Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2023. május 9. 11:27 Világ

Lebuktak az oroszok, nem tudják növelni a hadiipar termelését

Más tekintélyelvű rendszerekkel szemben az orosz gazdasági statisztikák megbízhatóak voltak, ez azonban megváltozott Ukrajna lerohanását követően. Sok adatot egyszerűen nem hoznak nyilvánosságra, míg másokat valószínűleg kozmetikáznak, ezért sokan kezdték el keresni azokat a módszereket, amelyek megbízhatóbb képet adnak az ország gazdasági folyamatairól.

Ahogy a napokban a Wall Street Journal írta, az egyik ilyen az ipari szennyezés műholdas nyomon követése. Az Európai Űrügynökség Sentinel-5P műholdja 2017 óta figyeli a szennyezőanyag-kibocsátást a világűrből, a berendezés egyebek mellett a nitrogén-dioxid, az ózon, a formaldehid és a metán koncentrációját méri.

Ezt Oroszországra alkalmazva más kép tárul elénk, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak, amelyek szerint a nyugati szankciók által kiváltott sokkhatást leküzdve egyre inkább magára talál az orosz gazdaság és azon belül az ipar. Az iparvidékekre koncentráló mérések szerint viszont a szektor csak idén januárban érhette el mélypontját, és éves összehasonlításban továbbra is negatívban jár a szennyezés, miközben a hivatalos adatok szerint márciusban már nőtt az ipari termelés.

Az áprilisban mért 6 százalékos csökkenés nagyobb, mint a koronavírus-járvány alatt tapasztalt legdurvább visszaesés. Az ágazatok közül világosan látszik az autóipar – más statisztikákból is kiolvasható – mélyrepülése, a szennyezése éves alapon 16 százalékkal esett vissza áprilisban. Ennél érdekesebb, hogy a védelmi ipar kibocsátása is zsugorodott, a számos hadiipari üzemnek helyet adó Cseljabinszki kerületben például szemmel látható a szennyezés csökkenése a műholdfelvételeken.

Az energiatermelés és a fémipar kibocsátása ugyanakkor áprilisban már nőtt, ami akár annak az előjele is lehet, hogy elkezdődik a hadiipar termelésének növelése – legalábbis abban az esetben, ha a lőszer- és fegyvergyárakat látják el nagyobb mennyiségű energiával és alapanyaggal. A következő hónapok szennyezési adatai majd megmutatják, hogy tényleg ez történik-e, vagy valami más áll a háttérben.

Elméletileg természetesen a termelés korszerűsítése, szűrőberendezések vagy kisebb károsanyag-kibocsátással járó gépek beépítése is magyarázhatná a visszaesést. Ez azonban az orosz gazdaság mostani helyzetében – amikor nem az ilyen fejlesztések élveznek prioritást, ráadásul a nyugati technológiához sem fér hozzá az ország – nem tűnik életszerű magyarázatnak, különösen nem ilyen rövid, egy-másfél éves időtávon és a hadiiparban.

Önmagában ez természetesen nem zárja ki, hogy egyes fegyverek gyártását növeljék, de az ukrajnai háború kiterjedtsége miatt elvileg a teljes orosz hadiiparnak – a hadihajók gyártását leszámítva – pörögnie kellene, hogy előállítsa a fronton szükséges fegyvereket, lőszereket és egyéb hadianyagokat. Az ágazat gyengélkedése azonban segít megmagyarázni, hogy miért szorul rá az orosz hadsereg, hogy olyan korszerűtlen, rég elavult harckocsikat hozzon vissza szolgálatba a raktárakból, mint a T-62-esek és a T-55-ösök.

Pont az orosz hadiipar gyengélkedéséről szól az orosz nyelvű Versztka Media nemrég megjelent cikke, amely különböző fontos hadiipari üzemekben – köztük az egyetlen orosz harckocsigyárban – dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján készült. (Egy rövidebb angol nyelvű kivonat itt olvasható.) Eszerint a termelés felfuttatását nagyon erősen akadályozza a munkaerőhiány, amihez jelentősen hozzájárulnak a nyomott fizetések, amelyekből ráadásul kötelező felajánlani az ukrajnai háborúban résztvevők számára is. Emellett pedig az elektronikai részegységek hiánya is akadályozza a gyártás növelését, különösen a rakétáknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkŐrületesen nagy hibából próbál talpra állni az orosz hadsereg, nem lesz könnyűA hadvezetés tavaly nyáron a kiképzőegységek egy részét is Ukrajnába küldte, hátországbeli hiányuk folyamatosan rontja az orosz hadsereg teljesítményét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a háztartási gépeket is féltik az orosz hadseregtől Az orosz hadiipar javarészt amerikai csipeket használ, ezekhez viszont a szankciók szigorodásával nehezebb hozzájutni. Egyes hírek szerint hűtőgépek bontására kényszerülnek, de a kínai import és a csempészet is virágzik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA titkos költések miatt szállt el az orosz költségvetés hiányaAz idei orosz költségvetésnek már a harmada tartozik a titkosított kategóriába, és ezen a téren nem sok jele látszik a fegyelemnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ fegyvergyártás hadiipar környezetszennyezés műhold orosz-ukrán háború Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2025. május 12. 16:39 Világ

Növelheti a kínai fegyverek népszerűségét a rövid indiai-pakisztáni háború

Kelendőbbek lehetnek az élesben korábban nem bizonyított kínai fegyverek, miután valószínűleg ezeknek köszönhetők a kezdeti pakisztáni légi sikerek.

Mészáros R. Tamás
2025. május 12. 12:05 Világ

Miután megdrágította az EU a kínai e-autókat, elkezdtek benzinest hozni

Nem sikerült megállítani a terjeszkedést, a kínai márkák piaci részesedése öt százalék fölé emelkedett.

Mészáros R. Tamás
2025. május 12. 06:08 Világ

Elég-e Európa védelmében 290 francia atomtöltet 4300 orosz ellen?

A kérdés sok kutatója szerint az elrettentés szempontjából nem számít, melyik ország hány töltettel bír, de a technológia fejlődése felboríthatja ezt.

Fontos

Miklós László
2025. május 11. 06:01 Közélet, Vállalat

A politikai haszon mellett a multik kiszorításában is segíthet az árrésstop

Az intézkedés valós gondokon enyhít, a veszteségbe taszított külföldi kiskereskedelmi láncok pedig magyar tőkések felvásárlási célpontjává válhatnak.

Torontáli Zoltán
2025. május 10. 06:04 Közélet

Ígéretekre épül a védekezés a száj- és körömfájás járvány ellen, nem nyugodtak a gazdák

Az állattartók most kénytelenek úgy üzletelni, hogy a járvány kapcsán tett kormányzati ígéretek mögött még nincsenek jogi garanciák.

Hajdu Miklós
2025. május 9. 17:39 Adat, Közélet

Európa aljáról kellene felemelni jövőre a magyar egészségügy finanszírozását

A magyar egészségügyre a kilencvenes évek óta egyre kevesebb pénz jut a GDP arányában, miközben az igény az ellátásra egyre magasabb.