Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. szeptember 12. 04:33 Világ

Miért várja annyira a magyar kormány a szlovák választás eredményét?

A szeptember 30-i szlovákiai választásokat Fico várható visszatérése miatt Európában is szokatlan figyelem övezi. Hát még Magyarországon: a kormány a névleg baloldali Smerre tett, a jelek szerint abban bízik, hogy Fico győzelmével kitörhet a külpolitikai izoláltságból. De hogy lehet esélye Ficónak a hatalmát megrengető Kuciak-gyilkosság és a holdudvara elleni folyamatos rendőrségi eljárások után? Mennyire hasonlít a kampánya Orbán Viktoréhoz, és mi van a többi párttal? Miért van válságban a szlovákiai magyar politika, és milyen hasonlóságok látszódnak a magyar és a szlovák társadalom között? Interjúnkban ezekről beszélgettünk Kollai Istvánnal, a Pozsonyi Comenius Egyetem ösztöndíjas kutatójával. A közép-európai társadalmi átalakulásokat kutató volt diplomata azt is elmondja, miért tartotta egykor Szlovákiát bezzegországnak, és miért ábrándult ki mára ezekből az illúziókból.

A szlovák rendőrség bűnszervezet működtetésével gyanúsítja a nemzetbiztonság vezetőit, előtte a volt országos rendőrfőkapitányt vették egy hétvégére őrizetbe. Mi történik Szlovákiában hetekkel a választások előtt?

A rendőrháborúként emlegetett összecsapás a rendőrség különleges egysége és a titkosszolgálat között már évek óta tart. A rendőrökkel szembeni korrupciós vádakat Fico pártjával, a Smerrel szokták kapcsolatba hozni, akik erre azt mondják, hogy ez választási manipuláció, megpróbálják őket a célegyenesben lejáratni.

Van eredménye a nyomozásoknak?

Eddig a rendőrség a leglényegesebb ügyekben, gyanúkban lyukra futott, bizonyítani nem tudott, bár alacsonyabb szinteken sok ítélet született. A Smerhez köthető fajsúlyosabb politikusokat és vállalkozókat ki kellett engedni az előzetesből, ez történt Fico jobbkezével, a volt belügyminiszter Robert Kaliňákkal, akit két éve bilincsben vitték el, és most Tibor Gašparral, a rendőrség volt vezetőjével is.

Ez hogy csapódik le a közvéleményben?

Politikailag ez inkább a rendőrségnek káros. A nagyközönség annyit lát: valakit elvisznek, de nem tudják bent tartani. Čaputová elnököt Ficóék azzal vádolják, hogy politikai célra használja az ügyeket. Tény, hogy a köztársasági elnöknek voltak szerencsétlen mondatai. Nagyon későre írta ki a választást, amire az a magyarázat született, hogy addig Ficóról még kiderülhet valami. Azért kitolni a választás időpontját, hogy hátha addig sikerül vajat találni a füle mögött, felesleges volt.

Közben mégis azt látni, hogy Szlovákiában még egy volt belügyminisztert is be lehet vinni. Jobban működik a jogállam, vagy ezek inkább maffialeszámolásoknak látszanak?

Nem maffiaállamról beszélnék, de zavaró, hogy Daniel Lipšic személyében egy karrierpolitikus lett a speciális ügyész, akinek lényegében az volt a feladata, hogy Fico ellen bizonyítékokat gyűjtsön. A szlovákiai jogi rendszer nem példaértékű, egy kicsit sem tudom azt mondani.

Hogyan hatnak a Fico környezete elleni ügyek a párt népszerűségére? A Smer támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint 20 százalék körül van, valószínűleg megnyerik a szeptember 30-i választásokat.

Ficónak van egy saját anti-establishment bázisa, őket úgy tűnik, ezek az ügyek már nem érdeklik. Sokaknak ő a nép egyszerű gyermeke, egy betyár, ráadásul nem rettentik meg ezek az ügyek, keményen visszatámad. Elég durva beszédei vannak, sokszor tudatosan sértő. Magyarországon a kormány körüli holdudvar viszi a keményebb hangot, ők harcolnak machetével a közéleti diskurzusban, míg Orbán a péntek reggeli és tusványosi hangnemnél tud így maradni. Ficónak e munkamegosztásra kevésbé van lehetősége, ő a piszkosabb munkát is sokszor maga csinálja.

Milyen módszerekkel?

