Romák, Covid, pénz, Jobbik – mi befolyásolta a Mi Hazánk teljesítményét?

A várakozásokhoz képest messze felülteljesítő Mi Hazánk egyik legfontosabb választási ígérete előzetesen a „Covid-diktatúra” megállítása volt. A párt eredményei azonban nem mutatnak összefüggést sem a koronavírus-járvány adataival, sem az oltakozási hajlandósággal. A roma lakosság arányával és a jövedelmi helyzettel már valamilyen kapcsolat van, de egyáltalán nem olyan, amire előzetesen számítanánk. A legtöbbet pedig minden jel szerint annak köszönheti a párt, hogy sikerült magához terelnie a korábbi jobbikosok nagyjából negyedét.

Se oltás, se betegség

A Covid-adatokkal azért nehéz összevetni bármit, mert itthon a kezdetek óta rendkívül hiányos a járvánnyal kapcsolatos adatközlés. Az egyetlen rendszeresen megjelenő területi információ a fertőzöttek száma megyei bontásban, ez alapján azonban érdemi elemzést nem lehet csinálni. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy ennél részletesebb számokat osztott meg az operatív törzs: 2021 tavaszán lettek nyilvánosak az addigi települési szintű fertőzöttségi és halálozási adatok.

Ezek az első két hullámot és a harmadik legelejét ölelik fel, így frissnek nem igazán mondhatóak, de más adat híján csak ezeket felhasználva tudtuk elemezni, hogy van-e bármilyen összefüggés a járvány okozta fertőzések és halálesetek száma és a Mi Hazánk választási eredményei között. A válasz pedig az, hogy a jelek szerint nincs.

A párt listás eredményei se települési, se járási szinten nem mozognak együtt a népességarányos fertőzöttségi és halálozási adatokkal.

Hasonló a helyzet, ha az eredményeket az oltási hajlandósággal vetjük össze: az sem igaz, hogy azokon a településeken kapott volna több voksot a párt, ahol nagyobb az oltásellenesség^*Ehhez a postai úton kiküldött védettségi igazolványok népességarányos számát vetettük össze a Mi Hazánk listás szavazati arányával, és kifejezetten alacsony, 0,17-es korreláció adódott..

Ahol kevesebb a roma, több szavazatot kaptak

A párt politikai palettán elfoglalt helye miatt megvizsgáltuk azt is, hogy a cigány lakosok arányával van-e bármilyen összefüggése a Mi Hazánk listás eredményének. A szélsőjobboldali politikai csoportosulások a tapasztalatok – vagy inkább az általános vélekedés – szerint az olyan helyeken erősebbek, ahol a roma népesség aránya magasabb. A Mi Hazánk mostani eredménye azonban ellentmond ennek. Ha nem is túl erős az összefüggés (0,33-as a korreláció), de kevesebben szavaztak a pártra az olyan helyeken, ahol magasabb a romák aránya a népességen belül^*Két adatsor ilyen jellegű együttmozgását a korrelációs együtthatóval lehet mérni. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken..

Az oltással és a roma népesség arányával kapcsolatos eredmények ugyanakkor jó eséllyel nem teljesen függetlenek egymástól. A Választási földrajz még január végén mutatta be a Válasz Online-on megjelent cikkében a Mi Hazánk kampányának azt a dilemmáját, hogy oltásellenes tábor leginkább a válságövezetek cigányságából lenne építhető, ami egy szélsőjobboldali pártnál elég ellentmondásos.

A cikk alapállítását pedig az adatok is megerősítik: a roma lakosság aránya kifejezetten erős negatív korrelációt mutat a kézbesített védettségi igazolványok népességarányos számával. Vagyis tendenciaszerűen minél nagyobb a roma lakosság aránya egy településen, egy főre vetítve annál kevesebb védettségi igazolványt postáztak oda.

Igaz, itt nem a roma népesség tényleges arányáról van szó, hanem azokéról, akik a legutóbbi, 2011-es népszámláláson romának vallották magukat. Az önbevallás miatt a számuk jelentősen eltér a többségi társadalom, illetve a kisebbségkutatások által romaként/cigányként kategorizált népesség nagyságától, a különbség két-háromszoros.

Elcsábított jobbikosok

A Mi Hazánkra tehát nem azokon a helyeken szavaztak sokan, ahol a választási üzenetük vagy a közvélekedés alapján gondolhattuk volna. Emellett a jövedelmi helyzettel sem mutat olyan összefüggést a párt eredményessége, mint mondjuk a Fideszé. A kormánypártok listájára látványosan többen szavaztak ott, ahol kevesebbet keresnek az emberek, a legszegényebb falvakban és községekben pedig tarolta Fidesz. A Mi Hazánk teljesítménye azonban épp ellentétes irányú (igaz, még a roma lakosság arányánál is gyengébb) kapcsolatban van a jövedelemmel^*0,279-es a korreláció..

Ha demográfiai mutató nincs is, amivel jól lehetne magyarázni a Mi Hazánk teljesítményét, politikai azért akad. Az általunk vizsgált változók közül a legerősebb kapcsolat a Jobbik 2018-as eredményeivel van: ahol négy éve jól teljesített az akkor még külön induló Jobbik, ott most jobb eredményeket ért el a Mi Hazánk is.

Az utóbbi párt két legkiemelkedőbb eredményével kapcsolatban ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy mindegyiknek van speciális oka: Ásotthalom polgármestere a Mi Hazánkat is vezető Toroczkai László, a Cserháthalápot is magában foglaló választókerületben pedig a település polgármestere, Dócs Dávid indult egyéniben, aki egyben a párt alelnöke.

Még látványosabb a grafikon, ha nem az arányokat, hanem az adott pártra a településen leadott listás szavazatokat ábrázoljuk egy grafikonon. Ebből az is kitűnik, hogy a Mi Hazánk nagyjából a négy évvel ezelőtti jobbikos szavazatok negyedét tudta becsatornázni magához.

A cikk írásában közreműködött: Hajdu Miklós, Hobot Péter és Kolozsi Ádám.

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.