Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. március 26. 04:34 Adat, Világ

Tényleg kell nekünk ennyi élelmiszerbolt?

Magyarországon évek óta folyamatosan csökken azoknak a boltoknak a száma, ahol élelmiszert lehet vásárolni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az általános vegyes élelmiszerboltok száma megállíthatatlanul apad, de a szakboltok közül a pékségek és a zöldségesek is fogynak, csak a halszaküzletek és a palackozott italt árulók tartják magukat.

Budapest utcáin járva ennek ellenére is sokszor támadhat az az érzése az embernek, mintha szaporodnának a boltok, a belvárosban minden sarkon van egy kisebb vagy nagyobb élelmiszerbolt. A falvakban viszont egész más a helyzet, sok településen régóta inkább az életben maradás a tét. Ezt a folyamatot egyébként a kormány problémának tartja (szakmai vita kérdése lehet, hogy egyáltalán az-e), amelynek megoldását nem akarja a szabadpiacra bízni, ezért megpróbálja sorozatos támogatásokkal felszínen tartani a vidéki kisboltos vállalkozókat.

A nyugat-európai országokban is sokszor vegyes a kép, de néhol egészen más piacszerkezet látszik. Ausztriában például már általában nem jellemző a falusi kisbolt, a kisebb települések határában is inkább nagyobb szupermarketek vannak elszórva. Európában délről észak felé haladva egyébként is jellemző az a trend, hogy még a nagyobb települések belvárosaiban is ritkábbá válnak a kisboltok, a város széle felé haladva pedig egyre inkább szuper- és hipermarketek szolgálják ki a vevőket.

Ennek következtében a lakosság arányában mért boltszám az európai országokban jelentős eltéréseket mutathat, és ez nem feltétlenül jelzi a piac fejlettségét vagy hatékonyságát, hiszen nagy mértékben eltérő vásárlási szokásokat is takar. Egy olasz kisvárosban jóval nagyobb hagyománya és terepe van a sarki fűszeres delikát boltosoknak, mint például egy svéd kisvárosban.

A szakemberek általában azt mondják, hogy Magyarország – a földrajzi elhelyezkedéséhez egyébként stimmelő módon – valahol a két véglet között helyezkedik el. 2022 nyarán (ez most a legfrissebb adat) összesen 35 461 élelmiszerbolt volt az országban. Durván 270 főre jutott egy üzlet, ami elég nagy sűrűségnek számít.

Az Eurostatnak ugyan vannak jól összehasonlítható adatai erre a szektorra vonatkozóan, de a számokat az említett eltérő vásárlási szokások és hagyományok miatt érdemes óvatosan kezelni. Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy az egyes országokban a lakosságszámhoz képest hány alkalmazottja van az élelmiszer kiskereskedelemnek. Ebben mindenki benne van, aki részt vesz egy élelmiszerbolt működtetésében, kivétel a piacokon dolgozók, őket nem vettük bele a számolásba.

A kiugró holland és dán adat akár egyedi eltérése is lehet a statisztikáknak, mindenesetre a számokból azért jól látszik, hogy az európai országokban jellemzően a népesség 1-2 százalékát foglalkoztatják az élelmiszerboltok. Ám ezen belül sem földrajzi, sem GDP-arányos összefüggések nem látszanak. Magyarország 1,38-as mutatója átlagos érték, nem mondhatjuk, hogy az európai átlaghoz képest nálunk kiugróan sokan dolgoznának élelmiszerboltokban, vagy összességében sok dolgozó látná el az országban az élelmiszer kiskereskedelmet.

Jóval érdekesebb, ha azt nézzük meg, hogy mekkora forgalom jut egy-egy alkalmazottra. Itt már előjönnek a vásárlóerőben lévő kelet-nyugati különbségek. Egyrészt egy élelmiszerboltok üzemeltetéséhez akkor sem kell több alkalmazott, ha a vásárlók jóval többet költenek az üzletben, tehát a nyugat-európai boltok hatékonysága sokkal jobb, másrészt a kisboltok fenntartásához is elég fontos (lenne), hogy az egy alkalmazottra jutó forgalom elég magas legyen. A kisboltok szabadpiaci életképessége ott jobb, ahol az alábbi grafikonon minél nagyobb érték szerepel.

Magyarországon évente 110 ezer euró bolti forgalom jut egy alkalmazottra, vagyis egy főre vetítve durván évi 40 milliós forgalomból kellene kihozni a megélhetést. Ráadásul ez csak az átlag, és tudható, hogy egy diszkont áruházban vagy egy szupermarketben jóval nagyobb forgalom jut egy alkalmazottra, a kisboltokban tehát rendkívül küzdelmes mutatvány lehet a megélhetés.

Ha a mindenben kivételes Luxemburgot nem nézzük, akkor például azt láthatjuk, hogy Norvégiában épp háromszor annyi bevétel jut egy alkalmazottra, mint Magyarországon, és az osztrák szintnek majdnem a felén vagyunk. Ám ez Bulgária (negatív) kivételével csaknem az összes kelet-európai országra igaz.

Ha ezek után azt keressük, hogy hol működik hatékonyabban a piac, vagy másképpen fogalmazva, hol lehet a legjobban megélni az élelmiszerboltok üzemeltetéséből, akkor azt érdemes keresnünk, hogy hol jut minél kevesebb alkalmazottra minél több forgalom. A két érték viszonyát az alábbi grafikonra tettük fel:

Az eredményekből nem vonnánk le messzemenő következtetéseket (Hollandia és Szlovákia elhelyezkedése például erős meglepetés), de a lista elején lévő, a legnagyobb értéket elérő országokra inkább az lehet jellemző, hogy a népességhez képest viszonylag kis létszámmal viszonylag nagy forgalmat bonyolítanak le az élelmiszerboltokban, míg a lista másik végén viszonylag sok dolgozóval érnek el viszonylag kisebb forgalmat.

Ha arra keressük a választ, hogy szétaprózták-e a boltosok a piacot maguk között, akkor esélyes a lista alacsonyabb értékekkel jellemzett országainál keresni a pozitív választ, és ebbe a körbe tartozik Magyarország is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a LidlHa nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ alkalmazottak bolt élelmiszer Eurostat forgalom kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Váczi István
2024. február 26. 09:34 Adat

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.