Sok magyar településnek, köztük a fővárosnak is csak egy jogi kiskaput kihasználva sikerült tavaly decemberben elkerülnie, hogy ne kelljen 2022-ben az egy évvel korábbi többszörösét kifizetniük a közvilágításért. Most úgy tűnik, hogy a kormányzat bezárja ezt a kiskaput, ez pedig több település költségvetésén is lyukat üthet.
Kimenekültek a piacról
Csak a családoknak lesz elérhető a rezsicsökkentés, így az egyetemes szolgáltatásból, tehát a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és ki kell lépniük a gazdálkodó szervezeteknek, például a kis és középvállalkozásoknak is.
Ezzel az elejtett félmondattal lepte meg a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának hallgatóit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégén. Az új tárcavezető kijelentése azért volt meglepetés, mert a kabinet korábban egyáltalán nem beszélt a rezsicsökkentés szűkítéséről, sőt, az egyik legfontosabb kampány és kampány utáni üzenet pont az volt, hogy az Orbán-kormány egyik legnagyobb politikai vívmányát bármi áron fenn kell tartani.
Persze a kormányzati kommunikációban eddig is a családok védelme kapta a legnagyobb hangsúlyt, ennek ellenére az eddig az egyetemes körbe tartozó önkormányzatok és kisvállalkozások is bízhattak benne, hogy továbbra is olcsón kapják majd az energiát. Előbbiek azért, mert közfeladatot látnak el, utóbbiak pedig azért, mert technikailag is elég nehezen kivitelezhető, hogy kizárják őket az egyetemes körből*Az egyetemes szolgáltatáshoz való jogosultság jelenleg – némileg leegyszerűsítve – mind a villamosenergia, mind a gáz esetében a felhasználás mennyiségéhez van kötve, nem ahhoz, hogy lakossági vagy vállalati fogyasztó vételez-e az adott helyen..
A miniszter kijelentése rengeteg kérdést vet fel, az azonban nincs ezek között, hogy milyen hatással lesz mindez az önkormányzatokra, ha bevezetik. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy
a településeknek jelentős többletkiadással kell szembenézniük, ha mostantól piaci árat kénytelenek fizetni az áramért és a gázért.
Ennek lehetősége egyébként már decemberben is felmerült. Az energiapiaci káosz tavaly őszi kezdetét megelőzően az önkormányzatok nem az egyetemes szolgáltatást vették igénybe, hanem jellemzően piacról vásárolták a villanyt, és a gázt is. Ennek egyszerű oka az volt, hogy így olcsóbban jutottak energiához, mivel a piaci árak alacsonyabbak voltak a rezsicsökkentett díjnál.
Tavaly év végén aztán nagyot változott a helyzet, ez azonban a legtöbb önkormányzatot nem érintette azonnal, hiszen a települések általában éves szerződések keretében szerzik be az energiát. Az új, immár 2022-es közbeszerzések kiírásakor azonban a városvezetők azzal szembesültek, hogy az egy évvel korábbinál ötször-hatszor magasabb lehet a villanyszámla az idén.
Ekkor kezdtek el tömegesen belépni az önkormányzatok a rezsicsökkentés ernyője alá, tehát az egyetemes körbe. Ahogy korábban írtuk: A helyzet extrémitását jól mutatja, hogy korábban ez a megoldás szinte egyáltalán nem merült fel. Olyannyira nem, hogy több, lapunknak nyilatkozó szakértőt is meglepett, hogy a törvényi passzus egyáltalán létezik.
Háromszoros ár
Mindenesetre az önkormányzatok rengeteg pénzt spórolhattak így, különösen a közvilágításon, amelynek költségei már az előző hónapokban is nagyon komoly terhet róttak volna rájuk, ha a piaci áron kell vásárolniuk. Az elmúlt időszakban számos olyan közbeszerzés jelent meg, amelyben az egyes települések egyetemes szolgáltatási szerződés keretében igyekeztek villamosenergiát beszerezni, és kaptak is, kilowattóránként nagyjából 35-40 forintért.
Ezzel szemben azok az állami szervezetek (például vállalatok, vagy egyesületek), amelyek eddig sem voltak jogosultak a rezsicsökkentett áron vásárolni, 90 és 130 forint közötti, tehát
alsó hangon 2,5-3-szoros áron jutottak villamosenergiához az elmúlt hónapokban.
A piaci árakban pedig a közelmúltban sem volt érdemi változás. Persze a karácsony környéki, és a háború kitörését követő csúcshoz képest olcsóbb most a villamosenergia, ám az árak így is jóval meghaladják a rezsicsökkentettet díjakat.
Ha pedig a jelenleginél 60-80 forinttal drágábban kell vásárolnia az önkormányzatoknak az már egy kisebb településnél is tízmilliós nagyságrendű többletkiadást jelent az év hátralevő részére is. A 12 ezer fős Nagykáta például éves szinten 640 ezer kilowattóra áramot használ el közvilágításra, így esetükben csak ez 20-25 millió forintos költségnövekedést eredményezne. Ugyanez a 32 ezres Pápán már 100 millió forint környékén van, az egyéb – nem közvilágításra használt – áramért pedig további 200 millióval kellene többet fizetniük, mint rezsicsökkentett áron. Ez a 300 millió forint a város teljes büdzséjének nagyjából 2 százaléka.
Budapesten összeültek
Budapesten pedig ennél is egy nagyságrenddel nagyobb többletkiadással kell számolni. A főváros az év hátralévő részében a korábbi beszerzések alapján nagyjából 45 millió kilowattóra villamosenergiát használhat el közvilágításra, ami 2,7-3,6 milliárd forinttal kerülhet többe piaci áron, mint amennyit az egyetemes szolgáltatásért fizettek volna.
Úgy tudjuk, hogy a fővárosi önkormányzatnál kedden egyeztettek is az illetékesek az ügyben. Budapestnek azért jelenthet már ez a néhány milliárdos többletkiadás is nehézséget, mert a főváros eddig is jelentős költségnövekedéssel szembesült amiatt, hogy bizonyos szolgáltatásai kimaradtak a rezsicsökkentésből, vagy éppen az árrögzítésből. A BKV villamosenergia-költsége is többszörösére emelkedett, akárcsak a tömegközlekedés üzemanyag-kiadásai. Bár elvileg a BKV-buszok tankolhatnának*Vagy egy ideig tankolhattak volna. a 480 forintos rögzített áron, ehhez be kellett volna állniuk a benzinkutakhoz, ami mind a budapesti tömegközlekedést, mind az autósok tankolását felborította volna.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