Egy videójának most az volt a címe, hogy „két leszbikus a Tátrában”, mert „leleplezte”, hogy a legfontosabb független lap, a DennikN egy vezető újságírónője egy bírónővel jár, és együtt kirándultak a Tátrában. Amiből megformálta a média és bírósági hatalom összefonódását, egy „mediális-igazságügyi hálózat” létezését, meghintve a melegellenes hangulatkeltéssel. De legerősebben most az oroszbarátság mozdonyát fűti a kampányban.

A felmérések szerint Szlovákiában a legnagyobb az oroszbarátság a térségben.

Pedig a háború kitörésekor a szlovák társadalom olyan szinten állt az ukránok mellett, ami Magyarországról nehezen elképzelhető. Hatott a csehek nagy oroszellenessége is, és talán a közép-európai kis szláv népek identitásképző elemévé vált, hogy úgy tudnak végre a nagy szláv szolidaritásban élni, hogy nem az orosz csizma körül állnak.

Ez mikor változott meg?

Nagyon sok ukrán érkezett, sok az ukrán rendszámú SUV az utcákon, a hotelekben nehéz helyet fogni, az utcán ukrán taxisok vannak. Meg el is fáradtak sokan a háborús hírektől, nem látják a végét, és a gazdasági nehézségek mögött – sokszor akár joggal, máskor meg nem – a háborút látják. Mára a lakosság 50 százaléka inkább az oroszokkal szimpatizál. Sokan tartanak a munkaerőpiaci versenytől is, a szlovák pedig amúgy sem egy túl befogadó társadalom. Fico volt az, aki először ráérzett erre, hogy ott van egy nagy réteg, akik nem szimpatizálnak a gazdasági-társadalmi elit ukránbarátságával. A bázisa ugyan idősebb, sok nyugdíjassal, de velük választást lehet nyerni.

Kollai István Közép-Európa-kutató. Fotó: Kolozsi Ádám / G7

A szlovák választások kapcsán Európában sokan „orbanizálódást” emlehetnek, a magyar kormánypárt pedig szövetségesének tekinti a Smert. Mennyire szoros ez a kapcsolat?

Ficót Orbán kistestvérének is szokták mondani. Már-már kész paneleket vesz át Orbán Viktortól, teljesen az orbáni szókészletet használja.

Miket?

Nyugat-ellenesség, LMBT-ellenesség, migráció, Soros. Pár éve, amikor a Szlovákiát megrengető Kuciak-gyilkosság után Fico először sorosozott, mondván, az egész mögött ő áll, akkor még a saját közegében is leginkább szekunder szégyent éreztek. Azóta viszont Soros neve bekerült a szlovák politikai szótárba. Néha „Szorosnak”, máskor „Sörösnek” ejtik.

Ez egy konkrét tanulási folyamat a Fidesztől?

Szijjártónak és Menczer Tamásnak volt egy kiállása Fico mellett a volt rendőri vezetők elleni eljárásokkal kapcsolatban. A szlovákokat is meglepte, hogy a magyar külügy egy ennyire tisztán belügyi kérdésben így megnyilatkozik. Ez azt jelzi, hogy a magyar diplomácia nagyon figyeli a szlovák helyzetet, és hajlamos proaktívan is fellépni Fico pártján. Az biztos, hogy most a magyar külügy lát egy esélyt arra, hogy kitörjön az izoláltságból, ha Fico kerül kormányra.

Miközben Fico pártja, a Smer baloldaliként definiálja magát.

Fico azért volt balos, mert ott volt éppen szabadabb tér a politikában, de már egyre kevésbé mondható baloldalinak. Gyakran címkézik populistának, én inkább azt mondanám, nihilista. De a szlovák társadalom jellemzői is fontosak. Egy utóparaszti társadalomról van szó, amilyennek a legtöbb kelet-közép-európai társadalom is mondható, ahol a városi, polgári, családi vállalkozási hagyományok gyengébbek. A Pozsonyi Comenius Egyetemen most ezekkel a posztparaszti mintázatokkal kapcsolatos kutatásokban veszek részt. Jól látszik, hogy a mélyebb polgári hagyományok Szlovákiában gyengék, ahogy a horizontális szolidaritás körei is. Ezt kiegészíti egyfajta ideológiamentesség is. Van ebben némi bezárkózás, ott is erősek az összeesküvés-elméletek.

Különbözik ebben a magyartól?

Magyarországon sokkal nagyobb a hagyománya az ideológiai törésvonalaknak, az egymással szemben álló nyelvi és gondolati kódoknak, mint például a kuruc-labanc szimbolika. Szlovákia abban a szerencsés helyzetben volt 120 éve, hogy ők minden szempontból el voltak nyomva, ezért a nemzeti emancipáció és az egyéni emancipáció nem ütközött, hanem összefonódott, és ezért ez a szenvedélyes szembenállás a tradicionalista és modernista irányzatok között nem alakult ki. Nem véletlen, hogy 1989 után Szlovákiában jól működtek a jobboldali-liberális koalíciók. A keresztény szavazók nem hökkentek meg annyira, hogy egy liberális párttal vannak együtt.

