Az egyebek mellett az elektromos autók gyártásához szükséges ritkaföldfémek az elmúlt hetekben leginkább azért szerepeltek a hírekben, mert felmerült, hogy a legnagyobb termelő, Kína felhasználja ezt a pozícióját a kereskedelmi háborúban az Egyesült Államokkal szemben. Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy míg a kínai termelés öt év alatt csak szerény mértékben emelkedett (93,8 ezer tonnáról 100,3 ezerre 2013 és 2018 között), addig a világ többi részén megtöbbszöröződött (18 ezerről 74,5 ezer tonnára nőtt).
Ez nyilván a növekvő igényeknek köszönhető, amit Románia is ki akar használni. Niculae Badalau gazdasági miniszter arról beszélt, hogy bányákat akarnak újranyitni, és szeretnének csatlakozni az európai akkumulátorgyártás fejlesztésére létrehozott szervezethez*European Battery Alliance. Ez szerinte biztosítaná, hogy az elektromos autókhoz energiatároló részegységeket gyártó vállalkozások közül legalább egy Romániában hozzon létre üzemet, minimum 50 millió eurós beruházással. Hozzátette, erről már tárgyalnak is akkumulátorgyártó cégekkel.
Konkrétan a Radioactiv Mineral Magurele SA nevű román vállalat csatlakozna az említett szövetséghez. Mint a neve is mutatja, ez a cég uránium kitermelésével foglalkozott, majd később kiterjesztette tevékenységét a ritkaföldfémekre is, még a kommunista rendszer idején. Később ezeket a bányákat bezárták a veszteséges termelés és az elavult technológia miatt.
A miniszter arról beszélt, hogy három bányát akarnak újranyitni. A Bloomberg cikke nem tér ki rá, de az alapjául szolgáló nyilatkozatból kiderül, hogy
ezek mind Székelyföldön, Hargita megyében, azon belül is a Gyergyói-medencében vannak, a Békény folyó mentén.
Ezt azok az internetes források is megerősítik, amelyek a térségbeli ritkaföldfém-előfordulásokról szólnak Ditró, Orotva és Szárhegy körül. Niculae Badalau nem fukarkodott a jelzőkkel az újranyitások jelentőségét illetően. Szerinte a ritkaföldfémek kitermelése Románia számára nemcsak európai, hanem világgazdasági szinten is fontos szerepet ad.
Ilyen források közelsége valóban adhat versenyelőnyt, de Magyarország a példa rá, hogy ez egyáltalán nem feltétel. Gödön a Samsung e-autós akkumulátorgyára már közel 1200 emberrel termel, Miskolcon a japán GS Yuasa üzemének épületét idén januárban adták át, és várhatóan novemberben kezdi meg a termelést. Komáromban a dél-koreai SK Innovation épít akkumulátorgyárat, amelynek első üteme 2020-ben állhat munkába.
Világ
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Fontos
Senkinek nem kellett az ötmilliárdos tihanyi ingatlan
Az aukció három napja alatt egyetlen licit sem érkezett a közel 40 ezer négyzetméteres, 5,2 milliárdért kínált tihanyi ingatlanra.
Elbukott a fociakadémia, árverezik a közpénzből épített öltözőt
Húszmilliós uniós támogatás és több mint százmilliónyi tao sem volt elég a túléléshez, most az öltöző eladásával fizetnék vissza a tartozásokat.
Szakmai egyeztetés itthon: címet cserélt, a javaslatokat ignorálta a minisztérium
A szakmabeliek részletes visszajelzést adtak a minisztérium anyagára. A minisztérium meghallotta a kritikát: stratégia helyett koncepció lett az anyag címe.
