Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. május 30. 04:33 Világ

Tágra nyitotta a kaput Magyarország az oroszok legszorosabb szövetségese előtt

A schengeni övezetbe kiállított vízumok számán nem látszik, hogy helyreállt volna a nemzetközi turizmus tavaly. A koronavírus-járvány előtt még évi 14-15 millió belépési engedélyt adtak ki, 2022-ben azonban még mindig csak 6 milliót.

A vízumkérelmek fele csupán három országból érkezett: Oroszországból, Kínából és Indiából. Ezek közül az orosz kérelmek számával kapcsolatban várhattuk, hogy a légi járatok ellehetetlenedése, az oroszok számára egyre nehezebbé váló pénzváltás és fizetés, a szankciók miatt egyre kevesebben utaznak majd. Ugyan a járvány előtti szintet nem érte el a vízumigénylések számra,

a háború ellenére az oroszországi nagykövetségeken állítják ki továbbra is a legtöbb schengeni vízumot.

A kínai beutazásokat a koronavírus-járvány elleni szigorú szabályok nehezítették, ezért nagyon kevés vízumigénylés volt még tavaly is. A fenti adatok azt mutatják meg, hogy mely országok nagykövetségein állították ki a vízumokat, azt viszont nem, hogy mely országok állampolgárai igényelték azokat.

Oroszország esetében viszont jó eséllyel nem sok más állampolgár igényel schengeni vízumot a moszkvai, szentpétervári vagy egyéb nagykövetségeken – különösen a háború kezdete óta. Az oroszországi kiállítású vízumok közel 90 százaléka ráadásul több évre szól. A schengeni övezetbe ugyanis lehet egyszeri vízumot és többszörit is igényelni – ez utóbbi egy, három vagy öt évre is szólhat. Leginkább a hároméves a gyakori, ebből kiindulva pedig még most is nagyon sok orosz állampolgár utazhat az EU-ba.

A vízumadatokból kiindulva

ma is 1,5 millió orosz állampolgárnak van érvényes schengeni vízuma, ami a teljes lakosság egy százaléka.

Ez magas számnak mondható a lakossághoz képest. Ha a schengeni vízum kiadása országának lakosságához viszonyítjuk a kiadott belépési engedélyek számát, a fent leírt módon, akkor azt kapjuk, hogy Kuvaitban kapnak a legtöbben ilyen belépési engedélyt – feltehetően a szomszédos Irak állampolgárai közül kérnek itt sokan engedélyt.

Az orosznál is többen rendelkeznek schengeni vízummal Belaruszban, közel 300 ezren. Az erősen orosz befolyás alá került országban a lakosok 3,1 százaléka rendelkezik uniós belépési engedéllyel becslésünk szerint.

Az ukránok jóval kisebb része rendelkezik schengeni vízummal, becslésünk szerint a lakosság 0,4 százaléka. Ennek azonban van egy egyszerű oka: 2017 óta vízummentesen léphetnek be schengeni területre 90 napra az ukrán állampolgárok, ha rendelkeznek biometrikus útlevéllel – olvasható a Helpers.hu összeállításában. Ezért vízumot vagy azok kérhettek, akiknek nem volt még ilyen, vagy hosszabb időre, például tanulni, dolgozni érkeztek. A menekültstátuszt kérőknek sem kell vízumot igényelniük.

Mivel Ukrajna tavaly februári lerohanása óta a magyar kormány az EU-tagok közül egyedül visz oroszbarát külpolitikai irányvonalat, azt gondolhatnánk, hogy ez a sikeres vízumkérelmek számában is megmutatkozik, de a jelek szerint nincs ilyen összefüggés: a schengeni országok által kibocsátott vízumok száma 18 százalékkal nőtt 2022-ben, a magyaroké viszont 29 százalékkal csökkent.

Nem csak arányaiban, de abszolút értékben is kicsi a magyar vízumkiadás szerepe – csupán az oroszoknak kiadott vízumok négy százalékát adták ki magyar nagykövetségeken. Már csak ezért is érdekes, hogy miért nem volt hajlandó még csak reagálni sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium április 4-én megküldött kérdésünkre, hogy mennyi vízumkérelmet fogadtak a magyar követségek Oroszországban tavaly.

A spanyolokat választották vízumkiadásra leginkább az Európa vágyó oroszok a schengeni vízumstatisztikák alapján – minden negyedik belépési engedélyt ők adtak ki. Az idén a NATO-ba is belépő, Ukrajnát katonailag erősen támogató finnek adták ki az oroszországi igénylésű vízumok további 17 százalékát, illetve ugyanennyit a szintén az ukránok mellett katonailag, politikailag és gazdaságilag kiálló olaszok. Míg a finnek esetében a közös határ és a vasúti összeköttetés lehet az ok, a másik két esetben erős a gyanú, hogy az olasz és spanyol villáik és jachtjaik iránt vágyódó orosz gazdagoknak is szerepe lehet az igénylések felfutásában.

