Az egyebek mellett az elektromos autók gyártásához szükséges ritkaföldfémek az elmúlt hetekben leginkább azért szerepeltek a hírekben, mert felmerült, hogy a legnagyobb termelő, Kína felhasználja ezt a pozícióját a kereskedelmi háborúban az Egyesült Államokkal szemben. Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy míg a kínai termelés öt év alatt csak szerény mértékben emelkedett (93,8 ezer tonnáról 100,3 ezerre 2013 és 2018 között), addig a világ többi részén megtöbbszöröződött (18 ezerről 74,5 ezer tonnára nőtt).
Ez nyilván a növekvő igényeknek köszönhető, amit Románia is ki akar használni. Niculae Badalau gazdasági miniszter arról beszélt, hogy bányákat akarnak újranyitni, és szeretnének csatlakozni az európai akkumulátorgyártás fejlesztésére létrehozott szervezethez*European Battery Alliance. Ez szerinte biztosítaná, hogy az elektromos autókhoz energiatároló részegységeket gyártó vállalkozások közül legalább egy Romániában hozzon létre üzemet, minimum 50 millió eurós beruházással. Hozzátette, erről már tárgyalnak is akkumulátorgyártó cégekkel.
Konkrétan a Radioactiv Mineral Magurele SA nevű román vállalat csatlakozna az említett szövetséghez. Mint a neve is mutatja, ez a cég uránium kitermelésével foglalkozott, majd később kiterjesztette tevékenységét a ritkaföldfémekre is, még a kommunista rendszer idején. Később ezeket a bányákat bezárták a veszteséges termelés és az elavult technológia miatt.
A miniszter arról beszélt, hogy három bányát akarnak újranyitni. A Bloomberg cikke nem tér ki rá, de az alapjául szolgáló nyilatkozatból kiderül, hogy
ezek mind Székelyföldön, Hargita megyében, azon belül is a Gyergyói-medencében vannak, a Békény folyó mentén.
Ezt azok az internetes források is megerősítik, amelyek a térségbeli ritkaföldfém-előfordulásokról szólnak Ditró, Orotva és Szárhegy körül. Niculae Badalau nem fukarkodott a jelzőkkel az újranyitások jelentőségét illetően. Szerinte a ritkaföldfémek kitermelése Románia számára nemcsak európai, hanem világgazdasági szinten is fontos szerepet ad.
Ilyen források közelsége valóban adhat versenyelőnyt, de Magyarország a példa rá, hogy ez egyáltalán nem feltétel. Gödön a Samsung e-autós akkumulátorgyára már közel 1200 emberrel termel, Miskolcon a japán GS Yuasa üzemének épületét idén januárban adták át, és várhatóan novemberben kezdi meg a termelést. Komáromban a dél-koreai SK Innovation épít akkumulátorgyárat, amelynek első üteme 2020-ben állhat munkába.
Világ
Hiába vett sok repülőgépet a kormány, szlovák segítséggel jutottak ki Izraelből magyarok
Airbus, Millennium vagy luxusgép – a magyar kormány még válogathatna is, melyiket használja az Izraelben rekedt magyarok kimenekítéséhez.
A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése
Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.
Véget ért az ingyenpénz időszaka, és ez nem csak a magyar kormánynak okoz problémát
A 2010-es évek stabil csökkenése után a kötvényhozamok világszerte emelkednek, ami a jövő évi választás előtti osztogatást is megdrágítja.
Fontos
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
Építőipar, NER, foci, uniós pénzek, de így is be tudtak dönteni egy milliárdos céget
Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.