Ezzel függ össze az is, hogy ennyire instabil és töredezett a pártszerkezet Szlovákiában? Most éppen kilenc pártnak van reális esélye átvinni az ötszázalékos küszöböt és bejutni az országgyűlésbe.

Még pár éve is azt mondtam volna, hogy jó pár követendő dolog van Szlovákiában, de mára rendkívül tönkrement a politika. Ez a fluid, kötődések nélküli választói réteg kalandorok tömegét termeli. A magyarhoz képest mindenesetre sokkal nagyobbak a pártmozgások, amiben benne van, hogy

Szlovákiának is megvolt a maga őszödi válsága: a Gorilla-ügy 2012-ben, amikor kiderült, hogy politikusokat, bírákat instruáltak üzletemberek.

Ekkor veszett el sokakban a hit, hogy amit látnak, az nagyjából úgy van. Egy foglyul ejtett állam képe rajzolódott ki.

Hogy lehet, hogy a politikával szembeni általános bizalomvesztés hosszú távon azt a Ficót erősítette, akit most éppen a legerősebb összefonódásokkal vádolnak?

Az ő bázisát ez azért sem rázta meg annyira, mert ő soha nem próbált morális politikát vinni. Az, ami őt igazából megrengette, a Kuciak-ügy volt. Az, hogy egy szimpatikus fiatalembert és a menyasszonyát lelőtték, a legkisebb faluba is eljutott. Bár Fico közvetlen érintettsége nem derült ki, de már a közvetett is elég volt ahhoz, hogy belebukjon. Át kellett adnia a miniszterelnöki széket Pellegrininek, és úgy tűnt, innen számára nincs is visszaút.

Hogy lett mégis?

Fico nagyon szívós, ebben olyan, mint Gyurcsány vagy Orbán. A 2020 utáni koalíció kormányzása pedig annyira tragikusan sikerült, hogy azt mondhatta: lám-lám, én kellek ide.

Mitől lett annyira tragikus a koalíció bizonyítványa?

Nem voltak kiforrott programok, nincs hozzájuk köthető politikai projekt, csak a Facebook-politizálás ment Igor Matovic miniszterelnök folyamatos ötleteléseivel. Teljesen komolytalan volt, az emberek elfáradtak ebben. Matovicnak korábban egy szaknévsoros cége volt, Sulík is az üzleti életből jött – ha a szlovák közvéleményben van ma egy konszenzusos téma, az az, hogy ezek hogy tudtak vajon így egy céget elvezetni? A 2020-ban Ficót leváltó négypárti koalícióból mára egyedül az Egy család vagyunk nevű kisebb populista párt tartotta meg a támogatottságát, bár most ők is hitelességi válságba kerültek, miután kiderült, hogy a pártelnök megpofozta az élettársát.

A Smer mögött 3 százalékponttal lemaradva második a köztársasági elnök Čaputovához közelálló liberális PS. Lehet esélyük?

A Progresívne Slovensko, a liberális párt is erősen ideológiai alapú identitáspolitikát vitt korábban, a neofasiszták ellen, az abortuszellenesek ellen, ami, valljuk be, az emberek nagy részét nem érdekli annyira. Ebből a morális tamtamból azóta lejjebb vettek, több szakpolitikát csinálnak: egészségügyi reformtervek, közlekedés, ami nagyon hiányzott már Szlovákiában. A PS most az egyik legerősebb liberális párt Európában, de kérdés, ez a 15-20 százalék mire lesz elég.

Milyen koalíciós felállást tart a legvalószínűbbnek?

Ez rendkívül bizonytalan, mert a harmadik helyre mért Hlas tudatosan nyitva hagyja a kérdést. Ők lehetnek a PS-nek is koalíciós társai, de Ficónak is.

A korábbi miniszterelnök Pellegrini lehet tehát a mérleg nyelve. Ő a személyi ellentétek ellenére ideológiailag mégiscsak közelebb állhat korábbi párttársához, Ficóhoz.

