Csak meg ne tudja Donald Trump, hogy mekkora az áfa Magyarországon
Kölcsönös vámrendszert vezetne be Donald Trump áprilistól, ami nemcsak az amerikai árukra kivetett vámokat ellensúlyozná, hanem az összes olyan terhet, ami befolyásolja azok árát és piaci helyzetét az egyes országokban. A különböző támogatásoktól az árfolyamhatáson keresztül az áfakulcsig mindenféle olyan tényező ide értendő, ami az amerikai import szempontjából kedvezőtlen lehet.
Miért fontos ez? Trump kiemelte az Európai Unión piacán tapasztalható akadályokat, közülük az itteni áfaszabályokat, amelyeket az Egyesült Államok kompenzálni készül az új vámrendszerrel. Az elnök szerint a magas az áfa sérti az amerikai termékek versenyképességét, annak ellenére, hogy a fogyasztási adók és az import szabályozására vonatkozó vámok két külön terület.
A világrekorder magyar áfakulcs miatt Magyarország nagy vesztese lehetne az intézkedésnek, de az unió egységes piacnak számít, és Trump is a minimális 15 százalékos uniós áfakulcsot említette (a tagállamok ennél kisebb áfakulcsot nem alkalmazhatnak, de nagyobbat igen). Trump szerint az áfarendszer büntetőbb az amerikai termékekre nézve, mint a vám.
Alulnézet: az autó-, a félvezető- és a gyógyszeripart különösen rosszul érintheti az új vámrendszer, ráadásul ezeket az ágazatokat Trump kiemelte a protekcionista intézkedések célpontjaiként. Területi szempontból az Európai Unió mellett Japán és Dél-Korea azok az országok, amelyek kereskedelmi politikája ellen fellépést sürget az amerikai elnök.
Az autók a tizedét teszik ki az Egyesült Államokba irányuló uniós exportnak, és az USA a luxusgyártmányok kulcsfontosságú piaca, így jókora hatása lehet az intézkedésnek az ágazatra. Az európai autógyártókat ráadásul a mexikói és kanadai importra kivetett vámok is sújtják, többük ugyanis jórészt onnan látja el az Egyesült Államok piacát.
Több gyógyszergyár erősen függ az amerikai piactól, a dán Novo Nordisk tavalyi bevételeinek 58 százalékát realizálta az Egyesült Államokban, és a Magyarországon több gyárat működtető francia Sanofi esetében is közel 50 százalékos volt ez az arány a Bloomberg adatai szerint. Az ágazat exportvolumene a járműiparéhoz hasonlítható.
Az európai agráriumot is megtépázhatja az intézkedés, ami a változékony időjárás és a megemelkedett energiaárak mellett újabb bizonytalansági tényező a gazdáknak. Főleg a magasabb minőségű tejtermékeket és borokat érinthetik a vámok, mivel az USA az európai borok legfontosabb külpiaca, és az utóbbi években a tejtermékek kivitele is fokozódott.
Mi várható? Még nem dőlt el, hogy valóban hatályossá válnak áprilistól a kölcsönös vámszabályok, csak a protekcionista kereskedelempolitikára irányuló szándék a bizonyos. Trump nyitottnak tűnik az egyeztetésekre, a váratlanul kemény szabályok belengetése a tárgyalástechnika része is lehet, és a vámokkal az amerikai fogyasztók is rosszul járhatnak azok inflációgerjesztő hatása miatt.