Várhatóan pénteken aláírja Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a két ország közös beruházási alapjáról szóló keretszerződést, amelybe a jövőben ukrán állami részvétellel zajló ásványkincs-kitermelésből származó jövedelmek kerülnek, amelyeket aztán Ukrajna újjáépítésébe fektethetnek be.

Előzmények: az ásványkincsek, ezen belül is elsősorban a ritkaföldfémek kitermelését eredetileg Zelenszkij vetette fel tavaly kora ősszel az akkor még csak elnökjelölt Trumpnak, hogy biztosítsa az üzleti lehetőségekre legendásan fogékony politikus jóindulatát országa számára.

• Ebből azonban aztán egy, a legsötétebb gyarmati időkre emlékeztető amerikai ultimátum lett, az amerikai kormány a már működő ukrán bányák és kikötők jövedelméből követelt 500 milliárd dollárt a háborús segítség ellentételezése címén.
• Zelenszkij ennek aláírását többször is visszautasította, és azt mondta, az Egyesült Államoktól 98,5 milliárd dollár értékű segítséget kaptak az elmúlt három évben, és ez sem hitel volt, hanem segély, azaz nem jár vissza pénz.
• Ezt követően durva üzengetésbe keveredett Trumppal, aki diktátornak nevezte őt, és elkezdte terjeszteni az orosz propaganda számos állítását.

Miért fontos ez? A szituáció azzal fenyegetett, hogy az Egyesült Államok teljesen magára hagyja Ukrajnát, miközben feloldja az Oroszország elleni szankciókat.

• Most úgy néz ki, hogy bár Ukrajna nem kap kézzelfogható biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól, de folytatódhatnak a még Biden elnöksége alatt eldöntött fegyverszállítások, és továbbra is hozzáférhetnek amerikai hírszerzési adatokhoz és a Starlink műholdhálózat szolgáltatásához.
• Emellett ha Trump el tudja adni a megállapodást személyes sikereként, akkor talán kevesebb motivációja lesz arra, hogy gyorsan lecsapjon az oroszok által ajánlott, némileg hasonló ásványkincses lehetőségre.

Igen, de: „Sem Volodimir Zelenszkij, sem az ukrán kormány nem írhat alá olyan megállapodást, amely nem garantálja az ország hosszútávú biztonságát” – mondta szerdán Denisz Smihal ukrán kormányfő. Az ő kikötésük, hogy a biztonsági garanciák Zelenszkij tavalyi béketervén alapuljanak, és ne zárják ki az ország jövőbeli NATO-tagságát. (Amit Trump megtett.)

• Az Európai Unió is ajánlatot tett Ukrajnának a nyersanyagai kitermelésére és hasznosítására – írta Stéphane Séjourné közösségi oldalán. Az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős alelnöke „win-win dealnek” nevezi az ajánlatot.
• A jelek szerint ezzel Európa elkésett, bár nem kizárt, hogy később európai vállalatok is szerepet kapjanak a bányászatban.

Felülnézet: Ukrajnában 19 millió tonna grafit vár kitermelésre, amely nélkülözhetetlen az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához. Ez a világ grafittartalékának ötödét teszi ki.

• Európa lítiumkészletének harmada található Ukrajnában, ami az akkumulátoriparban szintén kulcsfontosságú.
• Ukrajna a háború előtt a világ tizedik legnagyobb vasérckitermelője volt, jelenleg a nyolcadik legnagyobb mangántermelő, és a világ titánjának 7 százalékát biztosítja. Utóbbi például erőművek és repülőgépek építéséhez szükséges.
• Óriási szén-, földgáz-, kőolaj-, uránium- és színesfém-készlete mellett ritkaföldfémekben is gazdag, amely fegyverek, elektronikai cikkek és szélturbinák gyártásához szükséges.

Alulnézet: az új bányák nyitása azonban tőkeigényes, tehát, még ha sikerül is megállapodni Ukrajnával, profitot csak évekkel később várhat az Egyesült Államok. Az ukrán kormány szerint a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-lerakatánál, Novopoltavszkénél 300 millió dollárt kellene befektetni.

• Bonyolítja a helyzetet, hogy az ukrán területen lévő nyersanyag-lelőhelyek nem kis részét Oroszország tartja ellenőrzése alatt.

Tágabb kontextus: a befektetések reálisan akkor kezdődhetnek el, ha véget érnek a harcok, ez azonban a maximalista orosz követelések miatt továbbra is távolinak tűnik.

• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kizártnak tartja, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasszák a háborút. Oroszország a 2014-ben megszállt Krím mellett Doneck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat is magának követeli, noha egyiket sem foglalta el teljesen.
• Donald Trump kedden azt mondta, szükség lesz európai békefenntartókra Ukrajnában a béketárgyalások után, de Lavrov ezt a javaslatot is ellenzi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZelenszkij bedobta a csalit, és ebből példátlan amerikai zsarolás lettAz ukrán elnök ásványkincseket ajánlott az amerikai támogatásért, erre Donald Trump az ukrán GDP háromszorosára rúgó kártérítést követel, különösebb racionalitás nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvalósuló összeesküvés-elmélet? Ukrán érdek, hogy menjenek bányászni amerikai cégekÚgy tűnik, mintha kiárusítaná országát az ukrán elnök, de a szóban forgó lelőhelyek vagy orosz megszállás alá kerültek, vagy tőke és szaktudás kell a kiaknázásukhoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélelmetes Putyin-győzelem? Súlyos gyengeségek bújnak meg az orosz pozíció mögöttOroszország elverte megtakarításai jelentős részét, gyengült hatalma befolyási övezete felett, gazdaságilag Kína tartományává vált, emiatt Trump nyitása fényében sem kell pánikolni Európa felosztása miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin és Trump bólintása is kellene, hogy 30 ezer európai katona menjen UkrajnábaEgyelőre nincs béke, amit fenn lehetne tartani, és kétséges, hogy Amerika megvédené-e legalább a levegőből az Ukrajnába települő európai katonákat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElszánt a vétózásra a magyar kormány, de nem biztos, hogy lesz mit leszavazniNagy uniós segélycsomag készülhet Ukrajnának, de a korábbi tapasztalatok alapján már eleve számolnak a magyar ellenkezéssel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ ásványkincsek bánya Donald Trump Európai Unió grafit kijev lítium nyersanyag orosz-ukrán háború ritkaföldfémek Ukrajna Volodimir Zelenszkij Olvasson tovább a kategóriában