Pellegrini 2020-ban hagyta ott a Smert, és alapította meg saját pártját. Nagyjából egy Fico-féle pártot épített koffeinmentes verzióban, nem növeli a vérnyomást. Olyan közönségnek udvarol, akik Fico jelszavaira fogékonyak, de ő túl durva a számukra. Pellegrini ügyes politikus, mosolyogva nyitva hagyja a koalíciós kérdést. Fico ugyan lehet, hogy szavazatszempontból jó lóra tett az oroszpártisággal, de kérdés, hogy nem szigeteli-e el magát túlságosan. Ficótól amúgy is mindenki fél, a koalíciós partnerei nem élték túl a velük való együttműködést. De közben Pellegrini mégiscsak a Smerből jön,

amikor azt mondjuk, hogy esetleg összeáll a PS-szel, akkor azt úgy kell elképzelni, hogy esetleg egy Fideszből kiváló Lázár János összeállna-e a baloldali ellenzékkel. Nagy út lenne ez.

Ficónak szüksége lehet a többséghez a szélsőjobbra is, Pellegrini viszont kizárta velük az együttműködést.

A mai Republikánál durvább volt a Kotleba-féle elődpárt, azóta a militarista, náci felhangból nagyon visszavettek. Ez most egy kilúgozott, konzumfasiszta párt. A fiatalok között nagy a támogatottságuk. Fico a szélsőjobbot feltehetőleg simán beveszi majd a kormányba, ha úgy alakul. Ez egy weimarizálódási tendencia, tíz éve még én is meghőköltem volna, most pedig magam mondom, hogy ez már nem lesz botrány.

Most már egyértelműnek látszik, hogy egyik szlovákiai magyar párt sem fog bejutni, amire Tusnádfürdőn Orbán Viktor nyílt kritikát mondott. Ez minek szólt elsősorban?

Világi Oszkár, akinek nagy hatása van Orbán környékén a szlovákiai magyar politikához való kapcsolódásban, azt képviselte, hogy a magyar pártoknak egységesen kell fellépni. Ez volt a budapesti cél, hogy segítsük az egység megteremtését, ami egy legitim hozzáállás. Az eredetileg három magyar szervezetet tömörítő Szövetség azonban felbomlott, amikor a populista hangot megütő, korábban egy szlovák pártban politizáló Gyimesi Györgyöt bevették, aki durván beleszállt a Híd politikusaiba. A Híd vezetősége azt mondta, nem jöhet a listára, különben a Híd kiválik a közös pártból. Így is történt, és ezzel a magyar pártok esélyei nagyban csökkentek.

Milyen szerepet játszik Gyimesi?

A semmiből jött, nem volt részese ennek a magyar világnak, Juraj Gyimesiből magyarosította vissza nevét, és úgy tűnik, ő nem volt tervben a Fidesznél sem. A sikere főleg abból fakad, hogy jól és ügyesen beszél szlovákul. Ez a magyar szavazóknak is imponál, hiszen a szlovákiai magyar szavazó mindig frusztráltnak érzi magát, és örömmel látja, hogy van egy magyar, aki ott van a bulvárújságban, összejön és szakít a szlovák topmodellel, elmegy a szlovák tévébe, vitatkozik, ez egy hiányérzetet kitölt. Úgy pozicionálta magát, mint aki majd utat nyit Ficóhoz, de ez nem kell az Orbán-kormánynak, nekik amúgy is jó a kapcsolatuk Ficóval.

Orbán demográfiai érve szerint vállalhatatlan kudarc, ha nem lesz politikai képviselete a felvidéki magyarságnak, hiszen a népszámlálási adatok alapján be kellene jutni.

A magyarok aránya Szlovákiában 8,5-9 százalék valóban. De azért ennél bonyolultabb a kérdés, mert a magyarok nem automatikusan magyar pártokra szavaznak, míg a magát vegyes pártként meghatározó Hídra korábban félig asszimiláltak és szlovákok is szavaztak. Most az, hogy beindult több magyar párt között a sárdobálás, biztos sokakat elriasztott. De van benne más is: a kulturális közelállás a szlovákokhoz. Kolozsváron lehet, hogy külön járnak kocsmába a románok és a magyarok, de Szlovákiában nem. Nem azt mondom, hogy a szlovák többség nyitott, de nem kerülik a magyarokat. Sokkal inkább közönyösség van.

A magyarokkal szembeni közönyösség miatt lehet magyar miniszterelnöke is Szlovákiának?

Ódor Lajos többször elmondta, hogy bár a sörözéseknél időnként viccelődtek vele a szlovák kiejtésen, de a karrierjében nem okozott problémát az, hogy magyar. Ott van mellette a pénzügyminiszter, Horváth Mihály, ő is teljesen szlovák közegben csinált magyar karriert. És magyar az országos rendőrfőkapitány is, a komáromi Hamran István.

