Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. március 3. 04:34 Pénz, Világ

Ukrajna tönkretétele jobban fog fájni a magyar gazdaságnak, mint az Oroszország elleni szankciók hada

Az Ukrajna orosz lerohanása miatt bevezetett szankciók kapcsán minden vállalkozásnak komoly fejtörést okoz, hogy egyáltalán tud-e majd a jövőben kereskedni orosz partnereivel. A szankciók széles köre számos terméket érint, de például nehéz egyelőre eldönteni, mi számít majd magas hozzáadott értékű, high-tech terméknek, illetve a félvezetők exporttilalma milyen összetettségű termékekre vonatkozik. Ez utóbbi különösen az autóipari és elektronikai kivitelt akadályozhatja meg.

Ha nem is kerülnek egy cég termékei tiltólistára, ma még nem látni, hogyan tudnak a nemzetközi pénzügyi rendszer jelentős részéből kizárt orosz vállalatok egyáltalán fizetni. Így az egyre szaporodó bejelentések, hogy elhagyják a cégek az orosz piacot, sokszor üzletileg is ésszerűek, nem csak a morális kiállás miatt születhetnek ilyen döntések. Mert ha még a fizetést valahogy meg is oldják, kérdés, hogy a rubel óriási mértékű leértékelődése miatt egyáltalán képesek-e lesznek fizetni, vagy éppen milyen ellenszankciók várhatók majd Oroszországtól?

Mindezek hatására leginkább az várható, hogy a fejlett világból Oroszországba irányuló export a töredékére fog zuhanni, és Fehéroroszországgal szemben is komoly szankciók sora várható.

A külkereskedelmi adatokat elemezve látható, hogy Magyarországnak és kormányának nem is az orosz kivitel kiesése miatt kellene aggódnia, sokkal nagyobb érvágást okoz a magyar gazdaságnak az ukrán gazdaság orosz tönkretétele.

Ahogy a KSH adataiból látható, a magyar kivitel számára ma már jóval fontosabb Ukrajna, mint Oroszország. 2010-ben még a hazai export 3,6 százaléka irányult az Oroszországi Föderációba, ám 2020-ra 1,6 százalékra esett vissza. A folyamatosan elszegényedő Belaruszba irányuló kivitel pedig a 2010-es 0,2-ről 0,1 százalékra esett vissza. Eközben Ukrajna továbbra is a magyar kivitel 2 százalékát vásárolta meg.

Értékben az oroszországi exportunk a 2010-es 704 milliárd forintról 579 milliárdra esett vissza, miközben az ukrán kivitel értéke 402 milliárdról 729 milliárdra emelkedett tíz év alatt.

Hiába fontos a hazai földgázellátásban Oroszország, az importban is visszaszorult a szerepe. Főként a Krím 2014-es megszállását követően bevezetett szankciók hatására gyorsult fel a nyersanyagokon kívül versenyképes termékekkel nem nagyon rendelkező orosz gazdaság térvesztése. Az Oroszországból származó import a teljes behozatalunk 8 százalékáról 2 százalékra esett vissza 2010 és 2020 között, miközben az ukrán részesedés 1-ről 1,3 százalékra nőtt.

Ráadásul ebben az orosz eredményben még az Orbán-kormány hathatós támogatása és a piaci verseny kiiktatása is benne van: például az olyan megrendeléseké, mint a fővárosi 3-as metró vonalára a modern szerelvényeknél drágábban, csapnivaló minőségben leszállított, felújítottnak mondott metrószerelvények megvásárlása. Ezeknek a 2017-ben megkezdett szállításoknak az összértéke 69 milliárd forintot tett ki, ebben az évben ez az Oroszországból származó magyar import 12 százaléka volt.

A magyar-orosz külkereskedelem termékek szerinti bontása is sokat elárul az orosz gazdaság elmaradottságáról: a behozatalunk 87 százaléka ugyanis nyersanyag, a magyar kivitel közel felét viszont gépek és szállítóberendezések teszik ki. A teljes exportunk 11 százalékát villamos gépek, 10 százalékát közúti járművek, 8-8 százalékát pedig ipari gépek és irodagépek adják. Jelentős szerepe van még a gyógyszeriparnak (16 százalék), a vegyiparnak (12 százalék), illetve a műszeriparnak is. 

Megvizsgáltuk, hogy mely magyar vállalatokat érinthet leginkább hátrányosan az orosz gazdaság leválasztása a világkereskedelemről. Ehhez a D&B Partnerradar szolgáltatásával kerestük meg azokat a vállalatokat, amelyek exportálnak Oroszországba, majd az éves beszámolóikból megnéztük az orosz kivitelük értékét.

Az általunk beazonosított 16 érintett vállalat gyűjtésünk és becslésünk szerint 2020-ban összesen 182 milliárd forintnyi árbevételt érhetett el az orosz exporttal, ami a teljes exportjuk 9 százaléka. (Gyűjtésünkben a 30 milliárd forintos árbevétel feletti, Oroszországba exportáló nagy magyar cégek szerepelnek.) Ezek a vállalatok adják a teljes magyarországi orosz kivitel közel harmadát, de jól láthatóan náluk sem tölt be jelentős szerepet az elszegényedő orosz piac.

A hazai gyógyszercégek érezhetik meg leginkább az orosz gazdaság várható jelentős visszaesését és a fizetési nehézségeket.

Ahogy az alábbi listánkon látható, a Richter, az Egis és a Teva is jelentő orosz exportot bonyolít le. A Richter esetében pontos adatok is megismerhetők, míg a többi gyógyszercégnél csak a FÁK-országok adataiból következtethettünk.

