Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. május 23. 04:34 Világ

Európán kívül kell keresni az ukrajnai háború egyik meglepő nyertesét

Az ukrajnai orosz invázió a rengeteg vesztes mellett néhány gazdasági győztest is kitermelt: a nagy energiacégek és energiakereskedők nagyot kaszáltak a tavaly időlegesen elszálló árakon, és a háború természetesen a hadiipar megrendeléseit is jelentősen növelte.

Az Ukrajnának átadott készletek pótlásából, illetve az orosz hadiipar globális talajvesztéséből fakadó üzleti lehetőségek pedig az amerikai és európai hadiipari cégek mellett az eddig a fegyverexportban kevésbé fajsúlyos Dél-Korea számára is jelentős hasznot hoztak.

Ennek fő oka a koreai készletek és termelési kapacitások sajátosságaiban rejlik. Európában és az Egyesült Államokban a hidegháború végét követően kiment a divatból a konvencionális nehézfegyverzet, az 1990-es évektől az orosz fenyegetés látszólagos csökkenésével és a terrorizmus előtérbe kerülésével leépültek készleteik. Ezzel szemben az észak-koreai fenyegetés miatt Dél-Korea továbbra is jelentős készletekkel és termelési kapacitásokkal bír a tüzérségi eszközökből és lövedékekből és egyéb nehézfegyverekből.

Ezek pedig az ukrajnai háború legfontosabb fogyóeszközei: az ukrán hadsereg egyes eszközökből és lövedékekből néhány hónap alatt elhasználta az amerikai hadiipar többéves termelését. Miután a koreai készletek a NATO-szabványt követik, Lengyelországtól Amerikáig Dél-Koreától várják a segítséget a leapadt készleteik pótlásához és Ukrajna támogatásához.

Ugyanakkor a dél-koreai fegyverek és lövedékek iránti kereslet politikai kockázatokkal is jár: Szöulban attól tartanak, hogy az Ukrajna felfegyverzésében való közvetlen vagy akár közvetett részvétel esetén Oroszország Észak-Korea támogatásával „vághat vissza” nekik, ezt pedig szeretnék elkerülni. 

74 százalékos növekedés

Bár a dél-koreai ipar sok területen a globális élvonalban van, a fegyverexport eddig nem tartozott ezek közé. Az ország 2018 és 2022 között a globális fegyverexport 2,4 százalékát adta, amely még a közepes nyugat-európai exportőröktől, például Spanyolországtól és Olaszországtól is elmaradt valamelyest a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) márciusi jelentése szerint. Ugyanezen adatbázis szerint az ötéves időszakban Dél-Korea több fegyvert importált, mint exportált, ami az északi fenyegetés fényében nem is meglepő.

Ugyanakkor Dél-Korea exportja már az ukrajnai háború előtt is felfelé tendált, és 2018 és 2022 között az ázsiai ország produkálta a legerősebb fegyverexport-növekedési ütemet, 74 százalékkal nőtt piaci részesedése. Míg 2010 és 2020 között évi 3 milliárd dollár körül mozgott a dél-koreai fegyverexport, addig 2021-ben 7 milliárdra, 2022-re 17 milliárdra emelkedett. 2021-ben pedig a kivitel már meghaladta az importot is.

A jövőben ez a növekedési ütem akár még erősödhet is. A SIPRI adatai szerint az aktív megrendelési állományt illetően Dél-Korea a harci repülőkre vonatkozóan harmadik helyen áll (az Egyesült Államok és Franciaország mögött), a harckocsikat és a tüzérségi eszközöket illetően pedig az első. 

Az erős növekedési potenciál mögött nagyrészt Lengyelország áll, amely az ukrajnai orosz inváziót követően intenzív fegyvervásárlásba kezdett. Varsó júliusban és októberben első körben 189 darab K2-es típusú harckocsit, 48 darab FA-50-es könnyű harci repülőgépet, 212 K9-es önjáró tarackot és 288 K239-es tüzérségi rakétavető rendszert rendelt koreai beszállítóktól. A megállapodás értelmében ezt további megrendelések követhetik, összesen ezer harckocsit és 672 önjáró tarackot vehetnek, amelyek nagyobbik része a tervek szerint Lengyelországban felállítandó gyártósorokról kerülhet ki.

Magas színvonal, versenyképes ár

Az első fegyverszállítmány decemberben érkezett meg Lengyelországba, ami Dél-Korea egyik legfontosabb előnyét jelzi: míg egy amerikai M1 Abrams vagy egy német Leopard 2 harckocsi leszállítása évekbe telik, addig az ázsiai ország a szabad készleteknek köszönhetően hónapokon belül képes volt teljesíteni a megrendelést.

