Az Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormány

Több mint 950 millió forintos osztalékjövedelme volt a miniszterelnök édesapjának a család legnagyobb bányászati érdekeltségéből, a Dolomit Kft.-ből. Bár az elmúlt években előfordult már, hogy ennél is több pénzt vehetett ki a vállalatból Orbán Győző, 2021 így is kiemelkedően jó éve volt a cégnek. Ebben pedig komoly szerepet játszott, hogy a társaság hihetetlenül magas profitrátával működik.

Kétszer annyit keresnek, mint az iparági átlag

A Dolomit Kft. tavaly ötmilliárd forintos árbevétel mellett közel 1,9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, ami azt jelenti, hogy a forgalom 37 százaléka maradt meg profit soron. Ez kiugróan magas érték, a zúzott kőnél és csatornázási elemeknél sokkal magasabb feldolgozottságú terméket előállított cégeknél is ritka az ilyen.

A Dolomit Kft.-nél azonban egyáltalán nem, a korábbi években is hasonló hatékonysággal működött a cég, rendre az iparági átlag feletti nyereségrátával. A fenti ábrán az látható, hogy tavaly, illetve az azt megelőző öt évben mennyi volt az árbevétel-arányos nyeresége Orbán Győző cégének, illetve a tíz legnagyobb, Dolomit Kft.-vel megegyező tevékenységű^*kőfejtés, gipsz, kréta bányászata vállalatnak. Mivel a kőbányászat nem egy túl sokszereplős szektor, így ez a tíz vállalat az ágazat elég jelentős részét lefedi^*A cégek között akadnak olyanok, amelyek más tevékenységet is végeznek, de az elemzésbe bevont vállalatok főtevékenysége kivétel nélkül megegyezik a Dolomit Kft.-jével..

Amint látható, a Dolomit nyereségrátája több mint a duplája volt a tíz legnagyobb cégének. Hasonló a helyzet akkor is, ha a csak magyar tulajdonú kőfejtőket nézzük^*Ez hat vállalat a tízből.: ezek átlagos nyereségessége jellemzően inkább alatta volt a teljes ágazati értéknek, de az elmúlt két-három évben jelentősen már nem tért el attól.

Ennek mások mellett azért van jelentősége, mert a nagy nemzetközi csoportok adózási okokból játszhatnak azzal, hogy melyik országban mutatják ki a nyereséget, ám ebben a szektorban nincs nagy különbség a vállalkozások eredményességében a külföldi és magyar tulajdonú cégek között.

Kivéve persze a Dolomit Kft.-t.

Ebben a hat évben az iparági átlagos nyereségrátával számolva Orbán Győző cége 5 milliárd forinttal kisebb nyereséget ért volna el, mint amennyit ténylegesen.

A kiugró nyereségességnek külön élt ad, hogy a kormányzat a közelmúltban épp egyes ágazatok cégeinek „extraprofitjára” hivatkozva vetett ki különadót, ám a kiszemelt szektorok között nincs ott sem a kormányközeli köröknek oly fontos építőipar, sem az építőalapanyag-gyártás. Az nem teljesen egyértelmű, hogy a kabinet mit ért extraprofit alatt, de a közgazdaságtanban, ha használják ezt a kifejezést, akkor épp arra szokták, ha egy cég – mint Orbán Győző bányavállalata – az ágazati átlag feletti eredményességgel tud működni.

Nem adózik az extraprofit

Elvileg tartósan ilyen helyzet nem nagyon fordul elő, de amint látható, a Dolomit Kft.-nek ezt is sikerült elérnie. Persze Orbán Győző cége sem hozott mindig ilyen magas profitrátát. Ha kicsit jobban visszamegyünk az időben, látható, hogy a cég árbevétel-arányos nyeresége a 2010-es évek elején kezdett el nagyon dinamikusan emelkedni. Ha ötéves átlagokat nézünk, akkor 2007 és 2011 között 13,4 százalékos profitrátával működött a cég, 2012 és 2016 között szinte hajszálpontosan ennek duplájával, a legutóbbi öt évben pedig már közel háromszorosával.

Az eredményesség ilyen ütemű felfutását magyarázhatja a 2008-as válságból való kilábalás, illetve az elmúlt évek építőipari szárnyalása, de a Dolomit Kft. egyre gyakoribb közvetett állami megrendelései is. A Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.

A kormányzat egyébként tavaly nyáron egyes építőipari alapanyagokat gyártó cégekre – szintén azok extraprofitjára hivatkozva – vetett ki különadót, és bár sok vállalkozást nem érintett az intézkedés, a Dolomit Kft.-t pont igen. Akkor azonban nem a költségvetésben tátongó lyukak betömése volt a cél, hanem az elszabaduló árak emelkedésének megállítása. Ráadásul a különböző alapanyagok esetében elég eltérően alakult a szabályozás: a Dolomit által forgalmazott termékeknél például kifejezetten puhán.

A jogszabály értelmében az érintett cégeket kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezték, ha egy bizonyos szintnél drágábban értékesítik termékeiket. Elvileg a meghatározott árszintnél magasabb bevételük 90 százalékát kellett, illetve kellett volna befizetniük különadóként.

Igen ám, de miközben a homok, a kavics és a cement esetében konkrét árat határoztak meg, addig – ahogy a Portfolio fogalmazott a különadó bevezetésekor – a kőre, a mészre, a gipszre vagy az agyagra nem adtak meg ilyen hatósági árat, ezen termékek esetében csak úgy általánosságban volt érdemes betartani a tisztességesnek vélt piaci árazást.

A Dolomit Kft. termékeinél tehát érzésre kellett megállapítani, hogy tisztességesen áraznak-e.

Ennek megfelelően Orbán Győző cége a jelek szerint nem is fizetett különadót, vagy ha igen, legfeljebb minimális összegűt. A cég beszámolójában azon a soron, ahol ezt a tételt kimutathatnák, durván 96 millió forintos összeg szerepel, ebben azonban más kiadások is benne vannak, sőt könnyen előfordulhat, hogy csak más kiadások vannak benne^*Az egyéb ráfordításokon belül adók, illetékek, hozzájárulások címén költött ennyit a vállalat.. Ez utóbbira utal, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben összességében csökkent a cég ilyen jellegű ráfordításainak összértéke.

Röviden összefoglalva tehát Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek ezért nem kell érdemi különadót fizetnie.