A piacok optimisták, pedig egyelőre nem látszik, hogyan születhetne egyezség például az USA és az EU között. Közben ráadásul Kína is bekavarhat.
Az Esztergomban egy ideje nem gyártott modell előállítása csak fokozatosan indul majd újra Japánban. A kínai keménykedés egyre több gondot okoz az ágazatban.
Egyes európai autóipari beszállítók már nem is tudnak termelni a ritkaföldfémhiány miatt, egy német járműipari szervezet is megkongatta a vészharangot.
Grönland vagy Ukrajna erőforrásainak megszerzése ártana az amerikai olajiparnak és a zöldenergiába fektető republikánus államoknak is, miközben komoly külpolitikai költségekkel jár.
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
Várhatóan pénteken aláírja Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a két ország közös beruházási alapjáról szóló keretszerződést.
Az ukrán elnök ásványkincseket ajánlott az amerikai támogatásért, erre Donald Trump az ukrán GDP háromszorosára rúgó kártérítést követel, különösebb racionalitás nélkül.
Úgy tűnik, mintha kiárusítaná országát az ukrán elnök, de a szóban forgó lelőhelyek vagy orosz megszállás alá kerültek, vagy tőke és szaktudás kell a kiaknázásukhoz.
A világon felhasznált ritkaföldfémek 70 százaléka Kínából származik, ezért globális jelentősége is van annak, hogy összeolvasztják több állami vállalat ezzel foglalkozó egységeit.
A nyugati kormányok besokalltak a kínai függéstől és az ellátási problémáktól, a nagy bányacégek pedig igyekeznek ezt kihasználni.