Megkérdeztük a listánkon szereplő cégeket, hogyan értékelik a jelenlegi helyzetet, és mennyi volt  az oroszországi exportjuk, de konkrét adatokat tartalmazó válaszokat többnyire nem kaptunk. Ezért számos esetben becslésekhez kellett folyamodnunk, ennek részleteit a csillag gombra kattintva lehet elolvasni.*Richter Gedeon Nyrt. A Telexen megjelent információ: https://telex.hu/gazdasag/2022/02/28/richter-gedeon-2021-kivalo-ev-volt-de-most-az-orosz-ukran-helyzet-a-rubel-a-fizikai-szallitasok-nagy-kockazat
Ez aalpján a FÁK bevétel 60%-a orosz – ezt vettük más gyógyszercégeknél
BorsodChem Zrt Nem EU értékesítés 35%-a
Egis Gyógyszergyár Zrt. Korábbi évek beszámolói alapján
Teva Gyógyszergyár Zrt. Nem EU értékesítés 60%-a
SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt. 2021. március 31-el záródó üzleti év, csak Oroszország
HANKOOK TIRE Magyarország Kft. Oroszország és Fehéroroszország
Hunland Feed Kft. Becslés, export 5%
BONDUELLE CENTRAL EUROPE Kft. Orosz rubel bevétel
Industrial C&S Hungary Kft. Egyéb országok 25%-a. Ide tartozik Oroszország és nem EU országok, Ausztrália, Új-Zélad
MOL-LUB Kft. Európa egyéb részének 50%-a – mivel jelentős orosz leányvállalattal rendelkeznek, nem válaszoltak a kérdésre.
Gentherm Hungary Kft. Nem EU Ukrajna nélkül 50%
Celltrion Healthcare Hungary Kft. Kelet-Európa 50%
Linamar Hungary Zrt. Európa nem EU tagállamok 25%
Hungrana Kft. Oroszországra vonatkozó adat
77 Elektronika Kft. Európa egyéb részének 50%-a
JÁSZ-PLASZTIK kft Oroszország

A vállalatok közül az Egis válasza jól mutatja, hogy milyen nehézséggel szembesülnek most: az események jelenleg annyi plusz terhet rónak kollégáikra, hogy nem tudtak a válaszok összeállításában segíteni nekünk. A Mol esetében ugyan az import a jelentősebb, de számos speciális olajipari terméket, főként kenőanyagokat exportálnak is. Válaszukban csak annyit közöltek, hogy

kőolajellátásunk, csakúgy, mint bármely más üzleti tevékenységünk esetén, teljes mértékben betartjuk az uniós és nemzetközi szankciókat, ebbe beleértve, de nem kizárólag a fizetési rendszerekre, mint például a SWIFT és más bankközi szolgáltatásokra vonatkozó szankciókat is.

Mindenesetre az biztos, hogy orosz export csökkenése vagy kiesése jelentős hatással lehet a vállalatok működésére és eredményességére, hiszen az érintett cégek exportjának tizedét adta az orosz kivitel 2020-ban. Jelentős, 10 százalék feletti részesedése az orosz piacnak csak az Egis-nél és a Richternél volt.

Leginkább ennek a két cégnek az esetében jelent problémát az orosz piac várható visszaesésének kezelése, a többieknek alig érezhető lesz a hatás. A Borsodchemnél pontos adatokat nem lehet megismerni, az előzetesen általunk becsült mennyiségre megjelölt értékkel kapcsolatban annyit jeleztek csak, hogy annál kevesebb – ezért az eredeti becslésünk felét vettük figyelembe. A cégnél mind az orosz, mind az ukrán export az elmúlt években növekedő trendet mutatott, most pedig folyamatosan nyomon követik a helyzet alakulását, elemzik a kockázatokat, azok mérséklési lehetőségeit, valamint a szankciókból eredő lehetséges hatásokat. 

Egy multinacionális autóipari cégnél az orosz kivitel kiesését úgy kommentálták, hogy egyáltalán nem bánják: eleve jelentős kereslet van, ezért már vannak vevők a felszabaduló kapacitásokra.

Összességében a magyar gazdaságra az orosz kivitel változásának nem lesz érezhető hatása, az energiahordozók ára és elérhetősége sokkal fontosabb kérdésnek tűnik, emellett pedig az ukrán beszállítók kiesése, illetve az ukrán exportpiacok beszűkülése okozhat a vállalatoknak nagy problémát.

Pénz Világ export import Oroszország szankciók Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2022. június 29. 16:04 Pénz

Miért nem gondolta senki, hogy ennyire elszáll az infláció?

Olyan sokáig nem volt gond a pénzromlás ütemével, hogy az elemzők, jegybankárok és befektetők emlékezetéből is kikoptak a korábbi inflációs időszakok.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Suppan Gergely
2022. június 27. 16:06 Pénz

Kell-e aggódnunk a magyar ikerdeficit miatt?

Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.

Fontos

Avatar
2022. június 30. 10:03 Adat, Világ

Új, kelet-európai központja van a kontinens kábítószeriparának

Az ENSZ új jelentése szerint veszélyes irány a marihuána egyre több országra jellemző legalizálása, a kokaingyártás nő, az európai csempészet pedig átalakul.

Pálinkás József
2022. június 29. 17:54 Világ

Inkább Oroszországnak fáj a tudományos együttműködések korlátozása

A Nyugatnak az orosz tudósok személyes hozzájárulása és néhány nyersanyag hiányozhat, Oroszországnak viszont a legmodernebb kutatási eszközök.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.