A valamikor a Krím kapujaként emlegetett Melitopolt még a háború első hetében foglalta el az orosz hadsereg. A megszálló hatóságok néhány héten belül elkezdték lefoglalni az ukrán gyárakat és vállalatokat. Egy nagyobb húsüzemre májusban került sor. Az alkalmazottak beszámolói szerint csecsen fegyveresek szállták meg a telephelyet, majd az üzemet átjegyezték egy orosz tulajdonoshoz. A húsgyárat az orosz hatóságok nem sokkal később hullaházzá alakították át az ukrán titkosszolgálat szerint, a harcokban elesett katonák holttesteit szállították ide.
Melitopolban azóta a közterek szovjetizálása jegyében az ukrán nevű utcákat átnevezik, így már Leninről, Krupszkajáról, Vorosilovról és a Cseka (a KGB elődjének számító szovjet titkosrendőrség) alapítójáról, Dzserzsinszkijről elnevezett utca is lesz az invázió előtt 150 ezres városban.
Az ukrán üzemek elvétele széleskörű gyakorlat a megszállt területeken, de ennek mértékéről idáig nem voltak adatok. A Novaja Gazeta oknyomozása ezen akart változtatni, és becslésük szerint a megszállt területeken összesen ezernél is több vállalatot foglaltak le és adtak át orosz tulajdonba az elmúlt egy évben az orosz hatóságok.
A 2021-ben béke Nobel-díjat kapó orosz ellenzéki lap az Ukrajna elleni inváziót követő cenzúrában kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét, azóta Lettországból jelentkezik egy európai kiadással, az orosz neten blokkolják az oldalát. Mostani vizsgálatuk szerint legnagyobb számban az oroszok leginkább a stratégiai ágazatokban működő vállalatokat, illetve mezőgazdasági holdingokat, gyárakat, bányászati üzemeket veszik birtokba, majd átadják azokat egy új tulajdonosnak.
Hogy ők kik, az ritkán nyilvános. Ezer elkonfiskált vállalat közül csak 260-nak nyilvános az új gazdája, ők szinte kizárólag orosz állampolgárok, legnagyobb számban Moszkvából, Rosztovból és a 2014 óta megszállt Krímből. A legtöbb esetben azonban nem hozzák nyilvánosságra a neveket, így kívánják megelőzni, hogy felkerüljenek a nemzetközi szankciós listákra.
Ahogy a megszállt Dél-Ukrajnából Oroszország gyorsan elkezdte a gabona és a mezőgazdasági gépek kiszállítását, áttelepítését (a Bloomberg becslése szerint 6 millió tonna gabonát vittek el a megszállt megyékből), úgy vették át az irányítást a magtárak, az élelmiszergyárak, de a raktárak, boltok és bevásárlóközpontok felett is.
Ennek jogi technikája, hogy a vállalatokat arra kötelezik, hogy a felszólítás után néhány napon belül regisztráljanak az orosz cégnyilvántartásban és adóhatóságnál. Az orosz hatóságoknál való regisztráció és az agresszornak való adófizetés az ukrán törvények szerint törvénytelen, ha azonban a cégek ezt nem teszik meg, a vállalkozás minden ingó és ingatlan vagyonát tulajdonos nélküli szabad prédának tekintik, és a jogok automatikusan az Orosz Föderációhoz szállnak át.
A lefoglalások miatt csak Melitopolból több száz vállalkozó tett feljelentést az ukrán hatóságoknál, amit a jelenlegi körülmények között nem tudnak érvényesíteni – az ukrán álláspont szerint azonban Oroszország ezekért is sok milliárd eurónyi kártérítéssel tartozik.
