Bár embargót eddig kevés ország vezetett be az orosz kőolaj importjára, a közvélemény nyomására vagy a közvetett szankciós hatásoktól tartva már eddig is több jelentős szereplő szüntette meg vagy csökkentette a vásárlásait. Meglepő módon a márciusi adatok szerint az utóbbi táborba tartozik Kína is, amely pedig általában nem fél amerikaiak által szankcionált forrásból olajat vásárolni.

Irán jelentős részben ennek köszönhetően van még talpon, az ország olajexportja ugyanis – ritka szíriai és venezuelai szállításokat leszámítva – kizárólag Kínába irányul. A vevő pedig a jelek szerint az orosz-ukrán háború első teljes hónapjában úgy ítélte meg, hogy kisebb kockázat iráni, mint orosz kőolajat vásárolni. Ahogy a Wall Street Journal írta, a kínai vámhivatali adatok szerint az orosz olaj importja márciusban 14 százalékkal csökkent. Közben viszont az iráni olajexport jelentősen emelkedett: a tavalyi átlagosan 668 ezer hordós szintről az idei első negyedévben 870 ezerre az árupiaci információszolgáltató Kpler adatai szerint. Ez a 30 százalékos emelkedés a legjelentősebb, amióta Donald Trump amerikai elnök újra bevezette a szankciókat Iránnal szemben 2018-ban.

Noha a Közel-Keleten számos kérdésben együttműködik Oroszország és Irán, az olajpiacon riválisnak számítanak, már csak azért is, mert az általuk kínált kőolaj hasonló összetételű, így kiváltható egyik a másikkal az adott fajta olajra optimalizált finomítók esetében.

Ez egyébként Magyarország szempontjából is figyelemre méltó, hiszen idehaza a kormány és a Mol azzal indokolja, hogy nem tud az ország meglenni orosz olaj nélkül, hogy nem lehet megoldani hasonló összetételű kőolaj eljuttatását a százhalombattai finomítóba. Ahogy azonban több cikkben is bemutattuk, ez nem igaz, legfeljebb a Mol nyeresége csökkenne egy ilyen átállás esetén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem okoz ellátási problémát az orosz olajembargó Magyarországon, legfeljebb a Mol profitja csökkenAz orosz olajembargó egyetlen gazdaságot, így a magyart sem tenne tönkre, mert a világpiacon van elég kőolaj, és az a Mol finomítóiba is eljuttatható.

Igaz, iráni forrással még nem lehet számolni, mert ahhoz előbb nyélbe kellene ütnie az új atomalkut a Nyugatnak az országgal a szankciók feloldásáért cserébe, ez viszont még nem történt meg. A hírek szerint ugyanakkor Irán már készül arra, hogy belátható időn belül újra szabadon értékesítheti olaját, több lezárt szárazföldi olajkútnál is elkezdték az újraindítás előkészületeit.

Az iráni vezetés számára egyébként nemcsak az olajexport mennyiségének növekedése jó hír, hanem az is, hogy kisebb árengedménnyel értékesítheti az energiahordozót, mint Oroszország. Legalábbis egy iráni illetékes szerint a nemzetközi árszinthez képest nekik 20 dollár árengedményt kell adniuk hordónként, míg Oroszországnak 30-at.

Március óta természetesen megváltozhattak a viszonyok, elképzelhető például, hogy a szankciók működését megismerve már kevésbé óvatosak az orosz olaj vásárlásával egyes kínai vevők. A Kpler frissebb adatai szerint májusban napi 86 ezer hordóval több orosz olajat és olajterméket vásárol Kína, mint tavaly ilyenkor.

Ez ugyanakkor nem olyan mennyiség, amely összemérhető lenne a formálódóban lévő uniós olajembargó okozta esetleges kieséssel, illetve az oroszoknak valószínűleg továbbra is jelentős engedményt kell adniuk a világpiaci árhoz képest. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az orosz olajkitermelés több mint a negyedével fog csökkenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJobban is akarhatnánk a leválást az orosz olajról, mert nem lehetetlenA Mol már évekkel ezelőtt próbált lazítani az orosz kőolajtól való függőségen, de akkor még üzleti okokból. Tényleg olyan borzasztóan nehéz lenne az átállás?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olcsó orosz olaj menti meg Orbánék benzinárstopjátA nagykereskedelmi piacon az árstop miatt tízmilliárdokat bukó Mol az orosz olajra épülő finomítói tevékenység megugró hasznából fedezheti ezt a veszteséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRosszul járunk, ha azonnali embargót vezetünk be az orosz szénhidrogénekkel szembenA gyors leválás még az ukránok számára is hátránnyal járna, de az ésszerű tempóban végrehajtott függetlenedés az orosz energiahordozóktól indokolt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Irán Kína kőolaj olajexport orosz-ukrán háború Oroszország Olvasson tovább a kategóriában