Egyes értékelések ráadásul azt állítják, hogy a 2014-ben hadrendbe állt K2-es az 1980-as évek eleje óta szolgáló nyugati modellekhez képest – azok folyamatos fejlesztése ellenére – magasabb technológiai színvonalat képvisel, költséghatékonyabb és kisebb szervizigénnyel bír. A hírek szerint Törökország, Norvégia és Finnország is érdeklődik a K2-es harckocsi iránt, és a lengyelhez hasonlóan a török üzletnek is része a helyi gyártás. A K9-es tarack iránt szintén erős a nyugati érdeklődés, ami nem újdonság: a modell már az ukrajnai háború előtt is a világ egyik legnépszerűbb tüzérségi fegyvere volt.

A lengyel üzlet teljes értékét a dél-koreai sajtó 15 milliárd dollárra becsülte. Idén áprilisban pedig azt is közölte a dél-koreai kormány, hogy nagyobb mennyiségű lőszert is szállítanak Lengyelországba. Eddig Dél-Korea fő megrendelői a Fülöp-szigetek, India és Thaiföld voltak. Ehhez képest a lengyel megrendelések felfutása miatt 2022-re Dél-Korea vált az európai NATO-tagok harmadik legfontosabb beszállítójává Franciaország és az Egyesült Államok mögött.

De más térségekben is törnek fel, tavaly az Egyesült Arab Emírségek 3,5 milliárd dollárért vásárolt dél-koreai légvédelmi rakétarendszert. Ez egyes vélemények szerint azt jelzi, hogy Dél-Korea a légvédelem és a harci repülők terén is magas színvonalat képvisel versenyképes áron. (Bár a rossz nyelvek szerint az emírségekbeli megrendelés nem feltétlenül független a két ország atomenergiai bizniszétől, amelynek ügyes-bajos dolgairól korábban bővebben is írtunk.)

Politikailag nehéz tüzérség

A tüzérség terén a dél-koreai dominancia nem meglepő: bár a pontos számok hadititoknak számítanak, spekulációk szerint a két Korea a világ legnagyobb tüzérségi készleteivel rendelkezik, és a jelentős kapacitásokat kihasználva a dél-koreai kormány évek óta igyekezett növelni a fegyverexportot ezen szegmensben.

A kormányzati exportpromóciónál azonban fontosabb volt, hogy a 155 milliméteres NATO-szabvány tüzérségi lövedékek iránt az utóbbi bő egy évben jelentősen megnőtt a kereslet, miután Ukrajna napi átlag 6-8 ezret lő el ezekből. Emiatt Lengyelország és Amerika is Szöulban kezdett el kopogtatni: amerikai sajtóértesülések és a kiszivárgott hírszerzési iratok szerint Lengyelország 330 ezer 155 milliméteres tüzérségi lövedéket akar vásárolni Dél-Koreából, míg az Egyesült Államok korábban százezer lövedéket vett és további félmilliót „kölcsönvett” Szöultól, hogy pótolja az Ukrajnának felajánlott készleteket.

A tavasszal egy 21 éves amerikai nemzeti gárdista által kiszivárogtatott hírszerzési dokumentumok  szerint ugyanakkor a tüzérségi lövedékek hirtelen megugrott keresletének a dél-koreai kormány nem feltétlenül örül. A jelentések alapján az Egyesült Államok a háttérben régóta próbálja rávenni Szöult, hogy a készleteiből szállítson közvetlenül Ukrajnának, vagy engedélyezze, hogy harmadik országokon keresztül  eljuttassák a koreai tüzérségi lövedékeket Ukrajnába, ám Szöul nem akar belemenni ebbe.

Az egyik probléma jogi jellegű. Más országokhoz – például Németországhoz vagy Svájchoz – hasonlóan Dél-Korea sem engedélyezi, hogy a hazai vállalatai konfliktusban résztvevő országokba exportáljanak fegyvert, és a már leszállított koreai fegyverek harmadik országokba való továbbexportálását is kormányzati engedélyéhez köti. A harmadik országokba való export lazítása bizonyos mértékig a kormány hatásköre, ám a „békés célú fegyverexport” kissé önellentmondásos kitételét az ország kereskedelmi jogszabályai tartalmazzák, ezért komolyabb irányváltás csak törvénymódosítással lehetséges. A parlamentben pedig a baloldal van többségben, amely hagyományosan szkeptikus az amerikai katonai szövetség iránt, és képviselőinek jelentős része ellenzi, hogy Szöul belefolyjon az ukrajnai válságba.

