt mondta, hogy aki fáradt, az dolgozzon tovább kitartóan, ezzel viszont alaposan felbőszítette a repülőipari szereplőket, akik szerint a Wizz Air hozzáállása biztonsági kockázatot jelent, és nem először fordul elő, hogy kétes ügyek bukkannak fel náluk.  

Our concerns about @wizzair‘s deficient corporate and safety culture are not new. A thread ?

— European Pilots (@eu_cockpit) June 10, 2022

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet légitársaság nyaralás toborzási nehézségek turizmus Olvasson tovább a kategóriában