Tankönyvi példáját készül bemutatni az önellentmondásnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miután április elsejével Mozambikot Oroszország váltja a tanács élén.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) és azon belül a Biztonsági Tanácsot azért hozták létre, hogy őrködjön a nemzetek békéje felett, segítse a konfliktusok rendezését még azelőtt, hogy azok elfajulnának. A BT elnöki tisztségét minden hónapban más ország látja el, 2023 márciusában éppen Mozambik tette ezt, viszont az áprilisi elnök Oroszország lesz – ami nem kis felháborodást okozott a nemzetközi közvéleményben, hiszen Oroszország a második világháború óta nem látott mértékű háborút hozott Európába, megtámadott egy független államot, szándékosan pusztítja nemcsak a civil infrastruktúrát, de a civil lakosságot is, háborús bűncselekmények tucatjait követi el, az ország vezetője ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, aki ráadásul atomfegyver bevetésével fenyegetőzik.
Csúcsra járatott manipuláció
Az ENSZ BT nagyon ritkán folyamodik fegyveres beavatkozáshoz, története során kétszer fordult elő, hogy szankciós jelleggel katonákat küldjön valahova, önálló hadserege nincs is, leginkább megfigyelői, békefenntartói pozíciót szokott felvenni, és ezeket a lépéseket is csak rendkívül lassan tudja megtenni. Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár egyszer azt mondta, hogy
ez az egyetlen olyan tűzoltóság a világon, aminek meg kell várnia, hogy tűz üssön ki, mielőtt beszerez egy tűzoltóautót.
Ezért attól ugyan nem kell tartani, hogy az oroszok itt bármilyen extrém manővert hajtanának végre, ugyanakkor bizonyos területeken most nagy befolyásra tesznek szert.
Amikor legutóbb Oroszország volt a BT elnöke, 2022 februárját írtuk, küszöbön állt Ukrajna inváziója – melyet az oroszok folyamatosan tagadtak. Az elnöknek befolyása van a BT üléseinek témájára is, két héttel az invázió megkezdése előtt például meghívtak olyan, elméletben ukrán civileket képviselő bábokat, akik folyamatosan az ukrán kormány ellen beszéltek, hátráltatva az ukrán delegációt abban, hogy erős nemzetközi támogatást szerezzen a háború kirobbanása előtti utolsó percekig. Pár héttel az invázió előtt sikerült azt is elérniük, hogy az ENSZ elkezdje felvizezni a szankciós politikáját. Legutóbb, amikor az egyik BT-ülésen egy perces csendet kértek az ukrajnai áldozatok emlékének, az orosz küldött egyszerűen megszakította azt.
Ki lehet-e tenni Oroszországot az ENSZ-ből?
Ez egy nagyon érdekes elképzelés, ami a háború kirobbanásával egyből fel is merült. Bár a szervezet alapokmánya lehetővé teszi egy ország kizárását, az oroszok eltávolítása valószínűtlen. Az oroszok a BT állandó tagjai, összesen öt ország rendelkezik ilyen státusszal: rajtuk kívül az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és Franciaország.
Bár az ENSZ alapító okirata lehetőséget biztosít arra, hogy kizárjanak a tagjai közül egy országot, ha az folyamatosan olyan magatartást tanúsít, amely ellentétes a szervezet alapértékeivel, azonban az eltávolításhoz a Biztonsági Tanács tagjainak egyhangú javaslata kell, majd ezután a közgyűlés kétharmados többséggel dönthet erről. Ám mivel az oroszok a BT állandó tagjai, kizárásuk csak akkor történhetne meg, ha előtte ők ebbe beleegyeznének. Ugyanakkor egy érdekes hézag is van a történetben: az eredeti okiratban nem szerepel Oroszország, csak a Szovjetunió, melynek széthullása után automatikusan az Orosz Föderáció kapta meg a helyet a tanácsban, de erről sosem szavaztak.
Ukrajna szerint egy rossz vicc, hogy áprilistól egy több mint egy éve nyílt katonai agressziót folytató állam vezetheti a Biztonsági Tanácsot.