A kiadott vízumok számának növekedése azért is érdekes, mert mindeközben egyre kevesebb orosz turista érkezik Európába, az előzetes adatok szerint 90 százalékkal csökkent a számuk.

Az alábbi grafikonon az évet kiválasztva lehet az elmúlt évek ukrán, orosz és belorusz nagykövetségeken kiadott vízumkérelmeket a kiállító ország szerint követni:

Ha az orosz vízumokban nem is tölt be lényeges szerepet Magyarország, az Aljakszandr Lukasenka által vezetett, az emberi és demokratikus jogokat erősen korlátozó belarusz rezsim külkapcsolatiban sikerül fontos szerepet vállalni. A háború közepén a Szijjártó-féle külügy éppen oktatási együttműködést köt az országgal – szembemenve az európai szövetségeseinkkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzembemegy Szijjártóék új belarusz együttműködése az uniós javaslattalMás uniós tagállamok inkább a Belaruszból elmenekült diákoknak és oktatóknak segítenek, a magyar kormány azonban ebben is különutas politikát folytat.

Szintén a szoros kapcsolatot mutatja, hogy a nemrég egyedül Magyarország nem írta alá a belarusz emberi jogi helyzetet elítélő uniós közleményt, mindeközben pedig igyekszik szorosabbra vonni az üzleti kapcsolatokat – ahogy a cikk nyitóképén lévő áprilisi kétoldalú üzleti fórum is mutatja.

Mindezt úgy, hogy Belarusz olyan államszövetséget alkot Oroszországgal, hogy egyre inkább megkérdőjeleződik a függetlensége. A szoros orosz szövetség amúgy is egyértelmű, hiszen tavaly februárban Belarusz területéről indulva rohanta le az orosz hadsereg Észak-Ukrajnát, majd miután csúfos vereséget szenvedett, a télen a mozgósított orosz katonák egy része az országban kapott kiképzést. A sort hosszan lehetne folytatni, a legutóbbi fejlemény, hogy nemrég bejelentették: orosz atomfegyvereket telepítenek Belaruszba.

2018-2019-ben még csak a Belaruszban kiadott schengeni vízumok egy százalékát adta ki a magyar nagykövetség, 2021-ben már 13 ezer vízummal 23 százalékra nőtt ez az arány. Tavaly néhány százzal ezt még sikerült emelni is, ez akkor 11 százalékhoz volt elegendő. Erősen feltételezhető, hogy az ellenzéki mozgalmakat támogató Lengyelország követségein mások kérnek vízumot, mint a kormánnyal barátkozó Magyarországtól.

Szigorú észtek

A nagykövetségeken kívül a határokon is állíthatnak ki a tagországok vízumot – tavaly ez 80 ezer esetben történt meg összesen. Ez a szám nem mutat érdemi emelkedést az elmúlt évek 70 ezer körüli értékéhez képest, a tízezer darabos növekedés egyáltalán nem jelentős az összes vízumhoz képest. Ráadásul nem az Ukrajnához vagy Oroszországhoz közeli országokból jött a növekedés java része – Spanyolországban ugrott ez meg 7 ezer fővel.

Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a mozgósítás elől nagyon kevés orosz állampolgár próbálhatott az európai uniós országok felé menekülni. A balti országok közül Észtország lett a legszigorúbb: a korábban akár évi ezer kérelmet befogadó ország – ami csak Oroszországgal határos a schengeni övezeten túl – 2023-ban csak 271 vízumot adott ki. Így ők valóban – ahogy ígérték – elszigetelték az oroszokat. Lettországban viszont 4291-re nőtt a korábbi néhány százról az igénylők száma. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy kiszivárgott dokumentum szerint 2030-ra bekebelezné Oroszország BelarusztLényegében szomszédságba kerülnének Litvániával és Lengyelországgal, két EU- és NATO-taggal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSchengeni vízum ide vagy oda, elfogytak Magyarországról is az orosz turistákKorábban arányaiban több amerikaitól tagadták meg a belépést a schengeni övezetbe, mint ahány orosz állampolgártól, a háború óta viszont alig érkezik orosz turista Magyarországra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz orosz agresszió nem idén kezdődött, mégis szívesen látta őket EurópaA háború februári kirobbanása előtt még az amerikaiak is nehezebben jutottak schengeni vízumhoz, mint a kiterjedt ügynökhálózatot fenntartó Oroszország polgárai.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna tönkretétele jobban fog fájni a magyar gazdaságnak, mint az Oroszország elleni szankciók hadaSzámos nagyvállalat számára szűkülhetnek be vagy szűnhetnek meg az ukrajnai exportlehetőségek, céges szinten ez okozza a fő problémát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ belarusz fehéroroszország Oroszország schengen Ukrajna vízum Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.