Folyamatos és egyre több embert érint az exodus Karabahból. Hogy marad-e egyáltalán örmény az idáig 99 százalékban általuk lakott területen, nem is az etnikai mészárlástól félő lakosságon múlik már, hanem a hatóságokon és a tágabb külpolitikai taktikákon. Az már most látszik, hogy az Ukrajna elleni invázió után – melyhez szintén kisebbségeket használtak ürügyként – a kisebbségek még inkább kiszolgáltatottak lettek a geopolitikának.

Mi történt? Eddig 50 ezren lépték át az örmény határt az múlt heti azeri katonai művelet óta, vagyis a lakosság harmada-fele már elmenekült. A kilométeres kocsisorokat lassítja, hogy sokan kifogyott tankkal tolják az autót. Hétfőn itt robbant fel egy üzemanyagdepó, a balesetben a halottak, sebesültek, eltűntek száma az 500-at közelíti.

• A karabahi örmények azon a lacsini folyosón távoznak, aminek a blokádjával az azeriek kiéheztették Karabahot, és ezt az orosz békefenntartók sem akadályozták. Miután 24 óra alatt legyőzték a karabahi örmény védelmet, az idáig lezárva tartott utat újra megnyitották.

Video of the exodus of ethnic Armenians from Karabakh. (from https://t.co/17t7alP0sf) https://t.co/SAbxkLBC6c pic.twitter.com/Iv7bY6glb0

— Mike Eckel (@Mike_Eckel) September 25, 2023

Számokban: a formálisan eddig is Azerbajdzsánhoz tartozó, de idáig örmények által ellenőrzött Karabah lakossága kb. 120 ezres lehetett idáig. Az örmény kormány a teljes karabahi népesség befogadására készül.

• Az azeriek azt mondják, mindenkinek garantálják a biztonságát, aki felveszi az azeri állampolgárságot, de a 2020-as háború üldözései után az örmények újabb etnikai tisztogatástól tartanak, így sokan inkább elhagyják szülőföldjüket. A bizalmat nem erősíti, hogy szerdán letartóztatták Karabah korábbi államminiszterét.

Miért fontos? A karabahi exodus így félő, hogy egy történelmi etnikai tér és az örmény jelenlét végét jelenti. Karabah némileg hasonló helyet foglal el az örmény tudatban, mint a magyarban Erdély, vagy a szerbek számára Koszovó.

• Karabah ezzel kiürülhet, a kényszermigráció vádja ellen Baku azzal védekezik, hogy az örmények saját akaratukból mennek el. Az örmény kisebbséget mindenesetre sem az azeri agressziót tiltó tűzszüneti megállapodások, sem az orosz békefenntartók, sem a többi nemzetközi szereplő nem védte meg.
• A befogadásuk Örményországban alapvető nemzeti kötelesség, a miniszterelnök számára pedig politikailag is fontos, hiszen Karabah elvesztése miatt az ellenzék orosz információs rásegítéssel aktívan próbálja megbuktatni – a folyamatos tüntetéseken kívül több letartóztatás is volt az elmúlt napokban.

‼️Armenians leaving their thousands of years old ancestral homeland #Artsakh/Nagorno-#Karabakh. Ethnic cleansing happening in front of the world. They will arrive in #Armenia as refugees who lost everything, while #Azerbaijan will occupy their land. pic.twitter.com/gfwjswW6rG

— Anush Mkhitaryan (@Haybaji) September 25, 2023

Tágabb kontextus: a nemzetközi politika szempontjából Karabah örménymentesítésének messzebbre mutató hatásai is lehetnek. A tömeges menekülés, etnikai homogenizálás tragédiája közben ezzel egy több évtizedes befagyott konfliktus zárulhat le. Ez az örményeknek tragédia, de az oroszoknak sem áll érdekében.

• Ha ugyanis nem maradnak örmények Karabahban, okafogyottá válna az orosz békefenntartók jelenléte. Moszkvának az állna érdekében, hogy az azeri-örmény konfliktus továbbra is be legyen fagyva, és közben megbuktassák a velük szakító örmény vezetést. A Kreml propagandistái ennek megfelelően az azeri támadásért minden felelősséget a nyugatbarát, a moszkvai narratívában hazaárulónak titulált Pasinjánra tolnak.
• Az azeri agresszióval szembeni nyugati kritikák (gyakorlati jelentősége nem sok volt annak, hogy a magyar külügy blokkolta Azerbajdzsán közös EU-s elítélését) és az örményekért való aggódás teret adhat a nyugati megfigyelőknek. Ők egyelőre nem mehetnek be Karabahba, de Alijev elnök Blinken amerikai külügyminiszternek megígérte, hogy beengedi őket.

A térkép bal oldalán az azeri Nahicseván exklávé, sötétzölddel az azeriek által visszafoglalt örmény területek, a kettő területet összekötő folyosót a zöld nyíl jelöli. A sötétebb barna Örményország szuverén területe, világosabb barnák azok a karabahi területek, amelyeket a helyi örmények megtarthattak a 2020-as háború után is. Forrás: Wikipedia

Mi várható? Vannak arra utaló jelek, hogy szélesebb rendezés körvonalazódhat. Ennek eredményeként a Karabahról lemondani kénytelen Örményország biztonsági garanciákat kapna, Törökország és Azerbajdzsán pedig lemondhat a további területi követelésekről.

• Ehhez azonban kell Irán is, aminek a bevonása amerikai érdek: az azeri akció nyugati jóváhagyásával Oroszországot szoríthatják ki a térségből. Ennek az alapja, hogy Törökország és Azerbajdzsán nem követeli tovább az őket (illetve a nahicseváni azeri exklávét) összekötő zangezuri folyosó megnyitását Örményországtól. Az összeköttetés ugyanis Törökország szerint Iránon keresztül is megvalósítható, ehhez Irán is pozitívan áll.

• Irán szemben áll a török-azeri oldallal, ha tényleg mégis rajtuk keresztül kapcsolódhat a pántürk folyosó, azzal az örményeknek tesznek szívességet, és legalább valamennyire ők kontrollálnák az összeköttetést. 

Egy ilyen rendezés ugyanis egyaránt jól jönne a több azeri gázra vágyó EU-s államoknak és Washingtonnak.Ők konszolidálnák a térséget, kiegyezve Bakuval és talán a NATO-renitens Törökországgal is, és biztonsági garanciákat adnának a Moszkvával szakító Örményországnak. Oroszország pedig még kijjebb szorulna a Dél-Kaukázusból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Azerbajdzsán hegyi-karabah kaukázus örményország posztszovjet Olvasson tovább a kategóriában