Szlovákiának magyar a rendőrfőkapitánya, magyar a miniszterelnöke, magyar a pénzügyminisztere. Hát milyen érdeket kéne megvédeni? - kérdezheti az egyszeri magyar választó.

Olyan jó lenne a helyzet, hogy nincs tere a kisebbségi érdekvédelemnek?

Ez így az egyéni karrierlehetőségekből fakadó optikai csalódás. A szlovák politika egésze iránt nincs olyan erős etnikai alapú antipátia, ami egy ilyen érdekvédelmi reflex bekapcsolásához kell, hogy meg kell védenünk magunkat. Két dolog lett volna, amiben egységes és konfliktust felvállaló fellépés kellett volna: az autonómia és a Benes-dekrétumok, de ezekben meg a szlovákok összezárnak, és nem sikerült eredményt elérni. Vannak tehát a kollektív érdekérvényesítésnek ilyen végpontjai, miközben karrierben oda jutsz, ahova akarsz, és van teljes oktatási rendszer óvodától egyetemig. Ott vannak az iskolák, csak a szülők nem oda íratják a gyereküket, azt mondják, inkább tanuljon meg jól szlovákul.

Azt mondta, korábban időnként bezzegországnak is tartotta Szlovákiát, de ez mára elmúlt. Miért?

Amikor 2010 után Pozsonyban a Magyar Kulturális Központot vezettem, kezdtem irigyelni, hogy ott kevesebb az ideológiai állásfoglalás, láttam ennek a felszabadító erejét. Azt gondolom, az, hogy nekik eurójuk van, nekünk meg nincs, visszavezethető ilyenekre is. Azoknak az országoknak, amelyeknek nincs nagy „koronás főkkel teli” múltképük, mind van eurójuk. Baltiak, szlovénok, szlovákok. A mély történelmi tudattal – és ezért sok traumával – rendelkező nemzetek meg nem jutnak ilyen konszenzusra. Ez tetszett.

De most már Szlovákiában is egyre kultúrharcosabb a közélet. Hiszterizált hangulat van és bulvárpolitika.

Időközben kifulladt a korábban imponálónak látszó gazdasági növekedés is.

Nagyon nagyok a területi egyenlőtlenségek, keletre nem nagyon ment beruházás, és az egykulcsos adó, mint sikersztori, megkérdőjeleződött. A humántőke elfogyott, gazdasági csoda nem is volt – mondhatnánk. Lehet, hogy egyszerűen Meciar alatt annyira lemaradtak, hogy amikor megnyitották a piacokat, volt egy felpattanási hatás a gazdaságban. Jött öt autógyár, de az összeszerelő üzemből nem tudnak kilépni, a k+f szintje alacsony. Pozsony transznacionális cégek regionális központja, és az infrastruktúra is gyenge, ezt hétköznapi felhasználóként is érezni.

Ezek strukturálisan elég hasonlónak tűnnek bizonyos magyarországi élményekhez. A szlovák oktatás talán a magyarnál is nagyobb elhanyagoltsága, az egészségügy és a vasút állapota, a kis hozzáadott értékű gazdaság növekedési korlátai – mintha Magyarországról beszélnénk.

Szlovákiát ezért sem mondanám bezzegországnak: hasonló nyavalyáik vannak, ebben nincsenek nagy különbségek. Ha már bezzegelni kell, én a cseheket szoktam mondani. Náluk létezik a térségben jól működő koalíció, van koalíciós képesség és növekedési potenciál, ők a legversenyképesebbek a térségben. Ha valami, akkor már inkább a cseh politikai próbálkozások alakította közeg lehetne a minta, de a cseh közélet is változékony – ott is fluidak a politikai struktúrák, mint Szlovákiában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar külügy a korrupcióval vádolt főrendőrök mellé állt, hogy az oroszbarát szövetségeseit segítseSzlovákiában szeptemberben tartanak választásokat, és ahogy 2018 óta jellemzően, most is a politika és a bűnözés összefonódása a fő ügy.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször lesz magyar miniszterelnöke Szlovákiának, akit a szlovák euró atyjaként is emlegetnekA folyamatos kormányválság után néhány hónap szakértői kormányzás következik a választásokig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a magyar lakáspiac csak lassul, a szlovák mély válság jeleit mutatjaSzlovákiában már az ingatlanárakat is kikezdték a szigorodó hitelfeltételek, főleg egy olyan kerületben nagy a visszaesés, ami a magyar piac szempontjából sem közömbös.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ interjú Kollai István közép-európa Robert Fico Szlovákia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.