A másik probléma, hogy a dél-koreai kormány attól tart, Ukrajna segítése orosz és kínai megtorlást vonhat maga után. Oroszország Észak-Korea szomszédjaként és kereskedelmi partnereként ráhatással van a Koreai-félsziget helyzetére is, és egyes értékelések szerint az ukrajnai konfliktus eleve közelebb hozta egymáshoz a két, Nyugaton páriaként kezelt országot. Moszkva például tavaly 2006 óta először vétózott meg egy Észak-Korea elleni szankciós csomagot az ENSZ Biztonsági Tanácsában; műholdfelvételek alapján a két ország közti kereskedelem az utóbbi hónapokban erőre kapott; és az Egyesült Államok szerint Oroszország fegyvereket is kért és kapott Kim Dzsongun rezsimjétől.

Növekedési motor

Arról megoszlanak az elemzői vélemények, hogy Észak-Korea mennyire lelkes Oroszország háborúzását illetően. Egyesek szerint Phenjanban nem örülnek annak, hogy az ukrajnai háború elvonta Washington figyelmét róluk, és abban sem érdekeltek, hogy teljesen ellehetetlenüljön az Egyesült Államokkal való alkudozás, hiszen ez régóta az észak-koreai külpolitika alfája és ómegája. Rövid távon viszont a kényszer mozgatja Phenjant: az orosz üzemanyagra és politikai támogatásra szükségük van.

A dél-koreai félelem, hogy ha mélyebben belefolynak az ukrajnai válságba, Moszkva a phenjani kapcsolaton keresztül gyakorolhat nyomást Szöulra, például azzal, hogy hadiipari technológiákat ad át az utóbbi években látványosan fejlődő észak-koreai rakétaprogram számára. Ehhez hasonlóan Dél-Korea kapcsolata legfontosabb piacával, Kínával sem felhőtlen, és az ukrajnai fegyverszállítás tovább rontana ezen – bár Pekinget vélhetően jobban zavarja, hogy Dél-Korea járőrhajókat szállít a Kínával a Dél-kínai-tengeren területi villongásokban érintett Fülöp-szigeteknek.

A dél-koreai elnöki hivatal emiatt igyekezett elhatároldni az amerikai szivárogtatástól, és a nyilvánosságra került dokumentumokban név szerint említett két dél-koreai külügyi bürokrata is lemondott. Jun Szogjol elnök azonban az amerikai nyomásra valamelyest megpuhult a kérdésben, áprilisban például nyilvánosan is felvetette, hogy országa közvetlenül is fegyvereket adjon Ukrajnának, ha Oroszország súlyos háborús bűncselekményt vagy a civil lakosság elleni mészárlást követne el.

Jun azt is engedélyezte, hogy a lengyelek koreai alkatrészeket tartalmazó tarackokat adjanak át Ukrajnának, ami az újraexportálásra vonatkozó jogi szabályok feszegetésének tekinthető. A komolyabb irányváltás jogi és politikai buktatói miatt azonban a közeljövőben vélhetően továbbra is az marad a rendszer, hogy Dél-Korea harmadik országoknak ad el fegyvereket, hogy azok Ukrajnának tudják átadni saját készleteiket.

Egyes koreai szakértők szerint nem Ukrajna az egyetlen kockázat a fegyverexport növelését illetően. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Törökország és más, kétes emberi jogi helyzetű államok felfegyverzése hasonló dilemmát jelenthet a jövőben, mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból. Egy másik, pragmatikusabb probléma, hogy a dél-koreai hadiipar csak kevés területen, jellemzően a nehézfegyverzetben versenyképes, miközben az ország sok szegmensben erősen importfüggő. Emiatt a megugrott export csak akkor fenntartható, ha a koreai hadiipar képes lesz diverzifikálni a termékporfólióját.

Jun Szogjul szerint mindenesetre a hadiipar a jövőben a dél-koreai gazdasági növekedés egyik motorjává válthat; és az utóbbi évek tendenciái alapján a közeljövőben a Samsung telefonok és a Hyundai autók után a dél-koreai fegyverek is általánosabbá válnak Európában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legerősebb hadseregét hozza létre Magyarország elhidegült szövetségeseLengyelország a II. világháború óta a legnagyobb hadi fejlesztését hajtja végre. Ezzel a lengyel hadsereg a NATO hat legerősebbje közé kerül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLebuktak az oroszok, nem tudják növelni a hadiipar termelésétAz ipari régiók szennyezésének nyomon követése megerősíti azokat az anekdotikus információkat, miszerint nem pörög úgy az orosz hadiipar, ahogyan azt a vezetés szeretné.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindenki a lőszerhiánytól fél, pedig van még szabad gyártókapacitás EurópábanSokan keresik az új beszerzési forrásokat az ukrán hadsereg segítése érdekében, miközben az EU legnagyobb lőszergyártója csak a megrendelésekre vár.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ dél-korea hadiipar hadsereg harckocsi Lengyelország orosz-ukrán háború tüzérség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.