Amikor december 29-én az orosz légierő több mint száz rakétával és kamikaze drónnal támadta Ukrajnát, az volt az egyik legfontosabb kérdés, hogy ilyen mennyiségben ez csak egy egyszeri alkalom volt-e vagy egy intenzív támadássorozat kezdete. Mivel ma éjszaka-reggel hasonló nagyságú támadás érte Kijevet és Harkivot, a kérdés minden bizonnyal eldőlt: az oroszok elkezdték intenzíven felhasználni az utóbbi nagyjából fél évben felhalmozott rakétaállományukat.
Igaz, ha valaki nagyon akar, mindkét eset mögött találhat egyedi motivációt. A december 29-i támadás előtt három nappal az ukrán légierő megsemmisítette a krími Feodoszija kikötőjében álló Novocserkasszk partra szállító hajót, a támadásban valószínűleg több tucat orosz tengerész halt és sebesült meg. A hasonló veszteségekre az oroszok nagyon gyakran ukrán városok elleni tüzérségi és rakétatámadásokkal válaszolnak, így a december 29-i akciót lehetett akár ennek a számlájára is írni.
Akkor a hivatalos ukrán közlés szerint az oroszok mintegy 110 nagy hatótávolságú, jórészt légi indítású rakétát lőttek ki, 27 Sahíd (orosz verzió szerint Gerán) kamikaze drón mellett. Az ukránok szerint 87 rakétát és 27 drónt lőttek le, de így is találat ért egyebek mellett iskolát, óvodát, bevásárlóközpontot és lakásokat is.
Az Economist egy helyi forrása szerint ugyanakkor az oroszok ukrán rakéta- és dróngyártásban résztvevő üzemeket is támadtak, azaz a bosszú legfeljebb részben lehet magyarázat. Rob Lee Oroszországra szakosodott amerikai elemző pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan eltúlozzák az oroszok rövid távú motivációit, miközben nyár óta tartalékolják a rakétáikat, minden bizonnyal a tavaly télihez hasonló csapássorozatra. Akkor ugyan nem tudták megbénítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, de valószínűleg nem jártak ettől túl messze, az pedig biztos, hogy hatalmas károkat okoztak benne.
Így érdemes szemlélni a mai orosz támadásokat is. A december 29-i támadásra válaszul az ukránok az oroszországi Belgorodot támadták, és mivel ennek jó pár civil áldozata is volt, Vlagyimir Putyin orosz elnök bosszút ígért, és ez annyiban meg is valósult, hogy rengeteg civil célpontot találtak el az orosz lövedékek Kijevben és Harkivban. A fővárosban valószínűleg találatot kapott legalább egy transzformátorállomás, ami áramkimaradáshoz vezetett.
Apartment block hit and burning this morning after Russian strikes in Kyiv pic.twitter.com/wZrOqnJz1L
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) January 2, 2024
A mostani támadás lényegében ugyanakkora volt, mint a december 29-i, amikor Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta, hogy az ukrán légvédelem soha nem látott radarjain ennyire sok célpontot korábban. A mai támadás során az oroszok 35 kamikaze drónt és közel száz nagy hatótávolságú rakétát indítottak, most is elsősorban a levegőből.
A bosszún túl ugyanakkor cél lehet az ukrán légvédelem rakétaállományának kifogyasztása is, hiszen az amerikai katonai segély forrása lényegében kimerült, és egyelőre nem sikerült a washingtoni törvényhozásban megállapodni az új keretről. Ugyanakkor ilyen volumenű támadásra valószínűleg az oroszok sem képesek párnaponta: bár gyártási darabszámaik nem ismertek, de a legfontosabb légi indítású rakétából, a H-101-esből valószínűleg december 29-én és most is elhasználhattak durván egyhavi mennyiséget. A kamikaze drónokkal – amelyekből különösen sokat indítottak szilveszterkor – sokkal jobban állnak, de azok lelövéséhez általában nem is rakétákat használnak az ukránok.
Ha az oroszok valóban folytatják a hasonló volumenű támadásaikat, a következő hetek legfontosabb kérdése az lesz Ukrajnában, hogy bírja-e majd munícióval az ukrán légvédelem.
Világ
Fontos